Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-220

220. országos ülés 1UÜ3 márczius 5-én, csütörtökön. 341 len minősítési táblázatot, melyben nem fog­laltatott volna, hogy »jó távbecslő.« Pap Zoltán: Midegyiknek benne van, hogy: Gruter Schütze! Reich Aladár: Nem szándékozom különben, t. ház, ily tisztán katonai természetű dolgokkal továbbra is igénybe venni a t. ház türelmét, inkább arra térek át, a mit Benedek t. kép­viselőtársam a napokban gyönyörű beszédében ki­fejtett. (Halljuk/ Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Arra t. i., hogy mennyi nemzeti erő, mennyi szellemi erő vész el a nemzetre a hadseregben. Ez igaz, t. ház, csakhogy meggyőződésem sze­rint ez más országokban is ugy van, ha nem is annyira, mint nálunk. Ennek oka abban rejlik, hogy a katonai tudományoknak fejlődése lépést tartott más tudományok fejlődésével, ugy, hogy a katonatisztet hMatása teljesen igénybeveszi, sőt -üdvösnek tartom, hogy nem foglalkoznak a tisztek egyébbel, minthogy a közügyekből tekin­tettel arra, hogy a hadseregnek a pártokon felül kell állnia, teljesen ki van zárva. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: KMid!) KMül és felül kell állnia. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Felül nem !) Lengyel Zoltán: A hadsereg mindig kMül! Reich Aladár: Tehát kMül álljon a had­sereg. Azt pedig nem tartom nagy nemzeti haszonnak, ha Ratzendorfer tábornok irodalmi működést fejt ki, hanem inkább abban látom a bajt, bogy a hadsereg osztrák szelleme abban akadályozza meg a tisztikart, hogy kellőképen méltányolja és pártolja a tisztán hazafias szel­lemű magyar irodalmat és művészetet. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Pedig az a te­kintélyes állás, a melyet a társadalom részére biztosit, nagyon nagyértéküvé tenné, ha pár­tolásban részesítené azt a mi mostoha viszo­nyaink közt tengődő irodalmunkat és művésze­tünket. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Kubik Béla: Mindig németül megy minden! Reich Aladár: Ezenkívül még, t. képviselő­ház, azt kívánom megjegyezni és hangsúlyozni, hogy a nemzeti államra nézve roppant nagy hátrány az, hogy a kiépítéséhez a hadsereget nem vagyunk képesek használni, sőt a legna­gyobb károkat épen ez okozza. Ezer népiskola nem hozza helyre azt a kárt, a mit egy közös kaszárnya okoz Magyarországon. (Elénk helyes­lés és taps a, szélsöbaloldalon.) Hiába tanítják a népiskolában a magyar haza szeretetére, a magyar király tiszteletére, és a magyar történetre azt az idegen anyanyelvű gyermeket, ha azután bejön a kaszárnyába, megtanulja megismerni az osztrák császárnak a hatalmát, a közös birodalom nagyságát és meg­látja a magyar államnak az alárendeltségét, (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ha ott, a hol a vasfegyelem és a szubor­dináczió megtaníthatná a magyar állam tiszte­letére a renitens elemeket, csak arra tanítják ezeket, hogy a magyar állam mindenben deferál a közös birodalomnak, hogy a magyar állam tel­jesen alárendelt, akkor az a kevés emlék is, a mi a népiskolából megmaradt, teljesen elvész a kaszárnyában. (Igaz! Ugy van! a szélsőbalol­dalon.) A nemzeti állam kiépítésének szempont­jából feltétlenül szükséges, hogy legalább annyit érjünk el a nemzeti érdekek előmozdításában, a mennyit az 1867 : XII. t.-cz. megígér. Van szerencsém benyújtani egy határozati javaslatot, melynek indokolását azonban fentar­tom magamnak zárszóm idejére. (Felkiáltások a szélscíbaloldalon: Majd az öszszel! Olvassa): »Határozati javaslat. Határozza el a t. képviselőház, hogy addig is. míg az önálló had­sereg felállíttatnék, a magyar csapatokra vonat­kozó hadkiegészítés és a szolgálati kötelezettség alól való felmentések ügyében minden intézke­dés kizárólag a magyar honvédelmi miniszter hatáskörébe utasíttassák és utasítja a nevezett minisztert, hogy az ennek megfelelő törvényja­vaslatot még a jelen ülésszak folyamán terjesz­sze a ház elé.« (Élénk helyeslés a szélsöbalol­dalon.) A törvényjavaslatot nem fogadom el. (Élénk helyeslés és éljenzés a szélsöbaloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Az ülést tíz perezre felfüggesztem! (Szünet után.) (Az elnöki széket gr. Apponyi Albert foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Endrey Gyula jegyző: Eötvös Károly ! (Hall­juk ! Halljuk!) Eötvös Károly: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk!) Sietek kijelenteni, hogy a napirenden levő törvényjavaslatokat én a részletes tárgya­lás alapjául el nem fogadom, (Mérik helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) és azokhoz nem járulhatok. (Helyeslés a bal- és a szélsöbalol­dalon. ) r Ámbár már mélyen benne vagyunk az e felett való eszmecserében, mindamellett köteles­ségemnek tartom a magam elhatározása indo­kait lehető röviden előterjeszteni. (Halljuk! Halljuk!) Közjogi és jogi oldalról is fejtegették a kérdést és én álláspontomnak és azon férfiak állásjDontjának az indokolására, a kikkel egyet­értek, szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a mi álláspontunk közjogilag egészen helyes, egé­szen indokolt, egészen törvényes. Mikor hallok szemrehányásokat a túlsó oldalról, a melyek szerint itt a házszabályokkal való visszaélés történnék, obstrtikezió és nem tudom mi min­den, én azokat a szemrehányásokat alaposaknak nem fogadhatom el. Törvényhozásunk történe­netéből megkísértem bebizonyítani, hogy az ellenzék máskor is ilyen álláspontot foglalt el, máskor is megtagadta az ujonezléíszám meg­adását, általában a koronának, a kormánynak a hadsereg kiegészítésére vonatkozó előterjesztő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom