Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.
Ülésnapok - 1901-213
213. országos ülés 1903 február 25-én, szerdán. 161 Elnök: Ez a kijelentés ellenkezvén a pragmatika szankczióval, országunk ez alaptörvényével, itt meg nem engedhető. (Nagy zaj a szélsöbaloldalon. Helyeslés jobbfelöl.) Barabás Béla: Az emberek alkothatnak törvényt, papirosra tehetik gondolataikat, érzelmeiket, meggyőződéseiket, törvény alakjában; de van egy hatalmasabb törvény, a természeti és az isteni törvény, a mely nem engedi azt, hogy egy ember kebelében két nemzetnek különböző érzelmei összeforrjanak, mert Ausztriának gondolkodása, érzése nem a mienk, mi attól teljesen idegenek vagyunk. Mikép lehet tehát elképzelni azt, hogy egy és ugyanazon fejedelemnek szMében, érzésében összeforrás, teljes szeretet és kizárólagos érzület uralkodjék a magyar nemzet iránt? (Tetszés a szélsöbaloldalon.) Vázsonyi Vilmos: Legalább a quóta arányában lenne! (Derültség a szélsöbaloldalon.) Barabás Béla: Ugy vagyunk, mint az az ember, a kinek két felesége van. Az egyik feleségét mindig dédelgeti, a másikat elhanyagolja. A másik, az elhanyagolt feleség mi vagyunk, Magyarország. És mert tudom ezt, lelkem meggyőződéséből mondhatom, hogy én nemzetem további kiaknáztatásához, toyábbi lesujtásához nem járulhatok, én az ő szenvedéseit nem akarom fokozni, terheit nem akarom növelni, csak Isten és ember előtt teszek bizonyságot, mikor szMem érzéséből, lelkem igaz érzéseként azt mondom, eddig és ne tovább, útjában állunk ennek a törvényjavaslatnak és nem fogadjuk el azt. (Hosszantartó élénk éljenzés a szélsöbaloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Kénytelen vagyok megjegyzést tenni a t. képviselő ur felszólalásának egy részére, a melyben — a mi jogában áll — az elnökség eljárását kritika tárgyává tette, mondván, hogy az elnöki székből gyakran hall olyan kijelentéseket, hogy a királyról ebben a parlamentben nem szabad beszélni, a király személyét nem szabad a vitába belevonni. Hát,t. képviselőház, az első tétel, hogy a királyról nem szabad beszélni a vitatkozásban, azt talán az elnöki székből soha sem hallotta a t. képviselő ur; de a másikat helyesen hallotta, (Helyeslés a jobboldalon.) hogy a király személyét a vitába belevonni nem szabad. A képviselő ur ezzel szemben a házszabályoknak vonatkozó szakszát idézte és konstatálta, hogy azokban kifejezetten erre vonatkozó tételt nem talált. Ez igaz, de t. képviselőház, benne találta azt a tételt és fel is olvasta, a mely tiltja a ház méltóságával nem egyező kifejezéseket. Barabás Béla: Kifejezést. Elnök: Kérem, képviselő ur! A házszabályok ezen szakaszának alkalmazása mindenkor, mióta a magyar parlament alkotmányos jogait gyakorolta összes hMatali elődeimnek hMataloskodása alatt, és az enyém alatt is nem csupán abban az értelemben nyert alkalmazást, hogy csak KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XII. KÖTET. akkor lehet megjegyzést tenni, ha a kifejezésekben foglaltatnék valami durvaság vagy ízléstelenség ; hanem mindenkor akkép értelmeztetett, •— és a meddig a ház bizalma engem e helyen tart — akként fog értelmeztetni, hogy a háznak méltóságával ellenkezik minden olyan tétel, a mely alkotmányunk alapjait támadja meg. (Helyeslés a jobboldalon. Mozgás a szélsöbaloldalon.) Ebből kiindulva, sokszor észrevételt tettem olyan kifejezésekre és olyan tételekre, a melyek ennek a háznak, a népképviseletnek függetlenségét, jogkörét és szuverenitását tángálták, s ez akkor az urak helyeslésével találkozott. A mi alkotmán} r unk azonban organikus egység; a ki annak egyik gyökerét megtámadja, az megtámadja az egész alkotmányt. (Ugy van! a jobboldalon. Mozgás a szélsőbaloldalon.) Ennek az alkotmánynak pedig egyik legfőbb kiegészitő része a királyi hatalom; a ki tehát azt megtámadja, a ki annak az 1848. III. törvényczikk által körülbástyázott felelőtlenségét érinti, megvádolás, megtámadás, vagy alkotmányos érzületének kétségbe vonása által: az a mi alkotmányunkat támadja meg, akarva, nem akarva. (Elénk tetszés és helyeslés a jobboldalon. Mozgás a szélsöbaloldalon.) Senkinek ilyen szándékot nem tulajdonitok, de ha a tényálladék ilyenkor megvan; nekem ezen a helyen, ha alkotmányunknak ez a része megtámadtatik, ép ugy kötelességem helyt állani, mint a hogy kötelességem helyt állani akkor, a mikor ennek a népképviseleti kamarának jogköre támadtatik meg. S, t. képviselőház, a meddig én e helyen ülök, ebben az értelemben fogom alkalmazni ezentúl is a házszabályokat, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) mert ez a házszabályoknak az az értelme, a melyet megállapít egy már 30 éves állandó gyakorlat és a mely megfelel a házszabályok czéljának, természetének, s a parlamenti élet lényegének. (Hosszas, élénk tetszés és helyeslés a jobboldalon és a középen. Mozgás a szélsöbaloldalon.) Barabás Béla: T. képviselőház! A házszabályok ezen magyarázatához én is óhajtok hozzájárulni, a mennyiben én azt a magyarázatot, a melyet az igen t. elnök ur a házszabályoknak adott, kétségbe nem vontam. Én csak azon határok között akartam mozogni, a melyek között mozogtam. Hogy pedig nem hágtam át e határokat és hogy az elnök ur részéről adott kitanitáshoz az elnök urnak nem volt joga: ezt igazolja az, hogy egyetlen egyszer sem utasított rendre. < Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Én tehát a házszabályok keretében maradtam, (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) én csak azt vitattam, hogy kár volna azon téves álláspontra helyezkedni, hogy a fejedelem személyéről ebben a teremben beszélni nem lehet. Én azt hiszem, hogy feladatomat ugy oldottam meg, hogy az igazságot Í3 megmondtam és a házszabályoknak is megfeleltem. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) 21
