Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-222

222. országos ülés 1903 márczius 7-én, szombaton. 417 ötödrész illeti, és ezen egy ötödrésznek a ki- | osztása csak 2—3%-ot tesz ki. Hogy ezen kérdésről ilyen huzamosan beszélek, annak magyarázata az, hogy a torjai részesek önként megajánlották, hogy az egész összeget Torja község háztartási czéljaira fogják fordítani. Azonban ez a tulajdonosoktól függ; ők ezt azon perczben, a melyben nekik tetszik, visszavonhatják, azért ezen kérdésnek a másikkal való kapcsolatát semmiféleképen megmagyarázni nem lehet. Ettől eltekintve, KézdMásárhely összes területe 1128 hold; ezzel szemben Torjának öszszes határa 9700 holdra rug. KézdMásárhely egész területét úgyszólván a város, a házak foglalják el, és az, a ki KézdMásárhelyt ismeri, nagyon jól tudja, hogy oly magas ott a városi telkek ára, hogy a házakat a legszűkebbre kénytelenek épiteni s a mellékhelyiségeket csak egy-egy utczának a végén épitik ki, mert nem tudnak a házakhoz való mellékhelyiségeknek olcsó telkeket teremteni. Mikor a közegészségügyi kérdésekben szükséges követelményeknek való helyet nem tudunk biztosítani, akkor egyáltalában felesleges bizonyítanom, hogy ezen ügynek elintézése KézdMásárhelynek jövőjére nézve a létkérdéssel egyenrangú. (Ugy van! a

r szélsbaloläalon.) És mi mégis arról értesülünk, hogy nem ezen szempontok, hanem egészen más szempontok fognak érvényesülni. Ezen szempontokról addig, míg a t. miniszter urnak, mint belügyminiszternek válaszát nem hallottam, nem kívánok szólani, mert én még mindig bízom abban, és azt hiszem, hogy egész joggal, hogy az első interpellácziómra adott válasza, melynek értelme az volt, hogy a törvény, jog ós igazság szerint fog eljárni, ebben az esetben is, hogy annak elvei a jelen esetben is érvényesülni fognak. A t. miniszterelnök úrhoz, mint belügyminiszterhez a következő interpellácziót intézem (olvassa): 1. Van-e tudomása a t. miniszter urnak arról, hogy a k.-vásárhelyi közbirtokosságnak a torjai határ egy részének Kézdi-Vásárhelyhez leendő átcsatolása iránti kérelme Torja község felfolyamodása folytán még mindig elintézetlen? 2. Van-e tudomása a t. miniszter urnak arról, hogy Torja község pótadója 1901-től 1903-ig terjedő két év alatt 21 százalékról 33 százalékra emelkedett? 3. Szándékozik-e vizsgálatot indíttatni az iránt, vájjon neme terheli felelőség Torja elöljáróságát a pótadó-teher ily hirtelen emelkedése miatt, vagy annak oka nem-e pusztán csak az, hogy azzal a határ átcsatolási ügyben érvelhessenek ? 4. Szándékozik-e Kezdi-Vásárhely közönségét megnyugtatni az iránt, hogy e kérdés elbírálásánál legszigorúbban fogja a törvényt alkalmazni, s Torja község felülvizsgálati kérelmében érvül felhozott, de a határcsatolási ügygyei TCÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. Xir. KÖTET. j semmiképen össze nem függő regálé kártalanítása kérdését nem fogja tekintetbe venni? 5. Osszeféró'nek tartja-e ez ügy szándékos késleltetését azon nemzeti érdekkel, hogy az ország keleti határszélén nemzeti missziót teljesítő góczpontok erősíttessenek? 6. Végül szándékozik-e ez ügyet Torja község felülvizsgálati kérelmének elutasításával mielőbb befejezni? (Helyeslés a széls^baloläalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! En, ha jól emlékszem, de a t. képviselő ur most emlékezetembe is hívta, azt feleltem első izben ebben a kérdésben hozzám intézett interpellácziójára, hogy el fogok járni ebben a kérdésben törvényesen, a mint az előttem fekvő tényállásból, a magam részéről helyesnek fogom tartani. Most sem felelhetek egyebet. A kérdések utolsó pontja pláne az, hogy kMánok-e felvilágosítást adni, hogy szándékos késleltetés nem történt-e részemről. Nem történt szándékos késleltetés, arról biztosithatom a t. képviselő urat és a házat. Azt a kérdést illetőleg pedig, hogy törvényesen fogok-e eljárni, feleletem természetesen az, hogy törvényesen, és pedig a törvény egész szigora szerint fogok eljárni. Erre a két kérdésre ez a határozott válaszom. Törvényesen fogok eljárni és nem szándékozom késleltetni a dolgot. De a mi a többi kérdést illeti, ezek már a kérdés érdemi megbirálásának szempontjai alá esnek, az pedig mégsem lehet a mi feladatunk, nem feladata a háznak, és nem felel meg az interpellálás jogának, hogy az adminisztratív kérdések, mielőtt érdemileg elbíráltattak, itt beszéltessenek meg és én előre nyilatkozzam arra vonatkozólag, hogy ebben vagy abban az adminisztraczionális kérdésben mikép fogjuk alkalmazni a törvényt. Alkalmazni fogom legjobb belátásom szerint. Ha aztán az illetők nincsenek azzal megelégedve, minden tórám kimerítése után a képviselő úrhoz fordulhatnak, hogy ő azután ellenőrzési jogát a felett gyakorolja, hogy én nem sértettem-e törvényt. Értem, ha akkor interpellál. De hogy előre nyilatkozzam, mikép fogok eljárni, ezt, engedelmet kérek, az interpellálás jogának tartalmával, igazi czéljával és a mi hMatásunkkal és a t. képviselő ur hMatásával, mint velem szemben ellenőrzőével, nem tartom megegyeztethetőnek. (Helyeslés jobb felől.) Méltóztassék válaszomat tudomásul venni azzal, hogy késleltetni nem fogom, — ha késett, valami oka lehetett s utána fogok járni, hogy ez az ok megszűnjék — és törvényesen fogok eljárni; de hogy m

jt tartok a pótadóról, Torja község viszonyáról KézdMásárhelyhez, azt majd elmondom ott, a hol megmotMálom a végzést, melyet törvényesen igyekszem meghozni. (Helyeslés a jobboldalon.) Ráth Endre: T. képviselőház! A t. miniszterelnök ur válaszában volt szíves kiterjeszkedni arra, hogy az interpellálás jogához mi tartozik és mi nem. A tanítást — mely felesleges volt 53