Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.

Ülésnapok - 1901-228

228. országos ülés 1903 márczius Ik-én, szombaton. 153 indokolták, hogy én eltekinthetek attól, hogy ezekre bővebben reflektáljak, azért csak röviden kívánom kiemelni, hogy a határidőiizlet, ugy idő, mint hely tekintetében árkiegyenlitő hatás­sal bir, megkíméli a piaczot azon árrázkódtatá­soktól, melyeket a piacznak rögtöni kiürülése vagy telítése maga után szokott vonni; igaz ugyan, hogy a határidőüzlet a helyi piaczot a világpiaczczal érintkezésbe hozza és hogy a vi­lágpiaczár általa képződik ki, de épen ezáltal áll módjában a termelőnek mindenkor termé­nyeit, tehát ugy az aratás előtt, mint az aratás után a világpiacz helyzetének megfelelő árban értékesíteni, általa képes a kereskedő az aratási feleslegeket teljes árban a terményekre rászo­ruló területekre elvinni és ott elárusítani. Nem áll az, a mit Zselénszky Róbert ur és vele együtt elvtársai felhoztak, hogy a határ­időüzlet az árra nézve nyomasztó hatással bir. Mert nemcsak a gabonaárak, hanem számos más világáruczikk ára hanyatlott 30 év óta. Az árra nézve mindig a produkczió és konzumczió vi­szonyai mérvadók, nem pedig az ügyletkötések technikája. Braziliában pl. a kávé ára azért emelkedett, mert Ceylonban és egyéb termelő országokban a termelés visszament, ellenben a czukornál és teánál azért hanyatlottak az árak, mert e czikkekben nagy túlprodukczió van. Maga a határidőüzlet, mint azt Tisza István képviselő ur igen helyesen kiemelte, egészen semleges sze­reppel bir az árképzésnél és legfeljebb annyiban szerepel, hogy az áringadozásokat gyorsabban nMellálja, mint ez azelőtt történt. Oly áringa­dozásokat, minőket azelőtt észleltünk, hogy t. i. rövid hetek alatt az ár 4 írttal, sőt 5—6 hó­nap alatt 7 írttal hanyatlott, ma ki van zárva. Ma az egész világ termésére lehet támaszkodni, ezen termések pedig a különböző országokban minden hóban forduhiak elő, pl. Ausztráliában, Chilében, Neuseelandban januárban, Kelet-Indiá­ban ós Egyiptomban február és márcziusban és így minden hónapban aratnak más és más világ­részen. Sauerbeck, a ki hosszú évek sora óta An­gliában az ármozgalmakat tanulmány tárgyává tette, kimutatja, bogy 1867. óta nemcsak a búza, hanem 45 legfontosabb áruczikknek az ára tetemesen hanyatlott, még pedig több czikknél sokkal nagyobb mérvben, mint a búzá­nál. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) így a pamutáruk, a petróleum, a textil-termékekre vonatkozó anyagok, a czukor, a tea ára arán) ­lag sokkal nagyobb eséseket mutat fel, mint a búza és a gabonanemüek. Mig pl. a búza ára ezen idő óta 40, addig az emiitett áruczikkek 60 százalékkal estek az árban. Bármily nehéz legyen is az árak mozgal­mának helyes törvényeit felismerni, mégis van­nak általánosan elismert, úgyszólván kézzelfog­ható okok, melyek az áresést magyarázzák. Itt elsősorban a világprodukczió szemben a kon­zumczióval jön tekintetbe, ez pedig azt mutatja, ICÉI'VH. NAriA 1901—1906. xni. KÖTET. hogy mig pl. a világ búzatermelése 1878-tól 1898-ig 33 százalékkal emelkedett, t. i. 554'5 millió métermázsáról 735 millió métermázsára, addig az itt elsősorban mérvadó világrészekben, t. i. Európában, Amerikában és Ausztráliában a népesedés ugyanezen idő alatt csak 24 szá­zalékkal szaporodott, t. i. 440 millióról 540 millióra. Ehhez járul a vitelezési eszközöknek tökéletesítése és a viteldijaknak olcsósága. 1868 tói 1888-ig egy bushell búza vitelezési dija New-Yorktól LMerpoolig 144 centről le­szállt 5'3 centre, vagyis 1 métermázsánál le­szállt 1 forint 25 krajczárról 44 és fél kraj­czárra. Ugyanezen időbea leszállt Chikágóból New-Yorkba a vitelezési dij 42 centről 14 és fél centre, vagyis 3 forint 72 krajczárról 1 forint 29 krajczárra. San-Eranciskóból LMer­poolba és Havreba leszállt 1880-tól 1891-ig egy tonna vitelezési dija 78 frankról 46 frank 85 centre. New-Yorkból Amsterdamba 18 márkával, Calcuttából Londonba 30 márkával­lett olcsóbb a vitelezési dij. Csak maga a Suez-csatorna megnyitása folytán leszálltak a vitelezési árak Bombayből, Calcuttából Lieverpoolba 50°/o-kal, ezenfelül szem elől nem tévesztendő az 1889. évi orosz nagy vasúti tarifa-reform sem, mely Oroszországot arra képesiti, hogy még széna fölöslegét is préselt alakban az Európai piaczokra hozhatja. Tekintetbe jönnek továbbá a termelési költ­ségek, melyek például Amerikában 40 százalók­kal olcsóbbak mint nálunk. (Ugy van! a jobb­oldalon.) Mindebből, tisztelt ház, az következik, hogy valamely országnak árai oly áruczikkekben, melyek világáruczikkek, nem izolálhatok a világ­árak viszonyaitól. (Ugy van! Igaz! a jobbol­dalon.) Kétségtelen azonban az is, hogy az árak némi mérvben alá vannak vetve a helyi terme­lési és fogyasztási viszonyoknak, valamint a vám­tételeknek és egyéb kereskedelmi politikai in­tézkedéseknek is, de a batáridőüzlet mint olyan, az árképzésre lényeges befolyással nem bir, ő csak szimptomája a bajoknak, de nem a baj maga, sőt inkább annyiban üdvös, a mennyiben az árakat gyorsan egyenletessé teszi. Zselénszky Bóbert igen t. képviselő ur, ugy a tőzsde-ankéten, mint múltkori beszédében pél­dákra hMatkozott, melyekkel bizonyítani akarta, hogy a határidőüzlet behozatala óta a tőzsdék mindig a la baisse dolgoznak, hogy az árakat nyomni akarják. Mindezen példák szerencsét­lenül lettek kMálasztva, mert épen az ellenkezőjét bizonyítják annak, a mi bebizonyítandó lett volna; (Halljak! Halljuk! a -jobboldalon.) be­bizonyítják ugyanis azt, hogy nincs az spekuláns a világon, a ki önerejéből világpiaczi árukban önkényüleg az árképzésre vonatkozó szabályokat fel tudná forgatni. Az a Heyman Ottó, a ki a t. képviselő ur előadása szerint a búzaárakat az által akarta nyomni, hogy rendkívüli búzamennyiségeket do­20

Next

/
Oldalképek
Tartalom