Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-222

418 222. országos ülés 1903 márczius 7-én, szombaton. •— köszönettel elfogadom, azonban én interpellácziómban egy határozott pontot tettem ki, és ez a pont az volt, bogy a határ-átcsatolási kérdéstől teljesen függetlenül intézendő el a regalekártalanitás arányositásának ügye és ép azért kérdeztem, hogy a miniszterelnök ur tekintetbe fogja-e venni vagy nem, mert ennek a kérdésnek, —- előre is hangsúlyozom — ehhez a kérdéshez abszolúte semmi köze. Az egyik tény közigazgatási, a másik pénzügyi kérdés. Engem az nyugtatott volna meg, ha erre a feltett kérdésre a miniszterelnök ur határozottan válaszol és azért nem vehetem tudomásul a t. miniszterelnök ur válaszát. Az a kérdés, hogy ezen két dolgot össze fogja-e vonni vagy nem, mert ha össze fogja vonni ezt a két kérdést, akkor már előre meg vagyok győződve, hogy nem bizhatom abban, hogy ez igazságosan lesz elbírálva. Ha pedig a t. miniszterelnök ur azt válaszolja, a mit egész nyugodtan válaszolhatott volna, hogy ezt a két kérdést nem lehet összekeverni, akkor a választ köszönettel tudomásul vettem volna. Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! Azt hiszem, nem lehet egy kérdésnek érdemi elbírálása előtt még erre nézve is nyilatkozni, mert az prejudikálna az elbírálásnak. Én meg fogom az aktákat nézni és lehet, hogy a t. képviselő urnak meg is fogom előre mondani, mi az én impresszióm. De nem mondhatom meg előre egy tisztán adminisztráczionális konkrét kérdésben, bogy miképen fogok eljárni. Ezt ne is tessék kívánni, mert ez valóban összezavarására vezetne a törvényhozási és az adminisztráczionális hatásköröknek. (Ugy van! jobbfelöl.) Ez kormányzati kérdés. Ha aztán a t. képviselő ur arra a meggyőződésre jutna, hogy én nem törvényes utón jártam el, akkor tessék interpellálni. Én felelni fogok róla. De előre megmondani, hogy egy tárgyalás alatt álló kérdésről mi a nézetem, hogy a regálé-megváltási, vagy az italmérési viszony mennyiben függ össze a csatolás kérdésével, az nem lehet. Azonban igérem a t. képviselő urnak, hogy ezt a kérdést alaposan meg fogom fontolni és igazán a törvény betűje szerint fogok eljárni, (júénk helyeslés jobbfelöl.) Ráth Endre: A t. miniszterelnök urnak ezt a válaszát köszönettel tudomásul veszem. Elnök: Minthogy a képviselő ur a miniszterelnök ur válaszát tudomásul vette, azt hiszem kijelenthetem, hogy a ház is tudomásul veszi a miniszterelnök ur válaszát. Következik Kubik Béla képviselő urnak interpellácziója, a ki azonban nincs itt. Következik Urmánczy Nándor képviselő urnak interpellácziója a beruházási törvényjavaslat beterjesztése és a székely vasutak kiépítése tárgyában a pénzügyi és a kereskedelemügyi miniszterekhez. Urmánczy Nándor: T. képviselőház! Az igen t. pénzügyminiszter ur még 1901-ben az 1902-ik évi költségvetés beterjesztése alkalmával jelezte, az 1903. évi költségvetés beterjesztése alkalmával tartott expozéjában pedig részletesen ismertette a kormány nagyszabású beruházási programmját, . .. Endrey Gyula: A papiroson! Urmánczy Nándor: ... és kijelentette, hogy erről törvényjavaslatot fog a ház elé terjeszteni. Ez a javaslat mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi, forgalmi, kulturális, humanitárius és egyéb állami érdekek kielégítését czélozza. De, — miként a t. pénzügyminiszter ur magát kifejezte, — e mellett magasabb és gazdasági czélja e törvényjavaslatnak az lesz, hogy lendítsen ipari életünkün, fejleszsze a vállalkozási kedvet és hogy vért öntsön pangó gazdasági életünkbe. A beruházási programmba, a mely tudomásom szerint még nincs végleg megállapítva, többek között a következő építkezések és munkálatok vannak felvéve : A miniszterelnöki palota kiépítése, a kultuszminisztérium részére uj palota építése, egy koloniális rendszerű elmegyógyintézet létesítése, több elmegyógyintézet kibővítése, többrendbeli kórházi és szanatóriumi építkezés, némely vármegyei szükségletek kielégítése, a budapesti főkapitányság épületének kibővítése, számos igazságügyi építkezés a vidéken, a TemesBéga hajózhatóvá tétele, az állami kezelés alatt álló folyók és egyes állami kezelés alatt nem álló folyók szabályozása, vízmosások megkötése, téli kikötők és rakodópartok létesítése, különböző városok árvédelmi munkáinak megépítése és kiegészítése, több árvédelmi társulat segélyezése, az állattenyésztés, a bor értékesítése, a lenes kendertermelés előmozdítása, az államvasutakon történő különböző beruházások, a fa értékesítésének előmozdítása czéljából erdélyi vasutak létesítése, több hídépítés és végül számos vasút, ezek között a székely vasutak kiépítése. E szép, hatalmas és ugy itt a t. házban, mint az országban helyesléssel fogadott programm megvalósításával általános érdekű állami közszükségletek elégíttetnének ki. Épen azért kívánatos, hogy e törvényjavaslat minél hamarább a ház elé terjesztessék és sürgősen letárgyaltassék. (Altalános helyeslés.) De, t. ház, ha a most felsorolt építkezések és munkálatok közt van fontos és sürgős, akkor mindenesetre fontos és sürgős, hogy a székely vasutak kiépíttessenek. Nem akarok én most a székely nép anyagi romlásának okaMal foglalkozni, mert mióta a vész és segélykiáltás felhangzott egészen idáig és a székely kérdés fontosságánál fogva országos kérdéssé vált, azóta bőven pertraktálták sajtóban, székely kongresszusson és többször volt szó erről itt a t. házban is. Nem akarok én most előhozakodni a múlt mulasztásaMal, hibáMal sem, annál kevésbbé, mert meg vagyok győződve arról és tudom, hogy a t. kormány ma már jóindulattal, jóakaratú figyelemmel van a székely ügyek iránt.