Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.
Ülésnapok - 1901-197
192 1.97. országos ülés 1903 február h-én, szerdán. világos, ebben rabulisztikának a nyomát még a miniszter ur sem fogja találni. Tisztán áll tehát a dolog: nincsen meghosszabbítva a kulcs érvényessége azon törvény szerint, a melyre alapították, vagyis az 1889-iki törvény alapját képező 1867: XII. t.-cz. 25 §-a szerint. Provizóriumok utján, császár-paragrafussal ezt meghosszabbítani, ezt az aránykulcsot Ausztriára rádiktálni nem lehetvén, Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy másképen oldja meg ezeket az áldozatokbeli hozzájárulásokat, mmt azon törvények alapján, a melyek akkor voltak életben, a mikor az 1867: XII. t.-czikk nem létezett, a melyre az imént hMatkoztam, mely szerint t. i. Magyarország a maga alkotmányos királyával egyetértőleg megállapítja, hogy ő mit ad; de nincs joga senkinek arra hMatkozni, hogy az a hatályát veszített kulcs alkalmazást nyer ujabban, holott Ausztriának törvényes népképviselete ennek a kulcsnak fentartása felett nem nyilatkozik. Tőlünk meg nem is kérdik. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: A törvényben benne van! Barta Ödön: Épen ez az, a miről beszélek. Azt mondom, hogy tőlünk nem kérdik, mert nem is teszi vita tárgyává, nem is exponálja a t. kormány ezt a kérdést, nem is mondja, hogy kérem a házat, határozza el, hogy azt a hatályát vesztett aránykulcsot provizórikus módon egy vagy két esztendeig még alkalmazzuk. Nem, hanem a törvény szövegében egész könnyüvérüséggel azt mondja, hogy az 1889: VI. t.-cz.-ben megállapított aránykulcs szerint ebből esik Magyarországra ennyi meg ennyi. Ebből nem esik, t. miniszter ur, semmi, mert az az aránykulcs nem létezik, azon arány kulcs szerint tehát Magyarországra nem esik semmi. Azon aránykulcsra hMatkozni ennélfogva törvénytelen dolog. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ha pedig kérni akar a t. honvédelmi miniszter ur a véderőhöz való hozzájárulást ettől a nemzettől, tessék azt kérni a magyar nemzet önrendelkezési joga alapján, nem pedig egy lekötött jog alapján, melynek lekötése a törvény hatályon kMül helyezése folytán megszűnt. Ez az igazság. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Évről-évre a törvényben van! Barta Ödön: Az aránykulcs évről-évre a törvénybe bele van csempészve, de vita tárgyává téve és exponálva nincs, és becsempészni sem -szabad. Exponálni kell a kérdést ugy, a mint én mondtam, és akkor fogunk a dologhoz hozzászólhatni. A dolog világosan így áll. A sorok között sokszor kell nekünk keresni, hogy mi az intencziója egyik, vagy másik dolognak ? Nem a t. miniszter ur szövegezte, ne vegye tehát magára, hogy ha a szövegezés ellen kifogást teszünk. Én ebben a tekintetben a t. miniszter urat ártatlannak tartom. Elhiszem, hogy ezt készen küldték neki; ezt igy kellett előterjesztenie, mert felső helyen ezt igy parancsolták meg. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Ez megint tévedés! Barta Ödön: És jó szerencse, hogy legalább bizalmasan azt nem mondja a kormány, hogy ezen még stiláris módosításokat sem szabad tenni. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Ismét tévedés! Barta Ödön: Azt mondják, hogy évről-évre meghosszabbítjuk. Nincs nekünk semmi közünk Ausztria törvényhozásához, de közünk van nekünk, a kik az 1867 : XII. t.-czikkel létesített közösség ellen harczolunk, ahhoz, hogy mindenütt kimutassuk, a hol ez a közösség megtagadta a szolgálatot, és minden momentumra rámutassunk, a mi azt bizonyítja, hogy ez a közösség hatályát vesztette de lege lata és hogy előáll annak a szüksége, hogy hatályon kMül helyezzék de lege ferenda. A 14. §-ra az ujonczjutalék és arány-megállapítás nem bazirozkató, mert ez világosan és határozottan az osztrák alkotmányba is beleütközik. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Bízzuk azt az osztrákokra! {Zaj a szélsőbaloldalon.) Barta Ödön : De nem bízzuk az osztrákokra, t. miniszter ur! Mert mi ostromoljuk azt az alapot, a melynek alapján önök uralkodnak az osztrákok kormányával egyetértőleg. És engedjen meg nekem a t. miniszter ur: ha önök azokat a hagyományokat örökölték, akkor ne felejtsék el Deák Eerencznek azt a hagyományát sem, a melyet önökre hagyott, a mikor azt mondotta, hogy a népek rokonszenve képezi biztositékát annak a szövetségnek, a melyet ő létesíteni akart. Ha pedig önök olyanokat tesznek, a mMel a népek rokonszenvét ott még nagyobb ellenszenvvé változtatják Magyarországgal szemben, mint a minővé eddig változtatták: akkor ehhez nekünk igenis közünk van, mert mi óhajtjuk, hogy felforduljon az az alap, a melyre önök ezt a közösséget felépítették, és nekünk ki kell mutatnunk lépten-nyomon, hogy ez az alap tényleg megtagadta már a szolgálatot. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) T. képviselőház! A 14; §-a annak az osztrák alkotmányjogi törvénynek világosan és kifejezetten a íteichsrath hatáskörébe utalja azokat a kérdéseket, a melyeknek az osztrák kormány általi elintézésébe a t. kormány szükségből belenyugszik. Ennél a vitánál is meg akarom örökíteni önök előtt, t. képviselőtársaim, meg akarom örökíteni a ház naplójában azt a hMatkozást arra, hogy az ujonczjutaléknak és az arányszámnak Ausztriára császárparagrafussal való ráerőszako-