Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-210

210. országos ülés 1903 február 19-én, csütörtökön. 75 rendelkezést, világosan azt mondja. Felolvasom az előző törvényt, mert az 1902-diki törvény nincs nálam. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbal­oldalon.) így szól az 1899:11. t.-cz. és az 1902-diki szövegezése is (olvassa): »1. §. A véderőről szóló 1889. évi VI. tör­vény czikk 14. §-ának első bekezdésében foglalt rendelkezés, a mely a közös hadsereg és hadi tengerészet fentartására szükséges évi ujoncz­jutalékot a monarchia két államára nézve 103.100 főben állapította meg, s ugyanezen szakasz ötödik bekezdésében, — valamint ezzel megegyezőleg a honvédségről szóló 1890. évi V. törvényczikk 3. szakaszában, — foglalt ren­delkezés, a mely a magyar korona országai honvédségének fentartására szükséges évenkinti ujonczjutalékot 12.500 főben állapította meg, az 1889. évi VI. törvényczikknek, az 1893. évi I. törvényczikk 1. szakasza által módosított 14. szakaszában foglalt összes egyéb föltételeknek és korlátozásoknak is érvényben hagyásával az 1899. év végéig kiterjesztetik, illetőleg fen­tar tátik.« B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Most is azt mondja! Babó Mihály: Minthogy az 1902-iki tör­vény első szakasza ezzel szó szerint megegyezik, remélem, nem fogja a t. honvédelmi miniszter ur kétségbevonni az állitásomnak igazságát, hogy miután az ujonczlétszám fölemelése vagy le­szállítása egyenesen csak akkor bírálható el és tárgyalható, ha ő Felsége azt szükségesnek tartja, azért e törvényben ő Felsége ténykedését látjuk. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Engedelmet kérek . . . Babó Mihály: Bocsánatot kérek, legyen türelme a t. honvédelmi miniszter urnak. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Van! Babó Mihály; A t. miniszter urnak joga van megkövetelni, a mikor felszólal, hogy meg­hallgassuk. Meghallgatjuk. (Igaz! TJgy van! a bal- és a szélsöbaloldalon. Mozgás a jobb- és a baloldalon.) De akkor engedje meg a t, honvé­delmi miniszter ur, hogy arra kérjem, hogy türelmes meghallgatással kegyeskedjék meg­ajándékozni. T. ház ! Akkor, a mikor e törvényjavaslat egyenesen ő Felsége tényét és elhatározását jut­tatja kifejezésre, akkor, a mikor csak kérdést intézett a t. túloldalhoz, azt kérdezem minden­kitől, tegye kezét a szMére, és a mit érez, mondja meg őszintén: van-e abban tiszteletlen­ség a fejedelem iránt, van-e abban olyas, a mi az 1848-ikí törvénynyel szemben sértést tartal­maz ? (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Nincs.') Engedelmet kérek, ha a magyar nemzet képvi­selőházának termében még oly szelid hangon sem lehet kérdést feltenni, vájjon ez meg az miért és mikép történik, akkor ennek a nem­zetnek vége van. (Igaz! TJgy van! a szélsö­baloldalon.) Nessi Pál: Beszélünk még erősebben, csak ! igy folytassák. (Mozgás és zaj a jobboldalon. Felkiáltások: Majd felelünk!) Babó Mihály: Természetesnek találom azt, hogy önök ott a túloldalon akkor, a mikor mi a nemzet jogai érdekében a német nyelv ellen állást foglalunk, felzúdulnak, következetesek magukhoz. Ám folytassák, t. képviselő urak, de necsak itt. Álljanak ki nyíltan a választók elé, (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) mond­ják el ott is, hogy a magyar nyelv nem kell önöknek, de magyar ifjú, a ki a törvény értel­mében katonai kötelezettségre besoroztatik, ta­nulja meg a német nyelvet és azt az édes anyanyelvet, a melyet az anyatejjel szítt ma­gába, tagadja meg. (Igaz! TJgy van! a bal- és a szélsöbaloldalon. Mozgás és ellenmondás a jobb- és a baloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Ez nem áll! Babó Mihály: És ha akkor, t. uraim, az önök magyar választópolgárai, hozzáteszem, ma­gyar választópolgárai önöknek adják a mandá­tumokat, akkor szavazhatnak arra, hogy önök eltűrhetik a német nyelvet. (Igaz! TJgy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) Thaly Kálmán: Svábok és szászok választ­ják meg. Babó Mihály: Azt gondolom, hogy az első két tételt, a melyet felállitottam, hogy t. i. köz­jog és Ausztriához való viszonyunk szempont­jából ezt a kérdést tárgyalnunk kell, eléggé megvilágítottam. Gondolom, beigazoltam, hogy ez a törvényjavaslat Magyarország közjogával, alkotmányával szemben nyilt sérelem, egyenes tagadása a nemzeti jogoknak és csak természe­tes, hogy ezt a törvényjavaslatot már ezen egyetlen szempontból sem fogadhatom el. (He­lyeslés a szélsöbaloldalon.) De én azt gondolom, t. ház, nem fogja ta­gadni senki, hogy egy ilyen törvényjavaslat, mint a szőnyegen levő, egyúttal egy nagy köz­gazdasági, nagy anyagi kérdés. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Kötelességemnek tartom ez­zel a kérdéssel is foglalkozni és röviden rámu­tatni arra, hogy milyen képtelen helyzetben van a t. ház akkor, mikor még csak méltónak sem találtatott arra a kormány által, hogy hozzá­vetőleg is kimutattassanak azok a kiadások, me­lyeket ez a törvényjavaslat törvényerőre emel­kedés esetén okoz. Ha ez egy községi képviselő­testületben történik az elöljáróság részéről, meg vagyok győződve, hogy a miniszterelnök ur, mint belügyminiszter, azt az elöljáróságot felfüggeszti, világgá kergeti. (TJgy van! TJgy van! a szélsö­baloldalon.) Es megtörténhet a törvényhozás termében az a hallatlan eset, hogy milliókra menő kiadásról van sző, de még csak tájékoz­tatni sem tartják érdemesnek a nemzet u. n. törvényhozását. Eitner Zsigmond: Suba alatt csinálják! Babó Mihály: Az igen t. előadó ur igen szépen iparkodott nekünk bebizonyítani és töre­10*

Next

/
Oldalképek
Tartalom