Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.

Ülésnapok - 1901-227

227. országos ülés 1903 márczius 13-án, pénteken. 127 B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Szederkényi a régiben sem Tolt! Ugron Gábor: Ne szeinélveskedjék mindig! (Zaj.) Endrey Gyula: Ha azok olyan magyarok lettek volna, nem lett volna baj, miniszter ur. Szederkényi Nándor:- Az ]741-ben alakí­tott Haller-ezredben, a mely akkor mégis meg­maradt gr. Esterházy Antal tulajdonosi cziine alatt, van ugyan egy-két magyar tiszt, de az­után jönnek: Haas, Künstler, Hampel, Simert, Rehanek, Hoffern, Schwarz, Stock, Grundian, Heisler! Ilyenek a magyar ezredek ! Uray Imre: Meg a kis Kohn! (Derültség.) Szederkényi Nándor: Én nem azt mondom, hogy ezek talán nem voltak derék katonák, csak azt, hogy a magyar ezredekből, a melyek­ben ugy Andrássy, mint Vetéssy és TJjváry bizo­nyosan magyar tiszteket alkalmaztak és a legény­ség is magyar volt. 1820-ban a magyar tiszte­ket már mind kiirtották. Ezért hangzik az 1825 —1830. évi és a többi országgyűléseken a joanasz, hogy a magyar ezredekből a magyarok kiűzetnek és ezért követelik, hogy a generalá­tusokra és a főtisztségekre magyarok alkalmaz­tassanak. 8. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Akkor sem szolgáltak a magyarok, ma sem szol­gálnak, (Ellenmondás a szélsőbaloldalon.) Nem szolgálnak! Okosabb volna szolgálni, mint itt lármázni. Holló Lajos: Azt akarjuk épen kieszközölni, hogy szolgálhassanak a magyar ezredekben. Bartha Ferencz : Fejérvárynak először el kell onnan menni! Szederkényi Nándor: Hogy bemutassam, hogy pl. már akkor a Szirmay-ezred átalakulva hogy nézett ki, a főtisztek ezek voltak : Reichen­feld, Auersbergstb. (Halljuk! Halljuk! aszéls'é­baloldalon.) Nem folytatom, itt van a sematizmus. Ez az egész csak szomorú tünete annak, hogy a magyar ezredekben olyan tisztek vannak, a kik­ről csak a jó Isten tudja, hogy honnan kerül­tek elő. Erdrey Gyula: Magyar embernek kificzamo­dik a nyelve, ha ki kell mondani. Szederkényi Nándor: De hát a hires huszár­ezredek hogy állanak ? (Halljuk! Halljuk!) Hiszen a magyar huszárnak termett, az Úristen is annak teremtette, tehát már csak föltételez­zük, hogyha baka nem is akart lenni, de huszár akart lenni. 12 huszárezred volt 1820-ban s ezek élén az ezredtulajdonosok a következők: Ferencz császár, József nádor. Estei Ferdinánd, az angol trónörökös, herczeg Württeinberg, Liechtenstein, Kimmaier, báró Frimont. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Hát Frimont nem volt magyar ember? (Fel­kiáltások a baloldalon: Franczia volt!) Csa­ládja franczia eredetű, de ő magyar ember volt; először tessék utánanézni, aztán állítani! Szederkényi Nándor: Elfogadom! Most már nem megyek tovább. Majd később ráfogok térni arra is, a mi ugyan nem áll, de a mit egy pillanatra megengedek, hogy tudniillik a hon­védelmi miniszter urnak igaza van, hogy miért nem mentek magyarok a tiszti szolgálatba. Ezt a kérdést most hagyjuk függőben; de azt már nem- hiszi el senki, sem e házban, sem e házon kMül, hogy midőn ezredtulajdonosokról volt szó, kiket ő Felsége nevez ki és a hadügyi tanács állit az ezredek élére, a hol nem arról van szó, hogy miért nem mennek oda szolgálni, hanem csak arról, hogy bizonyos, a hadi szolgálat terén kitüntetett nevek jutalmaztassanak azzal, hogy ezredtulajdonosi czimmel felruháztassanak : akkor erre 1820-ban ne találkozott volna magyar ember, sem a múltban, sem azelőtt, erre érde­mes. Hát ez nem tendenczia és az osztrák ogy­ségesitő, germanizáló törekvés világos jele? B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Hát a Márjássy-, hát a Bakonyi-ezredek! Szederkényi Nándor: Tudom, volt egy-kettő! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Hát ez országos ügy, hogy 1820-ban kik voltak ezredtulajdonosok? Szederkényi Nándor: Hogy a magyar ezred­tulajdonosi helyeket idegenekkel töltötték be, ez világos jele annak, hogy a magyar nemzetet a hadsereg éléről letolni, leszorítani akarták. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon. Felkiáltások: Kossuth-ezred! Eákőczy-ezred! Bocskay-ezred ! Damjanich-ezred ! Többet érne!) Hát ezzel az idei sematizmussal hogy vagyunk? Itt azt olvasom, hogy Reichskriegs­ministeriumnak mondja ez a mi pénzünkön kiál­lított könyv az önök szerint közös hadügymi­nisztériumot. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Ausztriában így nevezik! Szederkényi Nándor: De itt közös! Telje­siti-e kötelességét a magyar törvények szempont­jából a honvédelmi miniszter ur? A magyar törvények közös minisztert ismernek, önök is annak hódolnak, mindent annak áldoznak. . Hát akkor a sematizmusban is érvényesítsék befo­lyásukat, ha ugyan adnak önökre valamit Bécs­ben. De azt hiszem, ott önök és a magyar kor­mány hiába beszélnek; az nekik »smarn!« (Élénk tetszés a bal- és a széls'úbaloldalon.) Ebben a Beichskriegsminisíerium által ki­adott sematizmusban mit keressünk ? Ez a tisz­teket foglalja magában. A legénységről nem. szólok, mert hisz a legénységről tudjuk, hogy milyen arányban szavazzuk meg. Keresem a magyar ezredeket. Itt vannak a kimutatások, hogy az összes hadseregnek tiszti létszámából mennyi a magyar, de e tárgyba most nem. me­gyek bele. Hanem beszélek ismét a magyar ez­redek tulajdonosairól, arról a czimről, a melyet »ezredtulajdonos« néven osztogatnak kitünteté­sül és megbecsüléséül bizonyos érdemeknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom