Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.

Ülésnapok - 1901-230

198 230. országos ülés 1903 márczius 17-én, kedden. Beőthy Ákos: A folytatás következik! B. Kaas Mor: De mi ebből a tanulság! ? Talán azt hiszik a t. kormányférfiak, hogy a kutyának gyönyörűsége, ha izenkint vágják le a farkát? Azt hiszem, legkevésbé, de van benne taktikai ügyesség. Nekünk most azt mondják, hogy a katonai kormányzat követeléseit nem fogadták el, mi azokat nem osztottuk, mi azokat leszállítottuk a minimumra, ennyit azonban feltétlenül meg kell adni, mert ez nem sokba kerül, ezt ti, hű követői a kormány politikájá­nak, bizalommal megszavazhatjátok. Igen, de nincs benne a törvényben semmi korlát, sem hadilétszám, sem békelétszám, és nem a véd­törvényjavaslat fekszik előttünk, hanem egy esz­tendőre szól a javaslat. Ha ez az egyévi tör­vény lejár, — vagy nem tudom, mikor járnak le a provizóriumok, — akkor fognak jönni a védtörvénynyel, s hogy abban mekkora felemelés lesz, hogy annak a rezervált emlékiratnak melyik pontjai lesznek abban megvalósitandók, majd akkor lássuk meg. Hogy abban leszállítás fog­laltassák, azt talán a miniszterelnök ur sem hiszi, bár igen szeretnők, ha e kérdésekről nyi­latkoznék, vagy legalább pártját megnyugtatná,... Beőthy Ákos: Az mindig meg van nyug­tatva ! (Derültség.) B. Kaas Mor: . . . hogy ez a javaslat, mely előttünk fekszik, a maximum, hogy ennél többet még a szabadelvű párttól, a többségtől, az ország­tól sem fognak követelni, sem vérben, sem pénz­ben. Ha ezt a biztositást a miniszterelnök ur nem tudja megadni a pártnak, hogyan követel­heti tőlünk, ellenzéktől, hogy mi jóhiszemüleg fogadjuk azon biztosításokat, hogy ez egy oly törvényjavaslat, a melyet, ha utóvégre áldozat is, a véderőképesség kedvéért, vagy nem tudom, miféle tekintetből, mondjuk aulikus tekintetből elfogadni szükséges? Jönnek azután az összehasonlítás kedvéért azzal, hogy a hadsereg harczképességéhez annak felemelése szükséges, különös tekintettel a német és orosz hadseregre, a miket itt a honvédelmi miniszter ur bővebben ki is fejtett. Hát kérem, Németországnak 11 millióval több lakosa van, és sokkal több pénze van. Oroszországnak 83 millióval van több lakosa, rengeteg emberanyag, a melylyel mi konkurrálni sohasem tudunk. Beőthy Ákos: És rendezett valutája minden­esetre van! B. Kaas Mor: Sohasem tudjuk annyira emelni haderőnket, hogy mi ezen két szomszé­dunkkal versenyezhessünk. De hát kell-e ez ? Én ezt is kétségbevonom. Ki ne tudná, hogy Németországnak két hadseregre van szüksége, és hadseregének túlnyomó része ott áll őrt a francziák betörése ellen? A mi az orosz had­erőt illeti, ki ne tudná, hogy az orosz aktív politika ma ázsiai politika, az Kínától harczol egészen Kaukázusig az egész vonalon, és Euró­pában csak egy nagy megfigyelő hadsereget tart Lengyelországban? Mikor ezeknek a hadereje igy van megosztva, a mi haderőnk pedig kon­czentrálva van, nem lehet e két haderőt r ugy összevetni, a hogy ezt a t. kormány teszi. (ÉlénJc helyeslés a szélsöbcdoldalon.) Ha nekem azt mondják, hogy mégis több katona kell, mert mindnyájunknak kötelessége a királyt és a hazát és Ausztriát is megvédel­mezni, ezt teljes erőmből konczedálom. Csak azt kérdezem, mennyi az, a mi elég, és mondják meg kötelezőleg, mennyi az, a mit maguk elégséges­nek tartanak, és ne lépjünk túl a határon. A kétéves katonai szolgálatot vetettük fel és engedjék meg, hogy az apaság kérdését egy­pár szóval említsem. (Halljulc!) Négy esztendő­vel ezelőtt történt, hogy a néppárt részéről száz számmal hozattak be kérvények a kétéves ka­tonai szolgálat mellett, Buzáth Ferencz kép­viselőtársam határozati javaslatot is adott be; pártunk a választókhoz intézett iratában a két­éves katonai szolgálatot választóinak megígérte a maga részéről. A jelenlegi konstelláczióban tehát az inicziatMa minket talán megillet. De erre nagy súlyt nem fektetek, tessék megcsinálni, tessék tőlünk ezt a dolgot kisajátítani, hiszen az ellenzék katonai követeléseinek kisajátításá­ban a szabadelvű párt és a kormány is igen nagy gyakorlattal birnak. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) De a kétéves katonai szolgálatot mi nem ugy értjük, a mint azt Bolgár képviselő ur és a miniszter ur is kifejtette, mert ha ugy érte­nők, akkor az rengeteg nagy emberáldozatot és katonai terhet követelne és akkor nem könnyí­tés, hanem nehezítés volna. Széll Kálmán miniszterelnök: Kétféle a gyerek! B. Kaas Mor: Világos, hogyha önök a most felemelendő létszámot veszik alapul, vagy a véd­erőtörvényben még jobban felemelendő létszámot és azt hatványozzák a kétéves szolgálattal, akkor óriási összegeket és tömegeket hoznak ki, és mi lenne ennek a következménye? Kétéves katonai szolgálat a honvédségnél, kétéves szolgálat a közös hadseregnél, ez jelen­tené a közös hadseregnél az ujonczoknak mér­hetetlen nagy tömegét, az voltaképen nem volna egyéb, mint a honvédségnek teljes összeolvasz­tása a közös hadsereggel, a honvédségnek az Aussterbe-Etat-ra való helyezése. (Igaz ! Ugy van! a baloldalon.) Hogy mi igy értenők a katonai kétéves szolgálatot, az ellen már most tiltakoz­nunk kell. Gróf "Wilczek kifejtette, hogyha most egy millió az önök hadserege, pedig a hadilétszám több, és ha önök behozzák a kétéves katonai szolgálatot, a hadilétszám 1,500.000 ember lesz, az összes ujonczjutalék egyharmadrészszel szapo­rodik, sőt még többel a fogyatékok tekintetbe­vételével. Hogy ezt a katonai kormány szívesen venné, azt nem vonom kétségbe, de mi ezt époly szívesen nem fogjuk megszavazni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom