Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.

Ülésnapok - 1901-200

200. országos ülés 1903 mondhatta a nemzeti párt: »Hogy a király és a haza iránt való kötelességünknek tartjuk a sérelmek orvoslását és a nemzeti követelmények­nek kMívását. Tudjuk, hogy e programmunk e pontjai állják útját annak, hogy mi kormányra jussunk vagy a hatalom részeseMé válhassunk. Tudjuk, hogy régen ott lehetnénk a hatalmi polczon, hogyha azt a jó tanácsot követnők, hogy a magyar nemzet aspiráczióira vonatkozó köve­teléseinket egyszerűen elejtsük. Tudjuk, hogy ez nem ügyetlenség, nem ügyefogyottság, hanem mély és szilárd meggyőződés, a melytől lelki­ismeretünk nem engedi, hogy eltántorodjunk. A siker kMívásáért mi jót nem állhatunk, egyért azonban jót állunk« — és ez az, a miért én ezt a kérdést felvetettem — »és ez az, hogy elvtagadás, a politikai erkölcsök elsatnyulásának az az árja, a mely nagyra nőtt és nőni akar ebben a szerencsétlen országban, a nemzeti párt padjainál, a mi lábainknál meg fog állani és minket nem fog magával sodorni soha«. Ez a múlt. Ámde most itt van a jelen. A történelem órája ütött, a váltó lejárt és a nem­zetnek joga van azt megkövetelni, hogy a nem­zeti párt ezeknek a bevallott elveknek a végre­hajtásáról gondoskodjék. (TJgy van! a szélsőbal­oldalon.) Minden aposztazia a politikában két­ségtelenül nagyon sajnálatos. Sajnálatos, mert a nép hitét megrendíti azokban a férfiakban, a kikben bizptt, mert elveszti komolyságát az a küzdelem, a melyért egy politikai párt évtize­deken át harczolt, de a legveszélyesebb neme az aposztaziának az, hogyha egy uj pártba belépve, csak annyit mondunk, hogy mi kívánjuk, mi követeljük a nemzeti vívmányok keresztülvitelét, egyébként pedig fentartjuk a jövőre nézve cselekvési szabadságunkat. (Helyeslés a szélsőbal­oldalon.) Szentiványi Árpád: Annak is meg van a maga értelme! Mezőssy Béla: Azt mondja Szentiványi Árpád t. képviselő ur, hogy ennek is meg van a maga értelme. Én ezt föl is tételezem, mert értelmetlenül komoly politikai férfiak nem be­szélnek. De én nem értelmet, hanem eredményt szeretnék látni. (Élénk helyeslés a néppárton és a szélsőbaloldalon.) Az ilyen »fentartjuk a magunk cselekvési szabadságát*-féle kifejezés félrevezeti a nemzetet, elaltatja a hazafias ér­zelmek ébredezését. Szentiványi Árpád: Aki zölden levágja a búzát, az nem eszik belőle ! (Zaj a szélsőbaloldalon.) Mezőssy Béla; Azt mondja Szentiványi Árpád t. képviselőtársam, hogy a ki zölden vágja le a búzát, nem eszik belőle. Ámde, igen sajátságos búza lehet az, a melyet 26 évvel ezelőtt vetettek el és még most sem ért meg. (Élénk helyeslés és taps a néppárton és a szélsö­baloklalon.) Joga van a t. volt nemzeti pártnak azt mondani, hogy bizik a honvédelmi miniszter ur kijelentéseiben. KÉPVH. NAPLÓ. 1901 — 1906. XI. KÖTET, február 7-én, szombaton. 257 Biró Lajos: És Széll Kálmán zsirójában! (Nagy derültség és felkiáltások a szélsőbalolda­lon: így vagyunk! Majd megóvatoljuk mi! Folytonos zaj.) Rakovszky István: Ebit olyan rossz firma a honvédelmi miniszter, hogy váltója nem ér sem­mit, hanem zsirans kell! (Derültség és felkiál­tások : Gratulálunk ! Mozgás jobbfelöl.) Mezőssy Béla: Én elismerem, hogy a t. képviselő ur most őszinte volt. Biró Lajos: Mint mindig! (Zaj jobbfelöl. Élénk derültség a szélsöbaloldalon.) Mezőssy Béla: Igen, mint mindig, mert tu­dom, hogy az ő szemében a honvédelmi minisz­ter ur nem annyira hitelképes a politika terén, mint a miniszterelnök ur. Biró Lajos: Ezt már nem mondtam! (Hall­juk ! Halljuk!) Mezőssy Béla: Méltóztassék azonban tudo­másul venni, hogy a miniszterelnök ur a minap a bíróság előtt jelentette ki, hogy ő váltót sen­kinek sem zsirál. (Hosszantartó derültség és tet­szés a néppárton és a szélsőbaloldalon.) De komoly kérdés ez, t. képviselőház. Biró Lajos t. képviselő urnak tökéletesen igazat adok abban, hogy a honvédelmi miniszterben feltét­lenül nem bizik. Hiszen volt idő, a mikor 1889­ben az akkori nemzeti párt arra a garancziára abszolúte semmit sem adott. Semmit sem adott akkor, a mikor az 1889 : VI. t.-cz. 25. §-a tár­gyában egy határozati javaslat nyújtatott itt be, a melyet zsirált a honvédelmi miniszter ur, zsirálta a szabadelvű párt, a hol az egyhangúlag határozattá emeltetett és a honnan Gajári Ödön határozati javaslatában ide került, de ak­kor a nemzeti párt azt mondta, hogy a nemzet jogait nem lehet elcsavarható formulák és mi­niszteri ígéretek önkényére bízni, (Elénk tetszés a szélsöbaloldalon-) hanem félremagyarázhatatlan, szabatos és törvénybe foglalt jogszabálylyal kell azt bíztositani. (Élénk tetszés a szélsöbaloldalon.) És ez kétségtelenül igy is van. László Mihály: Hát azt ellenzéki mond­hatja ! Ha az ember az ellenzéken van, mondhat ilyesmit! (Hosszantartó zajos derültség a bal- és a szélsöbaloldalon.) Gabányi Miklós: A birkanyáj kolomposai megszólalnak! Pozsgay Miklós : Ugy látszik, a saját gimná­ziumában tett érettségit! (Nagy zaj, Elnök csenget.) Mezőssy Béla: Ha a t. közbeszóló képviselő ur vezetése alatt álló intézetben is igy oktatják a politikai következetességre a tanítványokat, akkor legyen nyugodt, én oda leczkéket venni nem fogok elmenni soha. (Elénk derültség és tetszés a bal- és a szélsöbaloldalon.) Krasznay Ferencz: De még a fiainkat sem adjuk oda! Mezőssy Béla: Az a kérdés, t. ház, és én erre szeretnék választ hallani, hogy ki változott meg? B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter 33

Next

/
Oldalképek
Tartalom