Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.

Ülésnapok - 1901-200

260 200. országos ülés 1903 február 7-én, szombaton. ség a jobboldalon. Mozgás a szélsobaloldalon. (Halljuk! Halljuk! jobb felöl.) Nessi Pál: De nagyäboldogság ott! (Halljuk ! Halljuk! jobbfelöl.) Gr. Andrássy Gyula: Még egy megjegyzésem van szavaim helyreigazítása szempontjából a babiloni toronyra vonatkozólag. (Mozgás és derültség a szélsobaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Holló Lajos t. képviselőtársam ezt az én kifejezésemet akként magyarázta, hogy én degradálom a magyar államiságot, a magyar államnyelvet (Felkiáltások a szélsobaloldalon: Ugy is van!) a nemzetiségek DMójára. Én ezt nem tettem, nem teszem; egész röviden azt mondom, hogy én épen ugy tisztában vagyok azzal, mint ó', hogy a magyar állam egységes állam, a melynek egy államnyelve van és e tekintetben igazán kitanitásra nem szorulok. És igen csodálkozom azon, ha bármely magyar politikusról ilyet tételeznek föl, ha ez nem szükséges ; nem is tartom az ország előnyére levőnek, hogy ilyet fogjunk egymásra. (Elénk tetszés és helyeslés a jobboldalon. Halljuk ! Halljuk!) Mit értettem én, t. ház, babiloni torony alatt? Azt, hogy abban a perczben, a melyben azon az alapon, hogy nálunk az állam nyelve a magyar, a magyar hadseregbe behozzuk a magyar vezényszót, akkor nem tudjuk megakadályozni azt, hogy . . . (Felkiáltások a szélsobaloldalon : Miért ? Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Majd megmondom. Tekintetbe véve azt, hogy Ausztriában államnyelv nincs, hanem e tekintetben ott valódi babiloni állapotok vannak .... (Zaj és felkiáltások a szélsobaloldalon: Mi közünk Ausztriához ? Elnök csenget. Halljuk! Halljuk ! jobbfelöl.) Kubinyi Géza: Tessék végighallgatni! Kubik Béla: Nem kell nekünk! Nekünk magyar hadsereg kell, magyar nyelvvel! Ez kell nekünk! Gr. Andrássy Gyula: Ennek következtében a gyakorlati eredménye ennek a mi elhatározásunknak az lenne, hogy nem két nyelvűvé, hanem több nyelvűvé válnék a hadsereg. (Zaj és mozgás a szélsobaloldalon: Felkiáltások. Miért ?) Azért, mert tényleg Ausztriában nincsen államnyelv, s mert akkor azon czélszerüségi okok, a melyek a német nyelvet odaát Ausztriában fentartják, megszűnnének. (Nagy zaj a szélsobaloldalon.) Thaly Kálmán: Mi közünk hozzá? Pap Zoltán.- Megint oda degradál bennünket ! (Zaj. Halljuk! Halljuk ! jobbfelöl.) Gr. Andrássy Gyula: Én nem akarok argumentálni. (Folytonos zaj és közbekiáltások a szélsobaloldalon. Halljuk ! Halljuk! jobbfelöl.) Elnök (csenget): Kérem, legalább azt hallgassák meg, a midőn a képviselő ur megmagyarázza szavait! Thaly Kálmán: Ez a dualizmus ? Ez a paritás ? (Folytonos zaj. Elnök csenget.) Rákosi Viktor: Ausztriának a kényelmére tegyünk mindent? Ez nevetséges! Lukáts Gyula: Bánjuk is mi, ha megpukkad is Ausztria! (Zaj.) Gr. Andrássy Gyula: T. ház! Én nem akarok argumentálni ezen állásjjontom helyessége mellett. {Folytonos zaj és felkiáltások a szélsobaloldalon : Nem is lehet!) Nem is akarom a t. képviselő urakat kapaczitálni; hanem konstatálni akartam, hogy mit mondtam . . . (Nagy zaj ős közbekiáltások a szélsobaloldalon.) Ha ezen felháborodni méltóztatnak, tessék! (Zaj a szélsobaloldalon.) Thaly Kálmán: Nem vagyunk felháborodva, csak nevetünk! Pap Zoltán: Osak tiltakozunk ellene, hogy ilyet mondjanak a magyar parlamentben! (Halljuk ! Halljuk! jobbfelöl. Elnök csenget.) Gr. Andrássy Gyula: T. ház! Személyes megtámadtatás czimén is kértem szót. Barta t. képviselő ur azt mondta: »mintha a hatalom jóindulata, a hatalomnak esetleg egy-egy regényes mosolya előttem nagyobb sulylyal birna, mint a nemzet nagy aspiráczióiban rejlő erőnek kMMására irányzott törekvésben feltalálható dicsőség.« Széll Kálmán miniszterelnök : Felháborodtak, a mikor azt mondtam, hogy ez vád! Gr. Andrássy Gyula: A t. ház meg lehet győződve arról, hogy engem politikai magatartásomban semmi olyan czél nem vezet, hogy mosolyt vagy kegyet keressek és találjak. (Egy hang a szélsobaloldalon: Majd meglátjuk! Derültség.) Dicsőségvágy sem vezet, hanem tisztán és kizárólag csak egy tekintet: az, hogy mindig és mindenütt azt mondjam, azt tanácsoljam, a mit az ország és a király érdekében levőnek tartok. (Elénk helyeslés jobbfelöl. Mozgás és zaj a szélsobaloldalon.) Ha az, a mit igy mondok, nem tetszik akár a királynak, akár a nemzetnek, én tisztelettel meghajolva, ezen reám nézve lesújtó körülmény következményeit a magam állásához mérten mindig le fogom vonni; de ezen meggyőződésemből soha egy mákszemnyit feladni akkor sem fogok; mert épen a kötelesség, a hazát ós királyt szolgálni, kizárja, hogy meggyőződésemet bármely^ nemtetszés következtében megváltoztassam. (Elénk tetszés és helyeslés a jobboldalon és a középen.) Ha azonban nézetem oly urak nemtetszését vonja maga után, a kik a nemzet nevében beszélnek, a mikor joguk hozzá nincs, (Igaz! Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) azzal édes keveset törődöm. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a, jobb- és a baloldalon ! Hock! Hoch! a szélsobaloldalon. Elnök csenget.) Elnök: Az idő előre lévén haladva, minthogy öt interpellácziót jelentettek be, áttérünk az interpellácziókra. (Nagy zaj. Elnök ismétélten csenget.) Mielőtt azonban az interpellácziók előadására áttérnénk, (Nagy zaj. Elnök csenget.) a napirendet kell megállapítanunk. A hétfőn d. e. 10 órakor tartandó ülés napirendje xigyanaz lesz, a mely a mai ülés napirendje