Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.

Ülésnapok - 1901-228

228. országos ülés 1903 márczius í'i-én, szombaton. 145 ráeziója és szavai ellenére, a mely párt épen olyan nagy volt párturalmának türelmetlenségében, mint a milyen nagy volt a magyar alkotmányos garancziák feladásában. Az a párt, a mely törvénybe akarta iktattatni a bires 54. § t, és még az igazságszolgáltatást is fel akarta áldozni a maga politikai czéljainak; az a párt, a mely a saját külön bázi politikája kedvéért be engedte csemj>észni a hadseregbe a Politik meines Hauses-t; igenis, Tisza Kálmán és pártja volt az, a mely saját hatalmának megszilárdítása érdekében a 11. §-ban foglalt bárom felségjog kapuján be engedte vonulni a régi osztrák ármádiát a maga gyűlölt jelvényeMel, a melyekhez annyi magyar átok tapad, és ma már ott tartunk, hogy szofisztikus védők akadnak a túloldalon és azt vágják szemünkbe, hogy kiméljük a hadsereget akkor, a mikor mi kiméletet nem kapánk! (Tetszés: a szélsobaloldalon.) T. képviselőház! Kénytelen vagyok a kíméletről egy eklatáns példával szolgálni. (Halljuk! Halljuli! a szélsobaloldalon.) Ugyebár, egy közületnek karakterét, egy közületnek jellegét ideáljai adják meg ? Ha önök Deákról beszélnek és mi Kossuthról: többet nem kell mondanunk. Ezek maguk fogalmakat jelentenek, ideákat és törekvéseket. (Ugy van! Ugy van! a szélsőhaloldalon.) Nos hát a közös hadseregnek, a melyet önök közösnek mondanak, szintén megvannak a maga ideáljai. (Ugy van! Ugy van! a szélsőhaloldalon.) Itt fekszik előttem, t. képviselőház, a közös hadsereg sematizmusa; egy könyv, a mely minden század-irodában ott hever; forgathatja azt ott az a fiatal katona és épülést meríthet belőle. E sematizmus 47-dik lapján, a hol az 1849-dik évben kitüntetettek nevei foglaltatnak, a Mária Terézia-rend nagykeresztjének tulajdonosai között ott van a következő név : Haynau Julius, Freiherr, Grosskreuz für Verdienste in Ungarn. Ugron Gábor : A bresciai hiéna ! Krasznay Ferencz: Hát ez a férfiú, t. képviselőház, az, kit a történetiró Haynau, a bresciai hiéna néven emlit, messze túlhaladta Karaftát: ez van a sematizmusban mint egy ideál odaállítva; ez van odaállítva, mint követendő példa, a magyar ifjúságnak, annak a magyar ifjúságnak, a melyet önök azzal vádolnak, hogy a hadseregben szolgálni nem hajlandó. T. képviselőház! Én azt hiszem, hogy a magyar ifjúságban még van önérzet és tudja azt, hogy csak az eb az, a melyet r megvernek és mégis hűséget követelnek tőle. (Élénk tetszés a szélsőhaloldalon.) Azt akarják önök, t. képviselőház, hogy elfogadjuk ezt a hadsereget igy, a maga struktúrájában, magunkénak ? Ezzel önök nem akarnak egyebet, mint azt, hogy megtagadjuk a magyar nemzetnek szomorú, de fényes történetét és megtagadjuk azokat az erkölcsi kvalitásokat, a melyek a magyar népet jellemzik. (Ugy van! a szélsobaloldalon) A magyar faj jellemének KÉPVH. NAPLÓ, 1901 1906. XIII. KÖTET. alapvonása a szabadságszeretet, embertársainak becsülése és a humanizmus. Már pedig e jellemvonások talaját az u. n. közös hadseregben meg nem találjuk. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) A mint Khinában az emberi lábat szorítják formába, ugy a közös hadseregben az elmének adnak saját külön deformácziót. (Ugy van! a szélsobaloldalon.) A nevelés maga pedig a régi lelketlen janicsár-rendszeren van felépítve. Hiszen a katonai pályára lépett ifjúnak lehetetlenné van téve minden egyéb pálya. A katonai nevelés berendezése olyan, hogy az ut csak befelé visz, de kifelé nem. (Ugy van! a szélsobaloldalon.) Hiszen régen meg lehetett volna találni a módját, hogy azok, a kik később rájönnek arra, hogy a katonai pályán boldogulásuk nincs, valami átmeneti vizsgával, vagy átmeneti intézkedéssel műszaki jjályára léphessenek. (Ugy van' a szélsobaloldalon.) Most ez nem lehetséges. T. képviselőház! Röviden jellemezvén igy a hadsereget, méltóztassék megengedni, hogy rámutassak arra, hogy ezen okok mellett mik adják meg az ellenzéknek most már a formális jogosultságot a mostani küzdelemhez. (Halljuk! Halljuk! a szélsobaloldalon.) Eötvös Károly t. képviselőtársunk rámutatott arra, hogy az ujonczmegajánlási jog egy régi jogosultság, a mely a kiegyezési törvény 14. §-ában intakté fenn van tartva, mert abban kirnondatik, hogy az ujonezmegajánlás feltételeit is a parlament szabhatja meg. Ezzel szemben egy argumentumot hoztak fel és ez az, hogy a jogosultságnak ilyen merev gyakorlása mellett egy állandó sereget fentartani lehetetlen lenne, mert bizonytalanságnak tennők ki magának az egész seregnek a konzisztencziáját. Erre az argumentumra, t. képviselőház, felelhetnék azzal, hogy elvégre a hadsereg is, — a mint ezen oldalról egyik t. képviselőtársunk igen helyesen kifejtette — tisztán csak egy közigazgatási ágat képez és tisztán a polgárság, illetőleg az állam érdekeinek megóvására hMatott. De szolgálhatok egy másik argumentummal is, és ez egy törvényanalogia. Angliában, a hol a véderőre ugyancsak súlyt helyeznek, szintén egy hasonló jogosultság áll fenn. Évről-évre az u. n. Mutiny-Act alapján szavazzák meg a sereget, és egyéb tekintet nem vezeti a parlamentet, mint magának az államnak, a közszabadságnak az érdeke. Egy angol történetiró megmondja, hogy az angol sereg egész közjogi állását magának a nemzetnek a polgári szabadság iránti féltékenysége sugallja. Ezen polgári szabadság iránti féltékenység okozza azt, hogy ma a modern korban, a mikor elismerjük, hogy állandó hadsereget állandó intézményekkel kell fentartani, az még mindig egy évről-évre ismétlődő és évrőlévre gyakorlott jogosultság alapján tartatik fenn. (Klénk helyeslés a baloldalon.) T. képviselőház! Az úgynevezett pártfegyelem igazán sajátjágos ko'lizióba hozta a túl19