Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.

Ülésnapok - 1901-202

294 2ü2. országos ülés 1903 jutni, (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Vegyük azt a boldog Amerikát, annak nincs állandó hadserege, ellenben évről-évre hihetetlen mérvben gazdagodik, hatalmasodik, gyarapodik, ma-holnap, ha ez igy fog menni, ők fogják az egész világot uralni. Európában ellenben az állapotok évről-évre szomoruabbakká válnak, A legszomorúbb az, hogy még kilátásunk sincs, hogy ezek a nyomorúságos állapotok valaha megszűnnek. Ezt ugyan az uralkodók is kezdik már belátni, igy többek között az orosz czár is, a ki pedig nem alkotmányos, hanem autokrata fejedelem. Tudjuk, hogy az orosz czár is — és nekem nincs okom az ő őszinteségében kételkedni, mert meg vagyok győződve, hogy az ő népe is megsínyli ezt az elviselketlen állapotot, — az orosz czár is intézkedett a hágai béke-kongresszus létrejötte tárgyában. Ámde elhibázták a dolgot, mert Európa az örök-békéig még nem jutott el, és nem fog eljutni legalább addig, mig bizonyos kérdések megoldva nem lesznek. Európában két megoldásra váró kérdés van, az egyik a keleti-kérdés, a másik az ennél nem kevésbbé fontos elszász- és lotharingiai kérdés. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Mindaddig, mig ezek a kérdések igy vagy amúgy megoldva nem lesznek, addig az általános legfegyvezésre gondolni sem lehet. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Azután sem! Gr. Benyovszky Sándor: Mert ha egyszer össze is jönnének ezen hatalmak képviselői Hágában, vagy bárhol, és belátnák, hogy ez egy tarthatatlan állapot, melyet meg kell szüntetni, és megállapodnának abban, hogy lefegyverkezzenek, ez elvben nagyon szép dolog lenne, de a kezdeményezést egyik hatalom sem merné magára vállalni, mert ha pl. mi mennénk előre jó példával, azt mégsem tudhatjuk, hogy a többi, körülöttünk levő népek, az orosz, meg Isten tudja melyik, ezt ki nem használná-e arra, hogy bennünket megrohanjon. Ezt a franczia nem tenné, a német sem, mert nem tudja, hogy Francziaország, hol a revanche még mindig megvan, nem rohanná-e meg, hogy Elszász-Lotharingiát tőle visszafoglalja. Nekem erős meggyőződésem, hogy mig a keleti-kérdés és az elszász-lotharingiai kérdés megoldva nincs, általános béke nem lesz, az ö/ök-béke pedig utópia marad annakutána is. Ép ezért én az orosz czárnak különben jóindulatból eredő kezdeményezését egészen hiábavalónak tartom és czélhoz vezetőnek nem tartom. Veres József: Mégis becsületére válik! Gr. Benyovszky Sándor: Tolna a dolognak egy másik módja. Nem tudnának-e ezek a nagyhatalmak egymás közt próbaképen 5—6 évre konvencziót kötni? Hiszen ez mindenkinek érdekében állana, ha pl. olyan konvencziót kötnének és köteleznék egymást kölcsönösen, hogy február 10-én. kedden. bizonyos ideig sem a hadsereg létszámát fel nem emelik, sem pedig uj szerkezetű fegyvereket be nem. hoznak. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Ebbe minden rizikó nélkül belemehetnének, mert tegyük fel. hogy nem volnának ezek a borzasztó hátultöltő fegyverek, hanem még a régi szerkezetűek, ha minden állam csak ilyen régi szerkezetű fegyverrel birna, akkor az arány egyforma maradna, (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) ép ugy, mint most, mikor minden államnak uj szerkezetű, s körülbelül egyforma hatású fegyvere van. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ép igy áll a dolog az ágyukra nézve is. Ha már most veszszük pl. a nagyhatalmak fegyvereit, ezek a fegyverek körülbelül egyformák ; nem nagy a differenczia a franczia, német, osztrák, olasz fegyverek közt, hát miért ne tudnának a hatalmak arra nézve megegyezni, hogy megelégszünk ezekkel a fegyverekkel ? Eléggé öldöklők ezek is! Kötelezzék magukat kölcsönösen, hogy legalább ennyi és ennyi évre más szerkezetű fegyvereket behozni nem fognak. Ugy áll ez a hadseregre nézve is. Az arány itt is ugyanaz. Vegyük azt, hogy ha pl. a német felemelné hadseregének létszámát még százezer emberrel, erre a franczia is azt mondaná: hohó, ez felemelte a létszámot százezer emberrel, felemelem én is. De az arány nem változik akkor, ha mind a két fél ugyanazt teszi és akkor sem változik, ha az egyik fél sem teszi. Ha most nézzük ezeket a szövetségeseket, ezek, a mint előbb is emiitettem, körülbelül egyenlő minőségű fegyverekkel birnak és haderejük is, körülbelül egyforma, legalább haderejüknek az a része, a mely használható. Ha hozzáadjuk egyrészről pl. az orosz hadsereget a franczia hadsereghez, másrészről hozzáadjuk Ausztriáét, Olaszországét és Németországét, ezek között a számok között valami nagy differenczia nincs. De ha aztán az egyik fél is felemeli ennyMel, a másik is, a harmadik is ennyMel, az arány ugyanaz marad. Ezt kétségbe vonni nem lehet. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Azért kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb arányban egyik hatalom sem küzdene a másikkal. Én azt gondolom tehát, hogy az örök-békéhez ugyan még nem jutottunk el,,de ilyen konvencziót esetleg lehetne létrehozni. Én ugyan nem bizom ebben, főképen azért, mert nem bízom diplomatáink ügyességében; a mi diplomacziánktól sokat várni nem lehet; (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) hanem tekintve ennek a dolognak nagy fontosságát, ha csak azt érjük el, hogy öt vagy tiz évre ilyen konvenczióra lépnének a hatalmak, ha öt vagy tiz évig nem volna létszámszaporitás, tehát a hadi kiadások öt vagy tiz éven át nem emeltetnének, már ez is óriási előny volna. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) De még arról is erősen meg vagyok győződve, hogy ha ilyen szerződésre léphetnének