Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-216

218 216. országos ülés 1903 február 28-án, szombaton, Széll Kálmán miniszterelnök: A mennyire lehet! Nach Möglichkeit! (Zaj a szélsőbal­oldalon.) Kubik Béla: Nincsen benne! (Zaj és moz­gás a szélsobaloldalon. Felkiáltások: »A lehető­ség szerint!*) Széll Kálmán miniszterelnök: A lehetőség szerint* kifejezés szó szerint benne van. Meg­mondtam. (Felkiáltások a szélsobaloldalon Ne csavarjon!) Nem csavartam. Megmondtam szó szerint, a mint van, a ^lehetőség szerint«, az benn van. (Félkiáltások a szélsobaloldalon: Nin­csen benn!) Krasznay Ferencz: Harminczöt év óta már megcsinálhatták volna! Kubik Béla: Kétszer is azt állította, hogy benne van. (Zaj. Elnök csenget. Halljuk! Hall­juk ! Felkiáltások a szélsobaloldalon: Csinálták volna meg 35 esztendő óta! De nem csináltak semmit! Nem merték! Zaj!) Pichler Győző: Akkor, ha 35 év alatt fo­kozatosan csinálták volna meg, akkor ez a kívánság már régen teljesült volna, (Felkiáltá­sok : Semmit sem csináltak! Elnök csenget.) Kubik Béla: Nem merték! (Folytonos zaj és közbeszólások a szélsobaloldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóz­tassanak csendben lenni, mert különben kény­telen lennék az egyes képviselőket név szerint megnevezni. Pichler Győző: Nem akarok visszaélni az elnöki engedélyMel és nem akarom most a véderő-vitába tartozó dolgokat ennek a debatt­nak a keretébe bevonni, hanem tisztán ragasz­kodni akarok a tegnap történtekhez. Hát menjünk tovább, t. ház. Itt van a kiegészítő parancsnoki kerületek beosztására vonatkozó rész, a mely tisztán belügyi, tisztán forgalmi dolog, a mely tisztán katonai kényelmi szempont. Még ez ellen is tiltakoznak és ki­mondják a leghatározottabban, hogy nemcsak »die Einheit des Heeres sondern heutige Eorm des Heeres« változatlanul fentartandó. És Chlumetzky beszédéből kiindulva, t. ház, mit tapasztalunk ? Azt, hogy a volt nem­zeti párt követelésének hangoztatása által nem azt értük el, hogy bármiféle haladásra van ki­látás, hanem azt, hogy hMatkozva a legfelsőbb hadúrra, egy honvédelmi miniszter megerősítse tartalmában egy vitának összes kitételeit, a mely vitának minden szava arra konkludál, hogy nem létezik közös hadsereg, csak egy osztrák egységes hadsereg létezik. (Elénk helyeslés a szélsobaloldalon.) Az urakházában tegnap meg­nyilatkozott vitában harczot üzentek örökké a közös hadsereg elnevezésének és nem létezőnek tekintik azt, hanem egységes osztrák hadsereg­nek tekintik. (Igaz! TJgy van! a szélsobalolda­lon.) És hozzáteszi, hogy ezt a felfogást nem is titkolják el, mert az utána következő szónok, gróf Harrach, egyesítve az összes szónokok be­szédét, azt mondja, hogy még hála istennek: »In meinem Láger ist Österreich.« Molnár Jenő: Csapjon bele a ménkű. (Élénk derültség,) Pichler Győző: És hozzá teszi (Zaj. Hall­juk ! Halljuk! Elnök csenget.) azt, hogy: »unsere Armee hat unter Anderem auch die Aufgabe zu erfülleu, dass in ihr allé Völker der Mon­archie sich vereinen, und sich als Bürger und Kamerádén fühlen,« Als Bürger und Kamerádén íühlen, — hogy egyesüljön a birodalomnak minden alattvalója és ebben az egységes osztrák had­seregben polgároknak és kameradoknak érezzék magukat. No, t. ház, ha három pártvezértől itt ilyen beszéd elhangzott volna és utána a miniszter ur kötelességét teljesítve nyilatkozott volna a törvényre vonatkozólag, akkor okvetlenül meg­tette volna azt, hogy a mi osztrák jogokat érint, a melyek oly tények, hogy törvénybe ütköznek, azokat előbb sorra leczáfolta, sorra dementálta, sorra visszaverte volna és csak azután állt volna fel a királynak úgyszólván ügyvédi felhatalma­zásával, hogy megtegye azt a kijelentést, a mely gróf Welsersheimb beszédének végén foglaltatik. (TJgy van! TJgy van! a szélsobaloldalon.) De Welsersheimb honvédelmi miniszter ur végig helyeselve Schönborn, Schönburg, Chlumetzky, Harrach beszédeit, azoknak minden egyes szavát aláirta és azután odavágta, mint kortes, a császárt a mi nemzeti követelményeink ellen, (TJgy van! TJgy van! a szélsobaloldalon.) oda­vágta egészen egyszerűen, és egyetlenegy szóval sem emlékezett meg arról, a mit az előtte szólók törvénytiprásban és Magyarország jogainak meg­sértésében-elkövettek ; nem szólt egy szót sem arról, hogy nincsen senkinek joga ma még, az önök alapján állva, egységes osztrák hadseregről beszélni, hogy önök is csak a közös hadseregről beszélnek és nem czáfolta meg azt, hogy ez nem egy birodalom, hanem két különálló állam, a mely egymással szövetségben van, minderről nem szólt semmit, hanem csak azt mondta, hogy a császár szczepterje alatt ugy marad minden, a hogy yan, (Zaj. Elnök csenget.) És, t. ház, azért mégsem olyan ártatlan az, a mit Welsersheimb honvédelmi miniszter ur ki­jelent, mert az ő kijelentésében van egy szó, a melyet bölcsen nem magyarázott meg a minisz­terelnök ur. Welsersheimb miniszter ur azt mondta (olvassa) : »Es ist der allerhöchste Wille, dass das Heer, nicht nur in der Eorm und in der Beitragsleistung, sondern auch im Wesen durchaus gemeiusam bleibe.« Hát mi az a »Eorm« ? Nem a hadsereg megnyilatkozása kifelé képezi a »Eormot« ? Ha ez »bleibe«, ha a forma ugyanaz marad, hogy állhatnak itt elő Ígére­tekkel a jelvényekre vonatkozólag ? És a miniszter­elnök ur egy szóval sem reflektált arra, hogy az osztrák kormány beleegyezésével az osztrák kép­viselőház elfogadta Lueger polgármester határo­zati javaslatát, hogy az eddigi dicsőséges zászlók

Next

/
Oldalképek
Tartalom