Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.

Ülésnapok - 1901-227

128 227. országos ülés Í903 márczius 13-án, pénteken. Van körülbelül 50 magyar ezred. Először konstatálom, hogy magyar ezredtulajdonost csak hármat találok. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Több van! Szederkényi Nándor: A honvédelmi miniszter ur többet tud? Én csak hármat, és ez a három : báró Fejérváry, Forinyák és Gralgóczy. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Tanulmányoznom kell előbb! Szederkényi Nándor: Mondja meg a miniszter ur, ha tudja. De nem tudja. Miért? Mert semmi köze hozzá. O neki a hadügyminisztériumtól rendeleteket küldenek, melyeket ő végrehajt, a helyett, hogy jogát igénybe venné és érvényesítené. A t. honvédelmi miniszter ur a mostani dolgokról nem tud semmit, hanem Frimontról, meg nem tudom kiről tudta azt, hogy magyar . . . B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Majd utána nézek, és holnapután felelek. Szederkényi Nándor:... hanem, hogy az 50 magyar ezredben hány magyar ezredtulajdonos van, arról nem tud semmit. Kik ezek az ezredtulajdonosok ? Valamennyi külföldi fejedelem és herczeg mind magyar ezredek tulajdonosai, azoknak mindnek magyar ezredeket ajándékoznak. Ez nagyon megtiszteli a magyar ezredeket kétségkívül. De hát a magyar históriának, a magyar közéletnek nincsenek olyan férfiai, a kik megérdemelték volna a kitüntetést, hogy magyar ezredek tulajdonosai czimével ruháztassanak fel ? A kik itt vannak, érdemes férfiak lehetnek, s nem azért hozom fel, mintha talán én kicsinyleni akarnám ezen igen derék férfiakat; de mikor mi itt a mi érdekeinket és jogainkat vitatjuk, azt mondom én is, a mit 1654-ben a Rendek mondottak, mikor az idegen katonák kMitelére hMták fel ő Felségét, és ő Felsége azzal állott az országgyűlés elé, hogy ő behozta ezeket azért, mert ő kötelességét vélte teljesíteni, hogy az ország védelmére osztrák hadseregét is behozza. A Rendek ekkor azt mondották: mi nekünk az ellen, hogy ő Felsége kötelességét teljesiti, és az ország akkori állapotában annak védelméről gondoskodik, nincs kifogásunk, azokat az ide behozott katonákat sem azért kívánjuk kMitetni, mintha gyülölnők őket azért, mert idegenek, hanem azért, mert alkotmányos jogunk szerint az itteni intézményekben csak magyarok lehetnek. Ha ezek nem turmátini jönnek, hanem ugy, hogy a magyar hadszervezetnek lételét nem veszélyeztetik, mi mindig r szívesen és örömmel fogjuk látni körünkben. Én is azt mondom tehát, hogy midőn itt ezekre a nevekre mutatok rá, nem azért teszem ezt, mintha talán gyűlölettel lennék irányukban. Nagyon szívesen látom őket is, de jobban szeretném, ha a magyar ezredek élén magyar férfiakat látnék kitüntetve, ha a magyar vitézség emlékeit látnám ott. (Helyesles a szélsőbaloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Magam is szeretném; csak szolgáljanak, érdemeljék ki. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Uray Imre: Kiszekirozzák őket. Szederkényi Nándor: Nézzük csak ezeket a neveket. Nem valamennyi külföldi fejedelem és főherczeg ám. Felsorolok néhány nem külföldi fejedelmet és főherczeget, mint Braunmüller, Schmidt Móricz, Schiessen von Bissingen, azután Grünne Fülöp, Probst von Obstrok stb. (Zaj és derültség a szélsöbaloldalon.) Hogy ötven magyar ezredbe mind idegenek neveztessenek ki három kMételével: a ki ebben nem látja azt a tendencziát, hogy a magyarnak nemcsak történelmi emlékét,' de élő emlékét is ki akarják irtani, (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) annak én azt mondom, hogy vak. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Nagy kijelentés, kétséget nem szenved! Szederkényi Nándor: Most rátérek arra, a mit a t. honvédelmi miniszter ur maga mondott, hogy miért nem szolgálnak a magyar emberek. Barabás Béla: Felfordul a gyomruk odabenn és megutálják! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Ha Barabásokkal volna dolguk, akkor igen, de hála Isten, csak egy Barabás van és az nem szolgál. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Szederkényi Nándor: Hát, t. honvédelmi miniszter ur, én nagyon méltányolom ezt a felszólalását, és azt mondom ott a hátuk mögött ülőknek, hogy azok a férfiak, a kik az önök rendszerét, hadszervezetét oly érinthetetlennek tartják, mint a honvédelmi miniszter ur, a kik ott ülnek a háta mögött, miért nem teljesitik hazafias kötelességüket, hogy oda menjenek a hadseregbe, a hadi intézménybe? B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Csak azért, hogy itt ne legyen aztán senki! (Elénk derültség a jobboldalon. Zaj a szélsőbaloldalon.) Nagyszerű eszme! (Zaj.) Szederkényi Nándor: A dolog sokkal komolyabb, hogysem ilyen éretlen vicczekkel el lehetne ütni. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ha felvetette a kérdést a honvédelmi miniszter ur, komolyan meg kell ezt vitatni köztünk. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Nem szabad az ifjúság kedvét elvenni, mint a hogy önök teszik. Szederkényi Nándor: Majd megmondom én, hogy miért nem mennek. De én azt kérdezem, mondják meg azok, a kik a honvédelmi miniszter ur háta mögött ülnek, miért nem teljesitik kötelességüket, miért nem mennek a hadi intézetekbe, gyermekeiket miért nem küldik katonáknak a tiszti iskolákba? Az öjszes minisztériumokban 120—140 fiatal ember, valamennyi mint doctor juris, ingyen szolgálatban várja, hogy alkalmaztassák.