Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-216

234 216. országos ülés 1903 február 28-án, szombaton. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. KMán-e még valaki szólni ? Ha nem kMan szólni senki, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, elfogadja-e a bizottság javaslatát igen, vagy nem? (Elfogadjuk!) Azt bíszem, határozatképen kimondhatom, hogy a ház a bizottság javaslatát elfogadja. Szőts Pál jegyző: Arad, Bereg, Liptó vármegyék a fedezetlen gabonahatáridő-üzlet betiltása iránt kérvényeznek. Daróczy Aladár előadó: T. ház! A szóban forgó törvényhatóságok a fedezetlen gabonahatáridő-üzlet betiltása tekintetében kérvényt intéztek a házhoz. Hasonló kérvények a ház szine előtt és a kérvényi bizottságban is már előfordultak és a bizottság ugyanazt az elintézést javasolja, mint a múlt cziklusban előfordult kérvényeknél, hogy t. i. ezek a kérvények a pénz-, a földmMelés- és kereskedelemügyi minisztereknek adassanak ki. (Helyeslés jőbbfelöl.) Rátkay László jegyző: Kakovszky István! Rakovszky ístván : T. ház ! Mielőtt a kérvényekhez hozzászólnék, kérem a t. előadó urat, szíveskedjék felolvasni különösen Bereg és Liptó vármegyék kérvényét. Daróczy Aladár előadó: Bereg vármegye kérvénye igy hangzik (olvassa): »Liptó vármegye közönségének kérvénye a következőképen hangzik (olvassa): Rakovszky István: T. ház! MMel nem vagyok agrárius, azért felszólalok. Mert, ugy látszik, az agráriusoknak az a prMilégiumuk, hogy ily vitális kérdésekben ne szólaljanak fel. Én, t. ház, a legmelegebben pártolom ezen kérvényeket és egy indítványt leszek bátor a t. ház elé terjeszteni, a mely azt czélozza, hogy ezen kérvények adassanak ki az illető minisztériumoknak azzal az utasítással, hogy legközelebb, még ezen ülésszakban egy törvényjavaslatot terjeszszenek be, hogy ezen a kérdésen egyszer már átessünk. (Helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Valami öt-hat évvel ezelőtt egy ankétet tartottak a kereskedelemügyi minisztériumban. Erről megjelent egy könyv. Abban ez a kérdés eléggé meg volt világítva, és én nem értem, hogy miért ütötték azon ankétező urak ezen időt agyon az ankétezéssel, ha eddig sem jutottunk eredményhez, a mely azon ankétből következett volna. Tanácskoztak, szóltak pro et kontra. Ezen kérdés mindenütt az agráriusoknak és a földmMelő népeknek panaszait képezik; mindenütt egész joggal támadják és vádolják azt a meg nem engedett pénzkeresési forrást, a mely által egyesek legrövidebb idő alatt meggazdagodnak. A fedezetlen határidőüzlet kártékony hatásáról mindenütt meg vannak győződve. Történnek is törvényes lépések ellene; csak nálunk mai napig nem történt semmi. Ennélfogva tökéletesen egyetértek Liptó, Bars és Bereg megyék kérvényeMel, hogy ez erkölcstelen kenyérkereset, a melyet szükség esetén még a büntető-törvény szankcziójával is meg kell gátolni. Hieronymi Károly: Mit még? Rakovszky István: Nagyon értem, hogy a t. képviselő ur az ellen tiltakozik, de a t. képviselő ur csak egy képviselő, de künn milliók fizetik meg ennek árát. Könnyű itt az ellen állást foglalni Könnyű azoknak, a kik nem néznek arra, hogy a nép nehéz verejtékében egész nyáron, egész télen át dolgozik, és a mikor annak percze jön, hogy munkájának gyümölcsét szedhesse, az üzérek kicsapják kezéből. (Igaz! Ugy van ! a baloldalon.) Ez a merkantilis felfogás, a mely az érdekcsoportok előnyéről igenis gondoskodik, még prMilegizált törvényszékeket is alkot azoknak a jogegyenlőség nagyobb dicsőségére, de nem törődik a nép érdekével, nem törődik a néppel, a mely elszegényedik és kiszökik az országból. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Ha a t. képviselő ur azt hiszi, hogy ezek a törvényhatóságok, a melyek folyton és folyton felírnak, nem törődnek a nép érdekével, nagyon is csalatkozik. Sokkal közelebb állnak a néphez és meg is tudják ítélni, hogy mi árt a népnek azok, a kik mindennap összeköttetésben vannak a néppel, mint azok a honatyák, a kik innen a fényes palotából ítélik meg az ország vagyoni állapotát. Itt minden cziíra, minden aranyos. Látunk vagyonokat egy napról a másikra felbukkanni; mig a népnél évszázadokon át szerzett vagyont pusztulni látjuk nem azért, mert könnyelmű, mert rossz a nép, hanem azért, mert a törvénykezés ugy van berendezve, hogy csak egyes osztályok érdekét és hasznát tartja szeme előtt és nem törődik a többMel. (Igaz! Ugy van! a baloldalon) Az uzsorás meg van védve az országban, de azzal, a ki szűkölködik és pénzre van szüksége, azzal nem törődnek, ha indítványomat nem fogadják el. Nem értem, miért félnek oly nagyon e törvényjavaslat beterjesztésétől? Hiszen azzal, hogy az indítványt elfogadják, még nincs kimondva az, hogy a törvényjavaslat olyan lesz, a mely nekünk tetszeni fog. Lesz alkalma a t. képviselő uraknak aggályaikat kifejteni akkor, a mikor erről az ügyről szólunk, de előre elzárkózni attól, hogy egy kártékony állapoton segítsenek, sem nem liberális, sem nem tanúsít érzéket a nép iránt. Legmelegebben pártolom a törvényhatóságok kérvényét és a következő inditványt vagyok bátor beterjeszteni (olvassa): »Indítvány. A 165 — 167. f. számú kérvények kiadatnak a pénzügyi, földmMelésügyi és kereskedelemügyi minisztereknek azon utasítással, hogy még ez ülésszakban terjeszszenek be törvényjavaslatot a fedezetlen gabonahatáridőüzlet betiltása tárgyában«. (Helyeslés a baloldalon.) Sándor Pál: T. képviselőház! A mi a fedezetlen határidőüzletet illeti, nagyon szívesen já-