Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.

Ülésnapok - 1901-228

228. országos ülés 1903 márczius Ik-én, szombaton. 153 indokolták, hogy én eltekinthetek attól, hogy ezekre bővebben reflektáljak, azért csak röviden kívánom kiemelni, hogy a határidőiizlet, ugy idő, mint hely tekintetében árkiegyenlitő hatással bir, megkíméli a piaczot azon árrázkódtatásoktól, melyeket a piacznak rögtöni kiürülése vagy telítése maga után szokott vonni; igaz ugyan, hogy a határidőüzlet a helyi piaczot a világpiaczczal érintkezésbe hozza és hogy a világpiaczár általa képződik ki, de épen ezáltal áll módjában a termelőnek mindenkor terményeit, tehát ugy az aratás előtt, mint az aratás után a világpiacz helyzetének megfelelő árban értékesíteni, általa képes a kereskedő az aratási feleslegeket teljes árban a terményekre rászoruló területekre elvinni és ott elárusítani. Nem áll az, a mit Zselénszky Róbert ur és vele együtt elvtársai felhoztak, hogy a határidőüzlet az árra nézve nyomasztó hatással bir. Mert nemcsak a gabonaárak, hanem számos más világáruczikk ára hanyatlott 30 év óta. Az árra nézve mindig a produkczió és konzumczió viszonyai mérvadók, nem pedig az ügyletkötések technikája. Braziliában pl. a kávé ára azért emelkedett, mert Ceylonban és egyéb termelő országokban a termelés visszament, ellenben a czukornál és teánál azért hanyatlottak az árak, mert e czikkekben nagy túlprodukczió van. Maga a határidőüzlet, mint azt Tisza István képviselő ur igen helyesen kiemelte, egészen semleges szereppel bir az árképzésnél és legfeljebb annyiban szerepel, hogy az áringadozásokat gyorsabban nMellálja, mint ez azelőtt történt. Oly áringadozásokat, minőket azelőtt észleltünk, hogy t. i. rövid hetek alatt az ár 4 írttal, sőt 5—6 hónap alatt 7 írttal hanyatlott, ma ki van zárva. Ma az egész világ termésére lehet támaszkodni, ezen termések pedig a különböző országokban minden hóban forduhiak elő, pl. Ausztráliában, Chilében, Neuseelandban januárban, Kelet-Indiában ós Egyiptomban február és márcziusban és így minden hónapban aratnak más és más világrészen. Sauerbeck, a ki hosszú évek sora óta Angliában az ármozgalmakat tanulmány tárgyává tette, kimutatja, bogy 1867. óta nemcsak a búza, hanem 45 legfontosabb áruczikknek az ára tetemesen hanyatlott, még pedig több czikknél sokkal nagyobb mérvben, mint a búzánál. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) így a pamutáruk, a petróleum, a textil-termékekre vonatkozó anyagok, a czukor, a tea ára arán) lag sokkal nagyobb eséseket mutat fel, mint a búza és a gabonanemüek. Mig pl. a búza ára ezen idő óta 40, addig az emiitett áruczikkek 60 százalékkal estek az árban. Bármily nehéz legyen is az árak mozgalmának helyes törvényeit felismerni, mégis vannak általánosan elismert, úgyszólván kézzelfogható okok, melyek az áresést magyarázzák. Itt elsősorban a világprodukczió szemben a konzumczióval jön tekintetbe, ez pedig azt mutatja, ICÉI'VH. NAriA 1901—1906. xni. KÖTET. hogy mig pl. a világ búzatermelése 1878-tól 1898-ig 33 százalékkal emelkedett, t. i. 554'5 millió métermázsáról 735 millió métermázsára, addig az itt elsősorban mérvadó világrészekben, t. i. Európában, Amerikában és Ausztráliában a népesedés ugyanezen idő alatt csak 24 százalékkal szaporodott, t. i. 440 millióról 540 millióra. Ehhez járul a vitelezési eszközöknek tökéletesítése és a viteldijaknak olcsósága. 1868 tói 1888-ig egy bushell búza vitelezési dija New-Yorktól LMerpoolig 144 centről leszállt 5'3 centre, vagyis 1 métermázsánál leszállt 1 forint 25 krajczárról 44 és fél krajczárra. Ugyanezen időbea leszállt Chikágóból New-Yorkba a vitelezési dij 42 centről 14 és fél centre, vagyis 3 forint 72 krajczárról 1 forint 29 krajczárra. San-Eranciskóból LMerpoolba és Havreba leszállt 1880-tól 1891-ig egy tonna vitelezési dija 78 frankról 46 frank 85 centre. New-Yorkból Amsterdamba 18 márkával, Calcuttából Londonba 30 márkávallett olcsóbb a vitelezési dij. Csak maga a Suez-csatorna megnyitása folytán leszálltak a vitelezési árak Bombayből, Calcuttából Lieverpoolba 50°/o-kal, ezenfelül szem elől nem tévesztendő az 1889. évi orosz nagy vasúti tarifa-reform sem, mely Oroszországot arra képesiti, hogy még széna fölöslegét is préselt alakban az Európai piaczokra hozhatja. Tekintetbe jönnek továbbá a termelési költségek, melyek például Amerikában 40 százalókkal olcsóbbak mint nálunk. (Ugy van! a jobboldalon.) Mindebből, tisztelt ház, az következik, hogy valamely országnak árai oly áruczikkekben, melyek világáruczikkek, nem izolálhatok a világárak viszonyaitól. (Ugy van! Igaz! a jobboldalon.) Kétségtelen azonban az is, hogy az árak némi mérvben alá vannak vetve a helyi termelési és fogyasztási viszonyoknak, valamint a vámtételeknek és egyéb kereskedelmi politikai intézkedéseknek is, de a batáridőüzlet mint olyan, az árképzésre lényeges befolyással nem bir, ő csak szimptomája a bajoknak, de nem a baj maga, sőt inkább annyiban üdvös, a mennyiben az árakat gyorsan egyenletessé teszi. Zselénszky Bóbert igen t. képviselő ur, ugy a tőzsde-ankéten, mint múltkori beszédében példákra hMatkozott, melyekkel bizonyítani akarta, hogy a határidőüzlet behozatala óta a tőzsdék mindig a la baisse dolgoznak, hogy az árakat nyomni akarják. Mindezen példák szerencsétlenül lettek kMálasztva, mert épen az ellenkezőjét bizonyítják annak, a mi bebizonyítandó lett volna; (Halljak! Halljuk! a -jobboldalon.) bebizonyítják ugyanis azt, hogy nincs az spekuláns a világon, a ki önerejéből világpiaczi árukban önkényüleg az árképzésre vonatkozó szabályokat fel tudná forgatni. Az a Heyman Ottó, a ki a t. képviselő ur előadása szerint a búzaárakat az által akarta nyomni, hogy rendkívüli búzamennyiségeket do20