Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-216

216. országos ülés 1903 február 28-án, szombaton. 233 is vetnek, de regulárisán lopnak, vénségükre pedig megint koldulnak, és ha meghalnak, akkor a község költségén temettetnek el. Azt mondhatná valami nagy bölcs ember, erre, a mit én elmondtam, hogy ez inhumánus lenne. Hát humánusabb dolog-e az, ha lopnak, rabolnak, gyilkolnak és igy élnek? Nem humanitás-e az, ha azokat a gyermekeket odateszik a lelenczházba, és becsületes emberekké, honleányokká nevelik őket, vagy katonákat nevelnek belőlük, hogy a magvuk pusztuljon ? Más módon nem lesz ezeknek az ankétezéseknek eredménye, t. ház, csak eképen. (Halljuk! Halljuk!) Kérem tehát a t. házat, hogy méltóztassék mindezeket minél előbb keresztülvinni. (Helyeslés a szélsöbaloldahn.) Elnök: A földmMelésügyi miniszter ur kMan szólani. Darányi Ignácz földmMelésügyi miniszter: T. ház! A földmMelési tárcza szempontjából is azon kérdés, a mely jelenleg tanácskozás tárgyát képezi, igen fontos; mert a czigánykóborlás alatt épen a mezőgazdák szenvednek legtöbbet, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) és e szerint a mezőgazdák tudják és érzik azt legjobban, hogy mennyi visszássággal jár ezen kóborlás megengedése, azonban méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy a belügyminisztérium vezetésével megbizott miniszterelnök ur a legélénkebben érdeklődik ezen ügy megoldása iránt. (Felkiáltások, a szélsőbaloldalon: Tanulmányozza már ?)Bizonyítja ezt az a tanácskozás, mely a belügyminisztériumban e tárgyban megtartatott (Igaz! Ugy van! jobbe's balfelül.) és mMel nekem is kötelességem volt ezen tanácskozás menetét figyelemmel kisérni, én biztosithatom a t. házat, hogy azon tanácskozáson igen számos gyakorlati értékű eszme merült fel és ezen tanácskozás igenis alkalmas arra, hogy anyagot szolgáltasson egy megfelelő törvényjavaslat elkészítésére. (Felkiáltások balfelöl: Csak látnók már!) Az ügy azonban nem oly könnyű, mint azt Gabányi Miklós t. képviselő ur gondolja. Annak megoldása igen sok más kérdéssel kapcsolatos, annak megoldásához más minisztériumok is kell, hogy hozzászóljanak. Csak arra utalok, hogy sokkal előhaladottabb államok is, mint a mi országunk, még eddig nem találtak módot, hogy ezen czígánykóborlásokat hathatósan megakadályozni tudják. Pozsgay Miklós: Legyünk egyszer mi is okosabbak! Csináljuk meg mi előbb ! Darányi Ignácz földmMelésügyi miniszter: A belügyminisztérium vezetésével megbizott miniszterelnöknek nincs szüksége arra, hogy megsürgettessék, mert ő teljes tudatában van annak, hogy ezen ügy mielőbbi sürgős megoldást igényel és arról az ő nevében is biztosithatom a t. házat, hogy semmi sem fog elmulasztatni, a mi ezen ügy megoldását siettetni alkalmas; addig is pedig, inig ezen ügy törvényhozási megoldása lehetséges volna, adminisztratív utón megtörténnek azok az intézkedések, a melyek szükséKÉPVH. SAPLÓ. 1901 — 1906. XII. KÖTET. gesek^és a melyek lehetségesek. (Helyeslés jobbfelöl.) Kérem a kérvényi bizottság javaslatának elfogadását. (Helyeslés jobb felöl.) Elnök: KMan a t. ház tagjai közül még valaki szólani? (Nem!) A mennyiben senki sem kíván, a vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Első sorban akkép fogom feltenni a t. háznak a kérdést, elfogadja-e a kérvényi bizottság javaslatát szemben Kubik Béla képviselő ur határozati javaslatával ? A határozati javaslat fel fog olvastatni. Rátkay László jegyző (olvassa): »A kérvények adassanak ki a belügyminisztériumnak azzal, hogy sürgősen tegyen jelentést, mikor fog a törvényjavaslat beterjesztetnie Elnök: Kérem tehát a t. ház azon tagjait, a kik a kérvényi bizottság javaslatát elfogadják, méltóztassanak folállani. (Megtörténik.) A ház a kérvényi bizottság javaslatát elfogadván. Kubik Béla képviselő ur határozati javaslata elesik. Dedovics György jegyző (olvassa): Az Apatinker. r.-kath., a Szt. Miklós ker. gör.-kath., a Tapolcza ker. r.-kath. és a Kis-Komárom ker. r, kath. tanítóegyesület; a letenyei, mocsonoki és veszprémvidéki ker. r. kath, tanítóegyesületek, az Esztergom járási, Següsd ker., Várgede kishonti és az Udvard esp. ker. r. kath. tanítóegyesületek kérvénye. Tárgyuk: az országos tanítói nyugdíjtörvény méltányos módosítása. Daróczy Aladár, a kérvényi bizottság előadója : A szóban forgó kérvények az országos tanítói nyugdíjtörvény méltányos módosítása iránt nyújtattak be a képviselőházhoz. Ezen kórvényeket a kérvényi bizottság ép ugy, mint az előző cziklusban benyújtott kérvényeket a vallásos közoktatásügyi, valamint a pénzügyi miniszter uraknak javasolja kiadatni. Rátkay László jegyző: Csernoch János! Csernoch János: T. képviselőház! Tekintettel egyrészt arra, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur több alkalommal, midőn hasonló kérvények a ház előtt tárgyaltattak, kijelentette, hogy a tanítói nyugdíjügynek rendezése az ő szMén fekszik, és hogy ezen kérdéssel foglalkozik ; tekintettel továbbá arra, hogy most van kiosztva a ház tagjai közt a tanítói nyugdijalapnak mathematikai mérlege és azon alkalommal, midőn ezt a mathematikai mórleget tárgyalni fogjuk, lehet a kérdéshez alaposan hozzászólni, abból a szempontból is, vájjon az alap megbírj a-e a további terheket, vagy pedig ismét nagyobb állami segélyre lesz szüksége; mondom, tekintettel mindezekre, nem akarok e kérdésre a mai napon bővebben kiterjeszkedni, hanem ismételve kérem a t. kultuszminiszter urat. hogy ezt a kérdést tanulmányozván, e tanulmányozást mielőbb befejezze és a ház elé terjeszszen e tekintetben jelentést, hogy miképen és hogyan szándékozik a tanítók nyugdiját rendezni. Különben pedig a bizottság javaslatát, elfogadom. 30