Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.
Ülésnapok - 1901-195
150 195. országos ülés 1903 január öl-én, szombaton. vagyis egy ötöddel, a honvédségre nézve 24°/ 0-kal, vagyis közel egy negyeddel kívánja felemelni. Ez oly súlyos követelés, hogy azt hiszem, mindenkinek kötelességévé teszi, különösen pedig e ház minden tagjának, bármely párthoz tartozzék is, hogy behatóan mérlegelje azokat az indokokat, a melyek elénk terjesztetnek, annyMal is inkább, mert itt nemcsak véráldozatról, hanem milliókra és milliókra menő pénzbeli megterheltetésről is van szó. Hiszen maga a pénzügyi bizottság sem tagadhatta meg, hogy súlyosak azok a követelmények, a melyek nemzetünk áldozatkészségéhez intéztetnek és épen azért fokozatosan áll elő annak a szüksége, hogy a javaslatban foglalt ujabb katonai követelések szükségességét tárgyilagos szigorusággal mérlegeljük. (Helyeslés a szélsöbálóldalon.) A véderő-bizottság jelentésében első helyen, mint első és főindok emeltetik ki a hadsereg harczképességére való tekintet, s az mondatik, hogy ezért állott elő annak elodázhatatlan szüksége, hogy a hadügyi kormány az ujonczlétszámnak ezt a felemelését kérje a törvényhozástól. S megindokoltatik a hadsereg harczképességére való tekintet azzal, hogy 1889 óta csaknem évenkint uj és uj szervezetek lettek a közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottság által megszavazva, a melyek létszámemelést foglaltak magukban. Most azt mondja az indokolás, hogy eddig ez kikerült az ujonczjutalékból, az utolsó esztendőben azonban csak akként lehetett ezen létszámemelést foganatositani, hogy I egyes csapatok állománya leszállittatott. Ebből az indokolásból két irányban tudok következtetést vonni. Az egyik az, hogy 1889 óta a hadügyi kormány sokkal nagyobb ujonczjutalékot vett igénybe és sokkal nagyobb ujonczjutalékkal rendelkezett, mint a mennyire szüksége volt, mert csakis igy vált lehetségessé, hogy a delegáczió által évenkint megszavazott különböző szervezetek megalkotására és életbeléptetésére szükséges jutalékot ebből a rendes ujonczjutalékból tudta fedezni. (Elénk helyeslés a ssélsöbaloldalon.) A második az, hogyha igaz a véderő-bizottság jelentése, a mint hogy kétségtelenül igaz, akkor ebből az következik, hogy a csapatok akkor is képesek tulaj donképeni katonai hMatásuknak megfelelni, ha az ujonczlétszám leszállittatik. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Kényszerhelyzetben ! Kelemen Béla: Mert nem lehet feltételezni a hadügyi kormányról azt, hogy bármilyen kényszer hatása alatt leszállította volna az állományt annyira, hogy kérdésessé vált volna a hadsereg karczképessége. Ha pedig lehetséges volt 1889 óta folytonosan leszállítani egyes csapatok állományát, a mint hogy lehetséges volt, ugy ezután is lehetséges lesz. Ezen a czimen tehát semmi szükség az ujonczlétszám felemelésére. (Elénk helyeslés a szélsöbálóldalon.) A hadsereg harczképességének szempontja tehát nem követeli az eddigi törvényes ujonczjutaléknak a felemelését; hiszen 1889-ik év óta folytonosan kikerültek a delegáczió által megszavazott szervezetek az eddigi ujonczkontingensből. Másodszor pedig nyilvánvaló az is, hogy ezen ujonczjutalék azért sem szükséges, mert hiszen, a mint a múlt idők tapasztalatai ezt bizonyítják, az eddigi létszám unos-untig elég volt a hadseregnek béke idejében különben is improduktív feladatának teljesítésére. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Van azután még egy bizonyíték arra nézve, hogy csak álürügy (Ugy van! Ugy van! a szélsöbálóldalon.) a hadseregnek harczképességi szempontja. Ezt a bizonyítékot pedig abból vonom le, (Halljuk! Halljuh!) hogy íme, benyujtatott ide a törvényhozás elé a 200. számú törvényjavaslat az iránt, hogy 6000 póttartalékos a rendes tényleges szolgálatra kMételesen három évre visszatartassék. Mi volt ennek az indító oka? Ennek az indító oka is az volt, hogy hadseregünk harczképessége szempontjából nagy hátrány származnék abból a mulasztásból, hogyha ez a 6000 póttartalékos be nem vonatnék. Ezelőtt három nappal még a hadsereg harczképességének szempontja megkövetelte . . . B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Megmagyaráztam! Kelemen Béla: ... ezen 6000 póttartalékos behívását és bentartását, ellenben most három napi idő eltelte után ez többé nem szükséges. Ebből merítem megint azt a következtetést, hogy a harczképesség csak álok, álürügy és ezzel ellentétben arra a megállapodásra kell, hogy jussunk, hogy voltaképen itt nem történik más, mint Ausztria részéről a közös intézményeknek abban az irányban való kihasználása, hogy Magyarországot vagyonilag kimerítsék. (Igaz! Ugy van! a szélsöbálóldalon.) A javaslatnak a második indokát az képezi, hogy megköveteli a közös hadsereg ujonczjutalékának sürgős felemelését — kifejezetten hangsúly van rá fektetve, a sürgős felemelését — azon körülmény is, hogy a tábori és hegyi tüzérség újjászervezése és tökéletesítése, valamint a fedett czéltáblák megostromlására szükséges lövegek, azaz tábori taraczkütegek felállítása szükséges, bizonyos lévén különösen az utolsó dél-afrikai hadjáratban merített tapasztalat folytán, hogy az eddig alkalmazásban volt ekrazit-lövegek nem felelnek meg a czélnak többé. (Halljuk! Halljuk!) Én nem vindikálom magamnak a magasabb szakértelmet a tüzérségi technika terén és arra r nekem valami különösebb szükségem nincs is. Én a gyalogságnál szolgáltam, nekem mint szolgálaton kMüli főhadnagynak nem szükséges ilyen magasabb szakértelem. De épen annál az ezrednél szolgáltam, a melynek a t. honvédelmi miniszter ur az ezred-tulajdonosa és ott önkéntes koromban tanultam annyit, hogy meg tudjam különböztetni a löveget a lövedéktől. A löveg az a masina, a melyet ágyúnak
