Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.
Ülésnapok - 1901-234
2,34- országos ülés 1903 márczius 2í-én, szombaton. 315 Miután mi képviselők is sokan voltunk, elhagytuk a klub helyiségét és a Pannónia-szálloda felé siettünk, a kik ott étkezni akartak. Természetesen csatlakozott a távozó képviselőkhöz egy-egy szállingózó ember — mert csak ilyen szállingózó emberekből állott az egész tüntetés — és ne méltóztassanak gondolni, hogy ezrekből és ezrekből, hanem csak 200 emberből, a kik pedig a hosszú Erzsébet-kőrúton gyéren szét voltak oszolva. Én a tumultust nem keresem, hátrább maradtam. Egy ujságiró barátom kérdezett tőlem egyet-mást, velem volt egy orvostanhallgató, egy jogász és Ráth Endre barátom. A tömeg nagyobb része előre ment, a Dohány-utczába fordult, s utána rögtön lovasrendőrök rohantak. Mi öten békességben mentünk, de öt ember tegnap már csoportosulás volt. Ránk is jött a rendőrség. Ráth Endrének erre annyit mondottam : Én szégyenlem megtenni, de neked béna kezed van, menj tehát a túloldalra. Készen voltunk arra, hogy minket, a megmaradt négyet, szintén meg fognak támadni. Akkor találkoztam egy rendőrkapitánynyal. Ha jól tudom, őszes, magas, erős ember, a ki ugy látszik tudta, hogy ki vagyok, mert rám ordított és azt mondotta, hogy: az urak a klubból kövekkel dobálták a rendőrséget. (Zaj a szélsobaloldalon.) Elmondtuk, hogy haza akarunk menni, de előttünk is, hátunk niegett is rendőrök vannak, mondják meg hát kötelességszerüleg, hová menjünk. (Nagy zaj a szélsobaloldalon.) Szatmári Mór: Most már megint baj van kint! (Nagy zaj.) Visontai Soma: így volt tegnap is, hogy mialatt a miniszterelnök ur tárgyalt, kint kaszabolták az ifjúságot! Öntudatosan kétszínű politika! (Zaj.) Pozsgay Miklós: Lent a rendőrök inzultálják az egyetemi polgárokat, a miniszterelnök ur pedig itt ül békességben. (Nagy zaj a bál- és a szélsobaloldalon.) Molnár Jenő : Nem lehet tárgyalni, kint ütik az ifjúságot, intézkedni kell! Elnök: Kérem Molnár képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. (Nagy zaj a szélsobaloldalon. Felkiáltások: Fejezze be már Lukáts a beszédét!) Lukáts Gyula: T. képviselőház! (Zaj a szélsobaloldalon. Felkiáltások: Add át a szót!) Egykét szóval . . . Nessi Pál: Intézkedjék a miniszterelnök ur! Gál Sándor: Miniszterelnök ur, a kaszásai dolgoznak, menjen oda! Egry Béla: Dolgoznak a pribékek! Lukáts Gyula: T. képviselőház! Határozottan merem mondani, hogy az a rendőrtisztviselő engem provokálni akart. Azt akarta, hogy durva, vagy lenéző szót mondjak neki, hogy embereMel megtámadhasson. Isten és ember előtt állitom, hogy a rendőrség rendezte a tegnapi tüntetéseket. (Nagy zaj a szélsobaloldalon. Felkiáltások: Halljuk Bartát!) Kubik Béla: Végezd már be, vagy csinálj valamit! Gr. Andrássy TMadar: Halljuk a szónokot! (Felkiáltások a jobboldalon: Sálijuk a szónokot !) Szatmári Mór: Nem lehet ilyen körülmények között tanácskozni! (Felkiáltások a szélsobaloldalon: Halljuk Barta Ödönt! Zaj.) Elnök: Visontai Soma képviselő ur következik szólásra. (Zajos felkiáltások a szélsobaloldalon: Halljuk Barta Ödönt! Nagy zaj a ház minden oldalán.) Csendet kérek, t. ház, nem értem, hogy mit akarnak. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Halljuk Barta Ödönt! Bejelentést akar tenni! A ház megengedi! Zaj.) Micsoda czimen kMan szólani Barta képviselő ur ? Barta Ödön: Mindjárt megmondom a czimet ; a czimben lesz egy kérelem ós a kérelemben lesz a czim! (Halljuk! Halljuk !) Én azt hiszem, hogy ilyen időben, mint a minő a mai nap reggelével megkezdődött vagy folytatódott, (Halljuk! Halljuk!) talán nem kell olyan túlságosan ragaszkodni a házszabályokhoz. Én felkértem Lukáts Gyula t. képviselőtársamat, a kinek most szólási joga volt, hogy mondja meg, a mit én most jelentésképen hirül kaptam. (Halljuk! Halljuk! a szélsobaloldalon.) Sürgősen hívtak a telefonhoz, t. ház, egy közlés átvétele czéljából, a mely érdekli a házat, és hangulatához hozzá tartozik, az igen t. miniszterelnök urnak pedig igen fényes alkalmat és módot ad arra, hogy rögtön intézkedjék. (Halljuk! Halljuk!) Ezen a czimen kérek szót, hogy ezt az értesülésemet bejelenthessem, mert pártom t. tagjai követelik s mert azt hiszem, hogy a rend fentartása érdekében kötelességet teljesítek, ha azt itt bejelentem. (Halljuk! Halljuk ! a szélsobaloldalon. Mozgás és zaj jobbfelöl.) Elnök : Kérdem, belenyugszik-e a ház abba, hogy a képviselő ur megtegye bejelentését ? (Halljuk ! Halljuk!) A ház az engedélyt megadja. Barta Ödön : A műegyetem hallgatósága összegyűlt a műegyetem udvarán; olyan helyen, a hova nekik bemenniök és a hol összegyülekezniük joguk van. (Halljuk! Halljuk') Tüntetés ott nincs; hiszen itt láttuk az egyetemi ifjúság ezreit a ház előtt minden tüntetés nélkül. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Az ifjúság nem is tüntethet, mert hiszen az ifjúságnak nehéz gyásza van. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) A műegyetemi ifjúság együtt van ott a műegyetem udvarán, a szomszéd udvarban pedig több mint száz lovasrendőr áll készenlétben és ingerli az ifjúságot, hogy azután beavatkozhassak. (Zajos felkiáltások a szélsobaloldalon: Gyalázatos gazok! Hallatlan ! Mozgás jobbfelöl.) 40*
