Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.

Ülésnapok - 1901-237

237. országos ülés 1903 márczins 26-án, csütörtökön. 417 nézve és én azt hiszem, hogy a párbajnak, mint a társadalomban megmaradt intézménynek he­lyesebb alapokra való helyezése, sőt onnan, a hol annak helye egyáltalában nincs, teljes ki­küszöbölése épugy érdekében áll a katonatisz­teknek, mint tisztességes uri embereknek, mint a tisztességes társadalom minden egyes tagjának. Én tehát azt hiszem, hogy a közös hadügymi­niszter mintegy olajat a tűzre akarta odadobni épen a mostani katonai javaslatok tárgyalása közben e rendeletet, hogy azzal is szarvat adjon annak a felfogásnak, és kérkedni láttassák azzal a feltevéssel, hogy a katonatiszt különleges lény, a katonatiszti becsület más becsület, mint a pol­gári becsület és hogy a polgári társadalomban bármily díszes állást elfoglaló embernek — le­gyen az királyi főügyész, vagy törvényszéki elnök, szóval: bármily előkelő állású hasznos polgári foglalkozást, vagy hMatalt betöltő egyén — sza­bad a párbajellenes ligába belépnie, mert az kö­zönséges polgár, ellenben a katonatisztnek nem szabad belépnie, mert annak becsületét magasabb szempontból kell elbírálni, mint bármely magas állást betöltő polgár becsületét. Nem akarom e fejtegetéseket ezen alkalom­mal tovább fűzni, hanem egyszerűen a követ­kező kérdéseket intézem a miniszterelnök úrhoz és a honvédelmi miniszter úrhoz (olvassa): »Interpelláczió a miniszterelnök és honvé­delmi miniszter úrhoz. 1. Yan-e tudomása a miniszterelnök és hon­védelmi miniszter urnak arról a rendeletről, melyet a közös hadügyminiszter a párbajellenes ligára vonatkozólag a napokban kibocsátott ? 2. Szándékozik-e a magyar kormány meg­felelő módon intézkedni, hogy ez a rendelet Magyarországon, tehát a közös hadsereg ma­gyarországi ezredeire s a m. kir. honvédségre nézve hatálylyal ne birjon?« (Helyeslés a szélső­baloldalon.) Elnök : A honvédelmi miniszter ur fog vá­laszolni. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: T. képviselőház ! Méltóztassék megengedni, hogy ugy a t. miniszterelnök ur nevében, valamint a magam nevében is az épen most elhangzott interpelláczióra röviden megadjam a választ. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Hogy a had­ügyminiszter ezen rendeletet kibocsátotta, ez igaz; erről van tudomásom. Sőt a miről talán a t. képviselő urnak nincsen tudomása, én a magam részéről szintén bocsátottam ki rendele­tet e tárgyban. A párbaj magában véve tör­vényesen tiltott cselekmény. De ne méltóztassanak magukat túltenni a társadalom felfogásán, alája vagyunk annak vetve mindnyájan A-tól Z-ig, még Molnár Jenő képviselő ur is! (Derültség a jobb­oldalon.) Molnár Jenő: Majd erre reflektálok! Rosenberg Gyula: Hát nem igaz? Molnár Jenő: Ez ügyes megjegyzés volt ! Méltó a miniszter úrhoz, hogy kipéczéz egyeseket! KÉPVH, IUPIIÓ. 1901—1906, xin. KÖTET. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: A t. képviselő ur közbeszólott; én arra csak válaszolok. Molnár Jenő: Nem szóltam közbe! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Ok nélkül csak nem teszek megjegyzést! Kubik Béla: Hát mit mondott ! Olvassák fel a gyorsírók! (Egy hang: Nem is lehetett azt leírni !) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: A tisztikar, nagyon természetesen, alkalmazkodik a társadalom felfogásához. Hogyha egy tisztet kihívnak s az a tiszt nem fogadja el a ki­hívást, az urak közül lesznek az elsők, a kik szemrehányást tennének és azzal állanának elő, hogy az a tiszt gyáva, nem való tisztnek. Tehát a tisztikar alkalmazkodik a társadalomhoz; a tisztikar nincsen arra hMatva, hogy a társada­lomra bizonyos formákat és bizonyos felfogást oktrojáljon. Nem a tisztikar van hMatva ezen antiduel-ligában állást foglalni, hanem foglaljon állást a társadalom és a tisztikar azután alkal­mazkodik hozzá. (Helyeslés a jobboldalon.) A t. képviselő ur maga is tartalékos tiszt, ha jól tudom. Benedek János: Voltam katona régebben; most népfölkelő vagyok! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Sajnálom, hogy nem fiatalabb, mert akkor még most is az lenne! (Derültség.) A t. képviselő ur époly jól tudja, hogy az ily becsületbeli ügyekben működik a becsületbirói eljárás a tisztikarnál; az egész haderőnél egyformán. Már most képzelje a t. képviselő ur, hogy ön vagy bárki más, mondjuk, tartalékos tiszt, vagy szol­gálaton kMül levő tiszt, egyúttal a párbajelle­nes ligához is tartozik. Hogyha, a mi nagyon valószínű — nem mondom minden esetben, de na­gyon sok esetben — a párbajellenes ligának más nézete van, mint a becsületügyekben eljáró bizott­ságnak, mihez tartsa magát az a tiszt? Vagy az egyiknek nem felel meg, vagy a másiknak nem. Ily helyzetbe a tisztet hozni nem szabad. (He­lyeslés a jobboldalon.) A tisztnek határozottan kell tudnia minden alkalommal, mitévő legyen és azért, hogy dilemmába ne hozzuk a tisztet, azért adtuk ki a rendeletet. Pozsgay Miklós: De a törvénynyel szembe a tisztet nem helyezhetjük! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Engedelmet kérek, a rendeletben határozottan ki van mondva, hogy a párbaj törvényben til­tott cselekmény, de a társadalom felfogása kény­szeríti a tisztet épugy, mint a polgári életben egyeseket, hogy túltegye magát a törvényen. Erről nem tehetünk, épugy nem tehetünk erről, mint a hogy nem tehet róla Pozsgay képviselő ur. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) És csak azt konstatálom, a mi most fenforog. Pozsgay Miklós: Engem megbüntetnek! Rosenberg Gyula: Nem oly nehéz az a bün­tetés ! 53

Next

/
Oldalképek
Tartalom