Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-219

308 219. országos ülés 1903 márczius 4-én, szerdán. ebben az irányban, ott van a mi táborunk,« Három lépéssel megy a kocsi előre, már ott volt legalább 30 Győrffy-féle kortes, lefülelték az embereket, leszedték a kocsikról, és bevitték a Győrffy táborába. Azt kérdeztem tőlük, hogy miért mennek oda, hiszen nem foszthatja meg őket személyes szabadságuktól semmiféle kortes ? De már akkor meg voltak véve, és azt mondták, hogy ők Győrffy-pártiak. Mit csinálhattam volna, el kellett mennem. Azután, t. ház, a legnagyobb sérelem, a mit az elnök ur eljárásában tapasztaltam, az volt, a mikor nemcsak beleegyezett, nemcsak megengedte, de helyeselte azt a farsangi menetet, a melyet Kovács Pál t. képviselőtársam már lefestett. A. községi jegyző vezetése alatt, és csendőri fedezet mellett zászlókkal, trombitásbandával egy csomó ember az utczán ide-oda járt a választási helyiség előtt, főleg ott, a hol a néppárti és a függetlenj)árti választók állottak ; azok előtt elvonultak, ide-oda járkáltak, farsangi mentében, hogy megmutassák, hogy nekik mulatniok is szabad, többségben vannak, föltétlenül győzni fognak, és már előre mulatnak. A mikor meggyőződtünk róla. hogy ez nem elvonulás, — mert Kovács Pál t. képviselőtársamnak azt mondták, hogy haza akarnak menni, — akkor megbotránkozva együtt az elnökhöz mentünk, én és Kovács Pál t. barátom, kérdeztük tőle, látja-e, megengedi-e ezt a menetet ? Kértük, hogy tiltsa meg. Azt felelte arra, hogy nincsen abban semmi, az ilyet szabad tenni. És még azt is mondta, hogy nem engedi magát terrorizál tatni. Én erre azt feleltem, hogy nem akarom terrorizálni, csak kérem a törvény értelmében, hogy ő mint elnök, a ki itt a törvényes rend első őre, alkalmazza a törvényt. De mert nem tette, én ezt az adatot is feltárom, szükség esetén bővebb bizonyitékokkal bizonyítom, és kérem a t. belügyminiszter urat, méltóztassék fegyelmi jogkörében eljárni. Gabányi Miklós: Nincs gyakorlatban! Darányi Ferencz: Ezekről a bajokról személyes tapasztalatokkal birok. Minden tényre nézve szolgálhatok bizonyitékokkal, és annak idején fogok is bizonyitékokkal szolgálni. Épen most Galánthán folyik egy másik választás, (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) a honnan az imént jött sürgöny, hogy az elnök tendencziózusan ugy vezeti a választást, hogy holnap reggelig kihúzza. (Mozgás a bal- és a szélsőbal'oldalon.) Arra törekszik, hogy az éj folyamán talán sikerül neki — a világosságtól eltakarva a sötétség embereit szaporítani. Molnár Jenő: A legnagyobb gazság, ha éjjelen át elhúzzák a választást. Darányi Ferencz: Itt, nyilt ülésben kérem a miniszterelnök urat, mint belügyminisztert, kegyeskedjék sürgönyileg intézkedni, hogy a választási elnök jogával éljen, a törvényt őrizze, és ne éljen vissza jogával. Molnár Jenő: Ne faggassa a választókat haszontalan kérdésekkel, hogy hány testvére van, hogy hMják a feleségét és más ilyenekkel! Darányi Ferencz: T. ház! A csikszentmártoni választásra visszatérve, — ezt a galánthai választásról csak közbevetőleg mondtam, — leszek bátor a t. ház figyelmébe ajánlani a curiai bíráskodásról szóló törvény 3. §-ának 11. b) pontját, a mely akkép hangzik, hogy a választás érvénytelen, annak megállapítása kérvény utján kérhető, ha csendőr, rendőr és a fegyveres erő közreműködése nem a csend és rend fentartása és a választói jog szabad gyakorlatának oltalma érdekében, hanem más czélból, nevezetesen a választók felszólítására, összegyűjtésére, vagy fedezet alatti szállításra vétetett igénybe, stb. No, t. ház, az imént panaszolt kozmári eset, vagy az a bizonyos farsangi menet a választási helyiségben, mely szintén csendőrfedezet alatt történt, egyenesen ezen szakasz ezen pontjának tiltó rendelkezése alá esik. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Igaz. azt mondja erre a t. miniszterelnök ur, ott van a curiai bíráskodás, támadjuk meg a választást. (Helyeslés jobb felöl.) Lehet, hogy majd meg is fogják támadni, a kiket érdekel, meg vagyok győződve, és nem kétlem, hogyadiria feltétlenül meg fogja semmisíteni, mert hiszen annyi semmiségi ok van, hogy könnyen már előre kimondhatjuk az Ítéletet. A legfőbb semmiségi ok szerintem az, hogy a csendőröket és rendőröket korteskedésre, a választók megfélemlítésére és befolyásolására használta fel a közigazgatási hatóság, a mit pedig annyira perhorreszkált a tiszta választásokról szóló törvény. Nekem az a kérésem a t. miniszterelnök úrhoz, hogyha panaszszal jövünk, ne méltóztassék azzal a kegyes válaszszal elütni panaszunkat, hogy forduljunk a választási elnökhöz vagy a hatósághoz, hiszen annyi jogismeretem nekem is van, hogy ezt tudjam, de viszont a miniszterelnök urnak annyi bölcs belátásának kell lenni, hogy tudja, hogy hiába fordul az ember oda, nem szolgáltatnak igazságot. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Mikor én a miniszterelnök úrhoz fordultam sürgönyi kéréssel, ne méltóztatott volna ezt ily kegyes válasszal elütni, hanem utasítani kellett volna a választási elnököt, hogy tartsa be a törvényt. Ismételve arra kérem tehát itt is a mélyen t. miniszterelnök urat, méltóztassék saját hatáskörében ezen felpanaszolt tényekről meggyőződni, — a bizonyitékokkal majd szolgálunk, ha valaki tagadásba venné, hogy igy történt — és akkor ezek alapján, tekintet nélkül arra, hogy valaki megtámadja-e a választást vagy sem, mert ez a törvény és a tisztesség védelme ilyen közigazgatási urak ellen, méltóztassék a választási elnököt, főszolgabirót és a községi jegyzőket fe-