Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-218

$18. országos ülés 1903 mávczius 3-án, kedden. 279 vétlen szomszédságában, vagy legalább is a közelében nálánál sokkal magasabb, bódításra vágyó népek, nemzetek és államok vannak. Kedvezőtlen ellenben akkor, ha a nemzetet oly államok környezik, melyek vele körülbelül vagy egyenlő erejűek, vagy pedig nálánál gyengébbek. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk a magyar nemzet geográfiai, és hozáteszem mindjárt, etnográfiai helyzetét, azt látjuk, hogy nyugatról ott fekszik a nagy német nemzet és északról ott terül el a nagy orosz nemzet és megvallom, mindkettő olyan, hogy alkalmas arra, hogy gondolkozóba ejtse az embereket. De számításba kell venni, t. ház, a kedvező tényezőket is. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) TJgy a nagy Németország, mint Oroszország felé adott nekünk a természet, a Gondviselés, egy-egy jégtörő sarkot. Németország, e nagy nemzet felé odahelyezte a cseh nemzetet, mely helyzeténél fogva alkalmas arra, hogy a nagy germán áradat első hullámait megtörje és azok hozzánk csak meggyöngülve érkezhetnek meg. Én nem tudom, nem is akarom kutatni, hogy a jövőben hogyan fog eldőlni az a nagy faji barcz, a mely a német nemzet és a cseh nemzet között folyik, de jöjjön bármi, kétségtelen az, hogy még századokig el fog tartani és az alatt az idő alatt nekünk időnk van megerősiteni a mi nemzeti államunkat (Igaz! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) ugy, hogy mikor annak az áradatnak a teljes ereje megtöretlenül érkezik ide, annak biztosan állhatunk ellen. (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) És észak felől, t. képviselőház, igaz ott áll egy nagy felfegyverkezett, és hóditásra vágyó nemzet. De közvetlen szomszédság ott sincs köztünk, mert ott közöttünk a bár szétszakított, és eltiprott lengyel nemzet, a melyet azonban az orosztól is oly mélyreható vallási ellentét választ el, a mely az ő szabadságának eltiprása miatt oly gyűlölséggel viseltetik az orosz hatalom iránt, hogy ez a körülmény maga elég biztosíték arra, hogy az orosz hatalom hullámai szintén ne töretlenül érkezhessenek hozzánk. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ha most ehhez hozzáveszszük azt, hogy az orosz hatalom fokozatosan, habár némi visszaeséssel is, de mindinkább Ázsiába helyezi át működésének súlypontját, hogy ott valóban igen fontos, és dicsérendő czMilizatórius munkát végez, (Helyeslés a néppárton.) s ha figyelembe veszszük még azt is, hogy közöttünk és az orosz hatalom között a Kárpátok hegyláncza éles geográfiai válaszfalat alkot, akkor ezt az orosz veszedelmet sem tarthatom olyan imminensnek, hogy azt századokon keresztül folytatott megerősítéssel magunktól távol ne tarthatnék. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Megvallom, t. képviselőház, Ausztria geográfiai helyzetét én ily kedvezőnek nem találom, mert a német-osztrák tartományok közvetlen szomszédságában fekszik a nagy német birodalom, s e mellett ezek a tartományok maguk is 9 milliónyi német lakossal birnak. Azonfelül Ausztria északi tartományai, nevezetesen Graliczia, semmi más, mint a nagy szarmata sikság folytatása, és etnográfiailag is az ott lakó lengyel és ruthén faj folytatása az oroszországbeli lengyel és ruthén fajnak. Én tehát azt hiszem, hogy igenis eljöhet az az idő, a mikor Ausztriának a maga területi integritásáért véres harezokat kell vívnia, de igen messze esik az az idő és nagyon a valószinütlenségek körébe tartozik, hogy Magyarországnak valamikor a maga integritásáért kelljen barczolnia. Én ebből a körülményből igen fontos következtetést vonok le, és pedig azt, hogy van értéke annak, a mit önök pragmatika szankcziónak neveznek, és ha ebből folyólag a két állam valamelyikének nagyobb áldozatot kell hoznia a másiknál, ugy ez a kötelezettség minden körülmények között Ausztriát terheli. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) És mi mégis azt látjuk, hogy folyton tőlünk követelik a nagyobb áldozatokat, sőt tőlünk követelik a legnagyobb áldozatot, a melyet anyagiakban ki sem lehet fejezni, azt t. i., hogy lemondjunk nemzeti nyelvünknek, czimerünknek, zászlónknak alkalmazásáról a közös véderőnél. (Tetszés a szélsöbaloldalon.) Tőlünk folyton még az anyagi áldozatok fokozását is kívánják ; hiszen csak nemrég történt, hogy quótánkat is fölemelték, és közbevetőleg legyen mondva, én a legnagyobb hibák egyikének tartom azt, hogy ez a quótaemelés megtörténhetett minden rekompenzácziónélkül,.. Széll Kálmán miniszterelnök: Hogyne! Lovászy Márton: . . . mert én az átutalási eljárást nem tekinthetem rekompenzácziónak, az csak egy jogfosztás megszüntetése, a melyet minden quótaemelés nélkül erkölcsi kötelessége lett volna a kormánynak keresztülvinnie. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Nem ezért emeltük, hanem azért, mert a számítás azt hozta ki! A szolgáltatási képesség kiszámítása! Lovászy Márton: És a hiba, a melyet ott elkövettünk, arra int bennünket, hogy a jövőben többé ilyen politikai hibát el ne kövessünk. Holló Lajos: Most már számolunk, czeruza van a kezünkben! Széll Kálmán miniszterelnök: Azon az alapon fogadtuk el, a czeruza alapján! Bemutattuk ! Lovászy Márton: Levonva ezekből, a miket mondottam, a következtetést, én ugy találom, hogy a magyar nemzet helyzete, de talán még a kettős monarchiáé is geográfiáikig elég kedvező, és ennek az állításomnak bizonyítékául szolgálnak a legutóbbi esztendőben történt események. A figyelmes szemlélő tekintetét nem kerülhette el az, hogy az utóbbi 6 — 7 esztendőben az emberiségre nézve újra elkövetkezett egy háborús korszak. Egymást érik a háborúk a földgömb különböző pontjain, az exotikus háborúk; a török-görög háború, a spanyol-amerikai háború, a délafrikai, a kinai háború, nem