Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.
Ülésnapok - 1901-212
212. országos ülés 1903 február 21-én, szombaton. 115 férhetlenségi zsűri ítéletei ellen felhozni, mert mint a ház minden tagjának, ugy különösen ezen zsűri tagjainak egyéni jelleme és becsülete kétségen felül biztosítékot nyújt arra, hogy ugy ítélkeznek, a mint meggyőződésük diktálja. És akkor előáll Győrffy Gyula ur, és azt állítja erről a zsűriről, a mikor az általa bejelentett egyszerű esetben, a melyben arról van szó, hogy mint jogtanácsos összeférhetetlen-e ez az állása a képviselőséggel vagy sem, és midőn 10 szavazattal 2 ellen dönt a zsűri, azt mondja: Hozzátok viszem véreim ezt az ítélkezést ; mert a zsűri nem megbízható, részrehajló és gyűlölet által vezéreltetik. T. ház! Ha ezt egy tanulatlan, beszámíthatatlan egyén teszi, akkor sajnálkozom és ätsiklom felette; de ha ezt teszi egy olyan egyén, a ki intelligencziájánál fogva, de különösen azért, mert ennek a képviselőháznak a tagja volt és mert most is pályázik arra, hogy a képviselőháznak tagja legyen, akkor legalább is el kell várnunk annyit, hogy sző emeltessék itt az ország szine előtt és rámutassanak arra, hogy ez a zsűri felette áll annak, hogy akár Győrffy Gyula, akár bárki más megvádolja. És miután egy szót sem hallottam itt az ország szine előtt, akár a kormány, akár az elnökség, akár az összeférhetlenségi zsűri elnöke részéről, a mely rámutatna arra, hogy: ime, te közvélemény, Győrffy Gyula ebben a levélben meg akar téged téveszteni, mert az nem felel meg a valóságnak, hogy ez a zsűri félszegül és elfogultan ítélkezett, ép azért kénytelen vagyok megtenni indítványomat. Indítványom alapszik az 1878 : V. t.-cz. 269. §-án. Ebben a törvény azt mondja: »Ha a rágalmazás vagy becsületsértés az országgyűlés, annak valamelyik háza, horvát-szlavon-dalmát országgyűlés, azoknak bizottsága, vagy a közös ügyek tárgyalására kiküldött bizottságok, azok egyike, vagy valamelyikének küldöttsége ellen követtetik el: a bűnvádi eljárás hMatalból, de csak azon országgyűlés, ház vagy közösügyi bizottság felhatalmazása folytán indítványozható, mely megsértetett, vagy a sértett bizottságot, illetőleg küldöttséget megválasztotta.« Tekintettel arra, hogy a törvény meghozása óta az uj eljárás folytán ezt az összeférhetlenségi zsűrit a háztól nyert hatalmánál fogva az elnök nevezi ki, nehogy kétely merüljön fel, hogy a felhatalmazást a ház elnöke, vagy a ház adhatja-e meg, indítványomba is ugy vettem be, hogy adjon a ház, illetve ennek elnöke felhatalmazást a bűnvádi eljárás 91. §-ának megfelelően az igazságügyminiszternek, hogy ezen, általam felolvasott nyilatkozatban foglalt sértések megtorlása iránt a kir. ügyészség utján a törvényes lépéseket megtegye. Meg kell még jegyeznem, t. ház, hogy engem nem az az indok vezérel, hogy akár Győrffy Gyula ur megbüntettessék, akár egy bíróság ítélőszéke elé vezettessék, Nekem tökéletesen elég lett volna és elég volna az is, ha itt a ház tisztázná a kérdést, hogy lehet-e ennek a háznak a zsűrijét azzal vádolni, különösen a jelen esetben, hogy nem teljesítette hMatását ugy, a mint kell, mert nem akarom, hogy kortes-eszközül szolgáljon ez a levél, a mely a szegény népbe azt a tudatot olthatná, hogy képviselőjét meghurczolják, ártatlanul megvádolják, és visszaélve a bírói joggal és meggyőződéssel, büntetik. Ezért kMánom indítványom tárgyalását. (Helyeslés a baloldalon.) Plósz Sándor igazságügyminiszter: T. ház! (Halljuk! (Halljuk.') Magától értetődik, hogy ha a t. ház az indítvány értelmében határoz (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Elnök csenget.) és nekem utasítást adna, (Halljuk! Halljuk!) kötességemnek fogom tartani, hogy annak eleget tegyek, (Halljuk! Halljuk!) a nélkül természetesen, hogy garancziát vállalhatnék arra nézve, hogy az eljárás különösen ily alakban, a mint megindittatni czéloztatik, eredményre fogna vezetni. (Halljuk! Halljuk!) Mert legyen szabad megjegyeznem, hogy nézetem szerint nem annyira az összeférhetlenségi itélőbizottság ellen foglaltatik itt invektMa ebben a nyilt levélben, (Halljuk! Halljuk!) mint inkább az állandó bizottságra nézve. Reám legalább a nyilt levél egész összefüggése azt a benyomást teszi, hogy a második ügyről van tulajdonképen szó, az abban való eljárás által véli az illető felszólaló magát sértettnek. De ebbe nem akarok belebocsátkozni. Hiszen ha a felhatalmazás megadatnék, ezt a kérdést eldönteni az esküdtszék lenne hMatva. Az én nézetem szerint azonban a háznak, midőn egy felhatalmazás kérdéséről határoz, nem csupán jogi szempontokból kell kiindulnia. A törvény nem azért bizza a ház vagy bizottság megsértése esetén az eljárás meginditásának elhatározását a házra, mintha jogi szempontból kívánná a ház véleményét, mert hiszen a jogi szempontokat az ügyészség képviseli, hanem azért teszi, azért kívánja a felhatalmazást az eljárás megindítására, mert alkalmat akar adni a háznak, hogy közérdekből mérlegelje, vájjon szükségesnek tartja-e saját méltósága megóvása végett a birói eljárás megindítását? A mi már most a fenforgó esetet illeti, nézetem az, hogy mind az összeférhetlenségi állandó bizottság, mind az összeférhetlenségi itélő-bizottság oly kifogástalanul, annyira közelismerés mellett működik, (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) és azok tagjaira nézve annyira általános a meggyőződés, hogy azok egyéni integritásuknál fogva efféle gyanusitó megvádoláson felülállanak, hogy nézetem szerint nem szükséges, hogy a ház tekintélyének megóvása végett eljárást indítson. Nem szükséges a ház tekintélyét helyreállítani, ez a támadás azt nézetem szerint nem képes elhomályosítani, (Általános helyeslés.) különben is a támadás attól 15*
