Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.

Ülésnapok - 1901-197

192 1.97. országos ülés 1903 február h-én, szerdán. világos, ebben rabulisztikának a nyomát még a miniszter ur sem fogja találni. Tisztán áll tehát a dolog: nincsen meghosszabbítva a kulcs érvényes­sége azon törvény szerint, a melyre alapítot­ták, vagyis az 1889-iki törvény alapját képező 1867: XII. t.-cz. 25 §-a szerint. Provizóriumok utján, császár-paragrafussal ezt meghosszabbí­tani, ezt az aránykulcsot Ausztriára rádiktálni nem lehetvén, Magyarország nincs abban a hely­zetben, hogy másképen oldja meg ezeket az ál­dozatokbeli hozzájárulásokat, mmt azon törvé­nyek alapján, a melyek akkor voltak életben, a mikor az 1867: XII. t.-czikk nem létezett, a melyre az imént hMatkoztam, mely szerint t. i. Magyarország a maga alkotmányos királyával egyetértőleg megállapítja, hogy ő mit ad; de nincs joga senkinek arra hMatkozni, hogy az a hatályát veszített kulcs alkalmazást nyer ujab­ban, holott Ausztriának törvényes népképviselete ennek a kulcsnak fentartása felett nem nyilat­kozik. Tőlünk meg nem is kérdik. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: A törvényben benne van! Barta Ödön: Épen ez az, a miről beszélek. Azt mondom, hogy tőlünk nem kérdik, mert nem is teszi vita tárgyává, nem is exponálja a t. kormány ezt a kérdést, nem is mondja, hogy kérem a házat, határozza el, hogy azt a hatályát vesztett aránykulcsot provizórikus módon egy vagy két esztendeig még alkalmazzuk. Nem, hanem a törvény szövegében egész könnyüvérü­séggel azt mondja, hogy az 1889: VI. t.-cz.-ben megállapított aránykulcs szerint ebből esik Magyarországra ennyi meg ennyi. Ebből nem esik, t. miniszter ur, semmi, mert az az arány­kulcs nem létezik, azon arány kulcs szerint tehát Magyarországra nem esik semmi. Azon aránykulcsra hMatkozni ennélfogva törvénytelen dolog. (Igaz! Ugy van! a szélsö­baloldalon.) Ha pedig kérni akar a t. honvé­delmi miniszter ur a véderőhöz való hozzájáru­lást ettől a nemzettől, tessék azt kérni a ma­gyar nemzet önrendelkezési joga alapján, nem pedig egy lekötött jog alapján, melynek lekötése a törvény hatályon kMül helyezése folytán meg­szűnt. Ez az igazság. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Évről-évre a törvényben van! Barta Ödön: Az aránykulcs évről-évre a törvénybe bele van csempészve, de vita tárgyává téve és exponálva nincs, és becsempészni sem -szabad. Exponálni kell a kérdést ugy, a mint én mondtam, és akkor fogunk a dologhoz hozzá­szólhatni. A dolog világosan így áll. A sorok között sokszor kell nekünk keresni, hogy mi az intencziója egyik, vagy másik dolog­nak ? Nem a t. miniszter ur szövegezte, ne vegye tehát magára, hogy ha a szövegezés ellen kifogást teszünk. Én ebben a tekintetben a t. miniszter urat ártatlannak tartom. Elhiszem, hogy ezt készen küldték neki; ezt igy kellett előterjesztenie, mert felső helyen ezt igy parancsolták meg. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Ez megint tévedés! Barta Ödön: És jó szerencse, hogy legalább bizalmasan azt nem mondja a kormány, hogy ezen még stiláris módosításokat sem szabad tenni. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Ismét tévedés! Barta Ödön: Azt mondják, hogy évről-évre meghosszabbítjuk. Nincs nekünk semmi közünk Ausztria törvényhozásához, de közünk van ne­künk, a kik az 1867 : XII. t.-czikkel létesített közösség ellen harczolunk, ahhoz, hogy minde­nütt kimutassuk, a hol ez a közösség megta­gadta a szolgálatot, és minden momentumra rámutassunk, a mi azt bizonyítja, hogy ez a közösség hatályát vesztette de lege lata és hogy előáll annak a szüksége, hogy hatályon kMül helyezzék de lege ferenda. A 14. §-ra az ujonczjutalék és arány-meg­állapítás nem bazirozkató, mert ez világosan és határozottan az osztrák alkotmányba is bele­ütközik. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbalol­dalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Bízzuk azt az osztrákokra! {Zaj a szélsőbal­oldalon.) Barta Ödön : De nem bízzuk az osztrákokra, t. miniszter ur! Mert mi ostromoljuk azt az alapot, a melynek alapján önök uralkodnak az osztrákok kormányával egyetértőleg. És engedjen meg nekem a t. miniszter ur: ha önök azokat a hagyományokat örökölték, akkor ne felejtsék el Deák Eerencznek azt a hagyományát sem, a melyet önökre hagyott, a mikor azt mondotta, hogy a népek rokonszenve képezi biztositékát annak a szövetségnek, a me­lyet ő létesíteni akart. Ha pedig önök olyanokat tesznek, a mMel a népek rokonszenvét ott még nagyobb ellenszenvvé változtatják Magyarország­gal szemben, mint a minővé eddig változtatták: akkor ehhez nekünk igenis közünk van, mert mi óhajtjuk, hogy felforduljon az az alap, a melyre önök ezt a közösséget felépítették, és nekünk ki kell mutatnunk lépten-nyomon, hogy ez az alap tényleg megtagadta már a szolgála­tot. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) T. képviselőház! A 14; §-a annak az osz­trák alkotmányjogi törvénynek világosan és kifejezetten a íteichsrath hatáskörébe utalja azokat a kérdéseket, a melyeknek az osztrák kormány általi elintézésébe a t. kormány szük­ségből belenyugszik. Ennél a vitánál is meg akarom örökíteni önök előtt, t. képviselőtársaim, meg akarom örö­kíteni a ház naplójában azt a hMatkozást arra, hogy az ujonczjutaléknak és az arányszámnak Ausztriára császárparagrafussal való ráerőszako-

Next

/
Oldalképek
Tartalom