Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-216

"2W. országon ülés 19ÜJ az a legfelsőbb akarat, hogy a hadsereg nem­csak alakjában, hanem a hozzájárulásokban és lényegében egyáltalában közös maradjon. Beőthy Ákos: Oontradictio in adiecto! Rakovszky István: De beszédének bevezeté­sében, a melylyel nem akartam a t. házat un­tatni, köszönetet mondott, hozzájárult a nyilat­kozatokhoz és konstatálta, hogy valamennyi párt­ban megvan az egység. (TJgy van! Ugy van"! a bal- és a szélsőbaloldalon.) T. ház! Nem tőlünk függ most a kérdés, hanem a miniszterelnök úrtól. Én azt hiszem, ez egy pillanat, a hol a t. miniszterelnök ur valóban oly nagy szolgálatot- tehet az ország­nak, hogy pártkülönbség nélkül az elismerés pálmáját szívesen odaadjuk. (Ugy van! Ugy van! a néppárton és a szélsöbaloldalon.) Én a t. mi­niszterelnök úrtól elvárom, hogy találja meg módját, hogy ép ugy, a mint Ausztriában a pártok egyenkint felkeltek és nyilatkozataikat Magyarország és Magyarországnak jogos köve­telései ellen irányították, itt az egész ház mögéje álljon és az egész ház egyesülten egy quos ego-t kiáltson odaát, hogy mi másnak a jogait nem bántjuk, de a saját jogainkból egy szemernyit sem engedtünk. (Hosszantartó élénk helyeslés és éljenzés a néppárton és a szélsöbal­oldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselő­ház ! (Halljuk! Halljak!) Egy pár egészen rö­vid nyilatkozatot szándékozom tenni, (Halljuk! Halljuk! jobbftlöl. Nagy zaj a szélsöbaloldalon^) • Elnök: Csendet kérek, t. ház ! (Zaj a szélsö­baloldalon. Zajos felkiáltások jobb felöl: Halljuk ! Halljuk !) Csendet kérek! Széll Kálmán miniszterelnök : Én azokhoz, a miket az imént mondani szerencsém volt, sem­mit sem teszek hozzá és azokból semmit sem veszek el. (Mozgás a szélsöbaloldcdov. 1 Papp Zoltán : Elég szomorú! Széll Kálmán miniszterelnök: Én egészen határozottan és egészen világosan nyilatkoz­tam, Ugron képviselő ur se kifogásolja nyi­latkozatomat, de ugy találja, hogy az sze­líd volt. Nem tehetek róla. Erről a hely­ről én ugy beszélek, hogy a tartalma annak, a mit én mondok, az szabatos, világos és hatá­rozott legyen, de azért erről a helyről megtar­tom azt a modort, a melyet e_parlamentben és e helyen megtartani kell. (Elénk hely-slés a jobboldalon. Folytonos zaj. Elnök csenget.) Világosan föntartottam mindazon kijelen­téseket, a melyeket a magyar kormány ezen ügyben tett. Pentartottam felfogásomat a tör­vényjavaslatra vonatkozólag. Föntartottam felfo­gásomat a hadseregnek jellegére, közösségére és arra nézve, hogy a hadsereg egy egész, egy közös hadsereg, de egyúttal, hogy abban a kiegészítő alkatrész a magyar hadsereg, a magyar törvény­hozásnak meg vannak ugy a hadkiegészítés, az ujonczok megajánlása, mint a védelmi rendszer­KEPYH. NAPLÓ. 1901 — 1906, XII. KÖTET. ebruár 28-án, szombaton. 225 nek megállapítása tekintetében a maga inkontesz­tabilis jogai. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Ezt mondottam, ezt kijelentettem és hozzá­tettem, hogy azon ígéreteket illetőleg, a miket a magyar kormány tett, a mérvadó az, a mit mi tettünk, a mit a felelőség terhe alatt tet­tünk és meg is tartunk minden körülmények között. (Elénk helyeslés a jobboldalon. Folytonos zaj a szélsöbaloldalon.) És abban engem nem akadályoz semmi­féle nyilatkozat. (Elénk helyeslés jobbfelöl.) Én tartozom felelőséggel a királynak, ^és tartozom felelőséggel az országgyűlésnek. (Elénk helyes­lés a jobboldalon.) Ennek a kettős felelősségnek a terhe alatt nyilatkozom és annak a nyilat­kozatnak a komolyságát, a melyet teszek, min­denkor átérzem és ennek átérzésében mondom és következéseMel számolok. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) És abban, ho°y a mit vállalok és kijelentek, teljesítsem, többet nem, kevesebbet sem, nem zavar meg, vagy nem érint engem semmi­féle dolog, _ bárhol történjék, akár itten, akár másutt. (Edénk helyeslés a jobboldalon. Felkiál­tások a szélsöbaloldalon: Elég hiba!) Mondom, nem engedek belekonfundálni semmi olyan dolgot abba, a mit itt kijelentettem és igen helytelen dolog lenne, ha bármiféle impresszió alatt gyengíteni akarnám, vagy gyengíteni engedném álláspontomat. Legyen egészen nyu­godt Ugron Gábor t. képviselőtársam az iránt, hogy becsületesen teljesíteni fogjuk azt, a mint birjuk, a mit megígértünk, (Elénk he­lyeslés a jobboldalon.) de ugy, a hogy megígér­tük. (Helyeslés jobbfelöl.) Abba előre beleinter­pretálni mást nem engedek. Ez nem bona fides-szel való eljárás lenne a kritikában, (Elénk helyeslés jobbfelöl.) mint a hogy a t. képviselő ur előre teszi, hogy ha pedig ilyen vagy olyan megoldása lenne annak a jelvénynek, a miről szólottunk, az nem felel meg a dualizmusnak, és ha azt oly módon változtatni akarjuk, a hogy ő előre megfesti, hát annak ilyennek, vagy olyannak kell lenni: ilyet beleinterpretálni a mi kijelentéseinkbe, a mi abban nem volt benne, ezt nem tartom helyesnek, ezt időelőtti elébe­harangozásnak tekintem. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon. Folytonos zaj a szélsöbaloldalon.) De a mit megígértünk, azt ugy, a hogy meg­ígértük, teljesíteni is fogjuk. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Már most, t. képviselő urak, azokat illető­leg, a miket itt felhoznak, csak egy dolgot en­gedjenek meg. (Halljuk! Halljuk! jobb felöl.) Krasznay Ferencz: Ugy fogják interpre­tálni, mint az 1899: XXX. t.-czikket! Széll Kálmán miniszterelnök: Azt is helye­sen interpretáltam, én az 1899: XXX. törvény­czikket helyesen végre is hajtottam, a mint a következés megmutatta. Ne tessék heterogén dolgokat ide belekeverni, a melyek semmi rész­ről ide nem tartoznak; az 1899: XXX. tör­vényczikk a maga szelleme és betűje szerint 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom