Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.
Ülésnapok - 1901-209
36 209. országos ülés 1903 február 18-án, szerdán. noky ezredes, a kiről beszélt azelőtt, mint őrnagyról. Pap Zoltán: Két esetet emiitettem! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Hát én tévedtem, beismerem. Gabányi Miklós: Mint mindig szokott tévedni! (Mozgás a jobboldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: De a többi valótlanságokat, a melyeket tegnap felsoroltam, fentartom, sőt bátor leszek még másokat is felsorolni. Hát én tévedtem, ezt elismerem és visszavonom azt, a mit Pap Zoltán képviselő úrra nézve mondtam. De fentartom magamnak, bogy az esetet megvizsgáltatom és majd annak idején előterjesztem a t. háznak. (Helyeslés jobbfelöl.) Nessi Pál: Akkor már nem lesz miniszter! (Zaj jobbfelöl.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Átmegyek, t. képviselőház, Lengyel Zoltán t. képviselő ur — sajnálom, bogy nincs itt — tegnapi állításaira, Hajdú István főhadnagyot illetőleg. Először azt állította a t. képviselő ur, bogy fentartja ama kijelentését, hogy azt a főhadnagyot, mert egy polgári magyar emberrel magyarul beszélt, két heti fogságra Ítélte el ezredese. Ezt föntartotta. Én pedig föntartottam és föntartom azt, hogy ez, nem ugyan hazugság — ez nem parlamentáris kifejezés — (Elénk derültség.) hanem egy telMér valótlanság, (Elénk derültség. Zaj. Elnök csenget.) a mennyiben ez soha sem történt meg. Másodszor, a t. képviselő ur tegnap tagadásba vette, hogy ez a Hajdú István akkoriban, nem tudom, hadnagy, vagy főhadnagy volt-e, hanem bogy az a Hajdú István, a ki most a honvédségnél szolgál, azonos volna azzal, a ki akkoriban ott volt. Endrey Gyula A kit Juhásznak hívnak! (Élénk felkiáltások a jobboldalon: Ugyan!) Gajáry Géza: Ez gyenge kapaszkodás ! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Azt mondja, hogy annak más Hajdú Istvánnak kell lennie. (Zaj. Elnök csenget.) Leteszem a t. ház asztalára ugy a közös hadsereg, valamint a honvédség névkönyvét, (Mozgás a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk ! jobbfelöl.) méltóztassék abban bárkinek egy más Hajdú Istvánt keresni, mint a ki a honvédségnél szolgált és jelenleg a minisztériumban mint kitűnő tiszt alkalmazásban van. Ezt leteszem a ház asztalára. Méltóztassék meggyőződni. Ez tehát megint nem igaz. Legyenek kegyesek most megengedni, miután tegnap kételkedtek és miután Lengyel Zoltán t. képviselő ur határozottan állította azt, hogy ha 6 beszélni fogna azzal a Hajdú István főhadnagygyal, az majd megmondaná, bogy ugy volt-e, a mint Lengyel Zoltán képviselő ur állította. Legyen szabad felolvasnom ezzel a főhadnagygyal nem saját elöljárója által, bogy ne mondják, bogy presszió történt, hanem egy más törzstiszt elnöklete alatt fölvett jegyzőkönyvet. (Halljuk I Halljuk! Olvassa.): »Jegyzőkönyv, felvétetett akkor és akkor a magyar kir. honvédelmi minisztériumban, a minisztérium III. ügyosztálya részéről Hajdú István magyar királyi főbadnagygyal, Lengyel Zoltán országgyűlési képviselőnek 1902. november hó 7-én tartott képviselőházi beszédében reá történt hMatkozás folytán. Jelen voltak a bizottsági közegek.« (Felkiáltások a szélsőbaloldalion : Halljuk! Kik azok ?) Azt is megmondom. Szurmay Sándor vezérkari alezredes és Harmatzy Dezső honvédelmi miniszteri titkár, mint jegyzőkönyvvezető. (Felkiáltások a szélsöbalolclalon: Hadbíró nincsen?) Erre nem kellett hadbíró! (Folytatólag olvassa.): »Szurmay Sándor vezérkari alezredes, a honvédelmi minisztérium I. osztályának ügyvezetője, közölte Hajdú István főhadnagygyal Lengyel Zoltán országgyűlési képviselő 1902. november 7-én tartott képviselőházi beszédének hiteles szövegét és a honvédelmi miniszter ur ő nagyméltósága szóbeli meghagyásából a következő kérdéseket intézte a nevezett főhadnagyhoz, azon figyelmeztetéssel, bogy a kérdésekre minden tartózkodás nélkül, az igazsághoz híven nyilatkozzék: Miután a főhadnagy úron kMül más Hajdú István nevű tiszt sem a magyar kir. honvédség, sem a cs. és kir. közös hadsereg tényleges, vagy nem tényleges állományában nem vezettetik, nyilatkozzék a főhadnagy ur, hogy ámbár a közölt beszédben Hajdú István mostani kapitányra történik hMatkozás, ön volt-e azon Hajdú István, a ki 1895. évben a cs. és kir. 37. gyalogezrednél Nagyváradon szolgált ?« (Halljuk! Halljak!) Hajdú főhadnagy válaszol (Olvassa.): »Én voltam; 1889-től 1899-ig szolgáltam tényleg ezen ezrednél és 1895. évben ezredemmel Nagyváradon állomásoztam. Kívülem más Hajdú István a jelzett években ezen ezrednél nem szolgált.« Második kérdés (Olvassa.): » Volt-e a főhadnagy ur a 37. gyalogezrednél 1895. évi október hó 1-vel megalakított egyévi önkéntesi osztaggal, illetőleg annak tagjaMal szolgálati, vagy magán-érintkezésben ? és ba igen, ismerte-e ezen önkéntesi osztagban Lengyel Zoltán akkori egyéves önkéntest?« A válasz ez volt: (Olvassa.) »Az egyévi önkéntesi osztaggal szolgálati összeköttetésben sohasem voltam; miután azonban abban igen sok nagyváradi fiu szolgált és én akkor a nagyváradi társaséletben élénk részt vettem, e réven az önkéntesek közül többeket ismertem és ezekkel személyesen érintkeztem is. Meglehet, bogy Lengyel Zoltán is ezek között volt, de reá különösebben nem emlékezem«. (Derültség a jobboldalon.) Hozzáteszem azt, t. képviselőház, hogy, a midőn én később a főhadnagy úrtól azt kérdez-