Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.
Ülésnapok - 1901-209
209. országos ülés 1903 február í?i-án, szerdán. ;:s7 tein, hogy abszolúte nem ismeri-e, azt mondta: »lsrem emlékszem, de ha látnám, talán megismerem ujra«. A következő kérdés ez volt (Olvassa.): »Megtörtént-e főhadnagy úrral a közölt beszédben emiitett azon eset, hogy kétheti szobafogságra ítéltetett, mert az utczán egy magyar czMilemberrel magyarul diskurált?« A válasz ez volt: (Olvassa.): »Nem történt meg. Egész katonai szolgálati időm alatt ilyesmiért, vagy hasonló okból sem szobafogsággal, sem másfele bármi néven nevezendő büntetéssel fenyítve nem lettem«. felolvastatván, helybenhagyatott és aláíratott*. Ez a jegyzőkönyv. Konstatálom tehát, a mint bátor voltam mondani, hogy a t. képviselő urnak ez a kijelentése egy telMér valótlanság. (Derültség a jobboldalon. Mozgás a szélsőbaloldalon.) Én ugyan felhozhatnék még eseteket, midőn szántszándékkal, vagy pedig nagyon téves informáczió alapján hasonló valótlanságok felhozattak, de nem akarom a t. ház türelmét tovább igénybe venni. (Élénk felkiáltások a jobb- és a baloldalon: Halljuk! Halljuk !) Ha méltóztatnak kívánni, kérem! (Halljuk! Halljuk.') Darányi képviselő ur szememre vetette azt, hogy Zágrábban egy legény az őrszolgálaton megfagyott. Hát ez is telMér valótlanság. Méltóztatnak tudni azon t. képviselő urak, a kik valaha szolgáltak, hogy a szabály előírja azt, hogy nagy hidegben és nagy melegben a legény őrségen nem hagyható két órán át, hanem óránként, sőt nagy hidegben félóránként is felváltandó. Ez Zágrábban is történt, tehát senkinek sem adatott alkalom megfagyni. (Derültség a jobboldalon. Mozgás a baloldalon,) Itt van a t. Beőtby-párt vezérének azon állítása, — nem most lett mondva, hanem régebben, ha jól emlékszem, januárban lett felhozva — hogy egy képviselőt azért, mert szélsőbaloldali volt: Szemnecz Emilt,a katonaság becsületügyi eljárás utján elbocsátotta. Tgenis elbocsátotta. De miért? (Halljuk! Halljuk!) Kép viselő volt 1885-től 1887-ig. 1887-től fogva nem volt képviselő és nyolcz év múlva, 1895-ben felségsértés miatt az esküdtszék által elitéltetett és ezen az alapon becsületügyi eljárás utján elbocsáttatott. (Élénk helyeslés a jobboldalon,) Azt hiszem tehát, hogy még sem felelt meg a valóságnak az, a mit, mint mondám, a Béőthy Akos-párt t, vezére felhozott, (Elénk derültség.) Én megengedem azt, hogy ilyen nagyszámú seregben, mint a mienk, előfordulnak egyes esetek, de kérdem, melyik hMatásban nem fordulnak elő hibák? Méltóztassanak azokat a dolgokat velem egyszerűen közölni. Valamint eddig is minden esetben utána jártam, ugy ezután is utána fogok járni (Elénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) és minden alkalommal kész vagyok az illető képviselő urat felvilágosítani. Ha helytelen dolgok történtek, az illetők felelőségre vonatnak feltétlenül és szigorúan, ha azonban helytelen dolgok nem történtek, akkor ne méltóztassanak ilyenekkel itten paradirozni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Napirend előtt határozathozatalnak nem lévén helye, áttérünk a napirendre: az 1889 : VI, t.-cz. 14. szakaszának módosításáról, illetve a közös hadsereg és a honvédség ujonczlétszámának megállapításáról szóló törvényjavaslat (írom. 199, 268) általános tárgyalásának folytatására. Endrey Gyula jegyző: Mukits Simon! Mukits Simon: T. képviselőház! (Zaj. Halljuk ! Halljuk!) Gabányi Miklós: Várj addig, a mig auseinandert csinálnak! MUkits Simon: Az igen t. honvédelmi miniszter urnak tegnapi felszólalása megerősített engem abban a meggyőződésben, hogy a szőnyegen forgó törvényjavaslatokban az abszolút rendszer szelleme nyilatkozik meg. (Helyeslés a szélsőbaloldalon,) Az a szellem, mely a magyar nemzeti szellemnek kiirtását tűzte ki czélul és feladatul. Én megengedem, hogy a t. honvédelmi miniszter ur érzelme a fekete-sárga zászló, mert következtetnem kell ezt abból a kijelentéséből, a melyet itt e házban tett, a midőn feldicsőitette a fekete-sárga zászlót, akként nyilatkozván, hogy harmadfél század óta jelvényül szolgál, hogy az alatt száz és száz magyar ember becsületesen szolgált és ontotta vérét királyáért és hazájáért, Nessi Pál: A császárért! Mukits Simon: A t. honvédelmi miniszter ur kijelentése, a magyar nemzet képviseletét képező magyar országgyűlés képviselőházának méltósága és tekintélye elleni támadás nem egyéb, mint magyar nemzeti jelvényünk megbecstelenitése. Ezt a támadást én kötelességszerüleg a magam és azon párt nevében, a melyhez tartozni szerencsém van, határozottan visszautasítom. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Mert tévedni méltóztatott a t. miniszter urnak. Az a száz és száz magyar ember nem a királyáért, nem hazájáért ontotta vérét a fekete-sárga zászló alatt, hanem idegen, nemzetellenes érdekekért: a császárért és nem a királyért, Nessi Pál; Kár volt minden csepp vérért! Mukits Simon; Azt mondja továbbá a t. honvédelmi miniszter ur, hogy ez a párt, a függetlenségi párt, bolondítja a népet. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Az ugy van! Nessi Pál: Parlamentáris kifejezés ! Endrey Gyula: Argumentum ad hominem! Mukits Simon: Azt kérdem tiszteletteljesen a t. honvédelmi miniszter úrtól, mi bolonditjuk-e a népat, a kik a nép igazait keressük és védjük, vagy önök bolonditják-e a népet, a kik a nép