Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.
Ülésnapok - 1901-219
312 219: országos ülés Í9Ű3 Gabányi Miklós: Azt mondta, hogy nem ugy van, a hogy én állítottam. (Folytonos zaj.) Elnök: Hogy függ ez össze ? Nem értem. (Zaj a jobboldalon.) Hagyják, hogy a t. képviselő ur kimagyarázza magát. Gabányi Miklós: Ha annak az ellenkezőjét, a mit én a Rossián történtekről előadtam, he tudják bizonyítani, vagy ha he tudják bizonyítani, hogy Horvát főszolgabíró, Pap József jegyző 23-dikán a mise előttői 24-dikén délig nem korteskedett ott Rossián a községben é3 nem szedte az embereket össze, akkor egyszerűen csak azt mondhatom rá, hogy meghalt Mátyás király, oda az igazság. (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Következik a napirend. Az 1889: VI. t.-cz. 14-dik §-ának módosításáról szóló törvényjavaslat (Írom. 199, 268) általános tárgyalásának folytatása. Endrey Gyula jegyző: Justh Gyula! Justh Gyula: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az általános lefegyverzés, a világbéke kérdése mind nagyobb és nagyobb tért hódit; (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsobaloldalon.) ugy a parlamenti körök, valamint az államfők mind sűrűbben és sűrűbben foglalkoznak ezzel a nagyhorderejű kérdéssel. (Hallj'uk! Halljuk!) Az u. n. interparlamentáris békekonferencziák úgyszólván állandóan napirenden tartják ezt a nagy kérdést. És mégis azt tapasztaljuk, hogy a nép kiáltó szava süket fülekre talál, mert, a legutóbbi évek tanúsága szerint, nemcsak hogy közeledés nem történt az általános lefegyverzés, a világbéke eszméje felé, hanem épen ellenkezőleg, a népek erejével és érdekeMel nem számolva, mindenütt kerek e világon a népek érdekét és erejét messze túlhaladó módon történik a fegyverkezés. (Ugy r van! Ugy van! a bal- és a szélsobaloldalon.) És épen azok, a kik a világbéke eszméje híveinek vallják magukat theoriában, azok a gyakorlatban csinálják, és mintegy előkészíteni látszanak a háborút. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon,) Mint hogyha, t. képviselőház, azok a magasztos, szép, humánus eszmék, a melyek a békekonferencziákon hangoztatva lettek, a bankettek mámorával egyidejűleg szállanának ki az agyakból. Pedig, t. képviselőház, a népek valódi érdeke és óhaja az általános lefegyverzés és a világbéke. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Nincs is annak semmi értelme, hogy egyik népfaj, egyik osztály a másik életére törjön, mikor békében, testvéri szeretetben élhetnek meg egymás mellett. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsobaloldalon.) Az általános lefegyverzés jótékony következményei kiszámíthatatlanok lennének, mert az általános lefegyverzés következtében felszabaduló milliókkal temérdek jót lehetne létesíteni a társadalomnak és az államnak temérdek vérző sebét lehetne azzal meggyógyítani. (Igaz! Ugy van! a bal- és a szélsobaloldalon.) Tudom én márczius 4-én, szerdán. azt nagyon jól, t. képviselőház, hogy ezt a kérdést máról-holnapra megoldani nem lehet. De ha ezt megengedem is, nem tudom megérteni, miért nem lehet e téren a kezdeményező lépéseket megtenni és miért nem lehet szívósan, következetesen haladni e czél felé? (Tetszés a szélsobaloldalon.) T. képviselőház! Minthogy én is azok közé tartozom, a kik a világbéke eszméjeért lelkesednek, nagyon természetes, hogy már csak ezen szempontból sem fogadhatom el ezt a törvényjavaslatot, (Helyeslés a bal- és a szélsobaloldalon.) a mely nemcsak hogy nem apasztja a katonai kiadásokat, de sőt a katonai kiadásoknak tetemes fokozását czélozza, (Ugy van! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) és ennélfogva nem áll az általános lefegyverzés, a világbéke szolgálatában. Mielőtt tovább mennék, t. képviselőház, nem tehetem, hogy ne üdvözöljem Veres József t. képviselőtársamat azokért a fenkölt gondolkozásra valló szép szavakért, a melyekkel itt a képviselőházban védelmébe vette a világbéke eszméjét, nem tehetem, hogy ki ne jelentsem, hogy az e tárgyban benyújtott határozati javaslatához lelkem egész melegével hozzájárulok. (Élénk helyeslés a szélsobaloldalon.) T. ház! Mai felszólalásomban bizonyítani kívánom, hogy a hadsereg védképessége egyedül és kizárólag létszámemeléssel és mérték nélkül való fegyverkezéssel nem fokozható, kívánom bizonyítani, mily nagy szükség van arra, hogy a nemzeti szellem bevitessék a hadseregbe és hogy hadseregünket harczképessé tulajdonképen csak akkor tudjuk tenni, ha azt nemzeti alapon szervezzük, ha megteremtjük a külön magyar nemzeti hadsereget. (Elénk helyeslés a szélsobaloldalon.) Felszólalásom keretébe nem fogom belevonni a fejedelem személyét, mert mindazért, a mi ebben az országban történik vagy nem történik, egyedül és kizárólag a kormány és az azt támogató többség felelős. (Altalános, élénk helyeslés és tetszés.) Minden alkalommal, a mikor a kormány katonai javaslatokkal áll elő, komoly aggodalom vesz erőt a magyar nemzeten, Komoly aggodalom azért, mert a katonai javaslatok rendszerint súlyos pénz- és véráldozatot követelnek ettől az országtól idegen érdekekért, idegen czélokért. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Komoly aggodalom vesz erőt a magyar nemzeten most is, a midőn a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslattal ismét ujabb katonai terheket akarnak rakni a magyar nép vállára a nélkül, hogy egyszersmind garanczia nyújtatnék arra nézve, hogy a magyar nemzet a hadseregre mindenkor, minden körülmények között számithat; mindenkor, a mikor nyelvét, kultúráját, alkotmányát, nemzeti lételét, önállóságát, függetlenségét, a magyar állam egységét veszély fenyegeti és azt meg kell védelmezni. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.)
