Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-173

173. országos ülés 1902 deczember 17-én, szerdán. 91 nek következtében ez a birtokos-osztály ma már elszegényedett, hogy alig képes állami és társadalmi feladatainak megtelt lni: mindez még nem elég ok arra, hogy ugy tüntessük fel a dolgot a törvényhozás termében, hogy ezeknek az akcziója ok a kMándorlásra. (Ugy van! a középen.) Hiszen, t. képviselőház, az nem kellő tájékozottságra mutat, ha valaki azt mondja, hogy a földbirtokos osztálynak derogál az iparral és kereskedelemmel való foglalkozás. (Ugy van! a középen.) A. földbirtokos osztályok majdnem mindegyike gazdasági iparággal foglalkozik, hiszen kefegyárral nem foglalkozhatik mindenki. Itt van a szesziparág, itt van a czukor, itt van a különböző nyersterményeknek a feldolgozása. Hiszen maga az a gond, maga az az odaadó buzgóság, a mely arra kényszeríti a földbirtokosok mindegyikét, hogy fentartsa a létét, hogy ne legyen kénytelen kMándorolni, nem elismerést, nem tiszteletet érdemel-e a haza szine előtt ? (Ugy van! Tetszés és helyeslés a középen.) T. képviselőház ! Azt kívánják, hogy a földbirtokos osztály mindenféle ipari vállalatokkal foglalkozzék, hogy ezek által munkásokat foglalkoztasson, és igy megakadályozza a kMándorlást. Hát méltóztassanak nekem egy iparvállalatot mutatni, a mely a gyári munkásoknak oly pénzt fizessen, mint a mennyit másutt, főleg Amerikában fizetnek. Magyarországon a munkabér oly drága, hogy az egész kontinensen ehhez fogható drágaság nincs. S a Felvidéken, t. képviselőház, azt méltóztatik hinni, hogy ott vannak emberek, a kik munkát nem birnak kapni ? Határozott tény az, hogy a Felvidék csak akkor képes gazdálkodni, ha az Alföldről hoz munkásokat, és oly árban, hogy Európa egyik állama sem fizeti a munkást magasabban. De hát, t. képviselőház, a mennyire hibáztatom azt az elvet, hogy a társadalmi bajok okát bizonyos osztályokban elkülönítve keressük, a mennyire hibáztatom azt, hogy egyik képviselőtársam a közigazgatást okozza, a másik kéj>viselőtársam a földbirtokos osztályt okozza, nekünk számolnunk kell azzal a ténynyel. hogy a kMándorlás megvan és annak lenni kell, mert szerencséje Magyarországnak, s csakis igy képes ezen nehéz viszonyok között állani és társadalmi feladatainak megfelelni, hogy külföldről hozzák be a tőkét és pótolják azt a hiányt, a mely Magyarországon e tekintetben fennáll. Rákosi Viktor: Ez ugyan nem szerencse! Bornemisza Lajos: A kMándorlás alapja, t. ház, a szegénység és a csábítás Amerika felé, — nem beszélek most a többi kMándorlási helyekről — nem. játszik olyan nagy szerepet. Maga az a tény, hogy egy kMándorló egy év folyama alatt 900 —1000 korona tiszta jövedelmet küld haza, ez a legnagyobb csábítás, mMel ezt megtudják a szomszédok, a községi lakosok, a kiknek nem kell azután ügynök, nem kell reklám, mert ez a jövedelem maga a reklám. S ez tartani fog mindaddig, a mig egyrészt Magyarországon az ipari jólét nem fog nagyobb mértékben emelkedni, másrészt pedig az amerikai pénzegység fennáll a mi pénzegységünkkel szemben. Olyan ipari vállalatokat ugyanis az önálló vámterület esetén sem képzelek Magyarországon, hogy azok egy-egy gyári munkásnak napi öt-hat forint szerzeményt tudjanak biztosítani. A kMándorlásról szóló törvényjavaslat tehát az általam emiitett okoknál fogva is igen bölcsen fogta fel a helyzetet. A kMándorlást nem akadályozza, de irányítja és szabályozza. A kMándorlás okait egy kalap alá fogni nem lehet, mMel nemcsak egyes országrészek, de egyes községek szerint is változnak azok az okok. a melyek a kMándorlókat a kMándorlásra kényszeritik és épen azért igen bölcsen nem tér reá a törvényjavaslat a kMándorlás okaira, hanem inkább azon igyekszik, hogy azt irányítsa. Es a törvényjavaslatnak a koronája az, hogy a visszatérést, a visszavándorlást lehetővé teszi. T. ház ! A Felvidék azon vármegyéjében, a melynek egyik kerületét képviselem, a munkabíró embereknek 80°/

0 a kint van Amerikában. Vannak községek, a hol minden második háznak az ablaka be van deszkázva, tehát üres. Rákosi Viktor : Szomorú látvány ez ! Bornemisza Lajos: Pedig a földbirtokos osztály, hogy magának a létét továbbra is biztosítsa, megtesz mindent, a mit tehet. A földbirtokos osztály legelső sorban arra törekszik, hogy a néppel, melylyel együttél, jólétben és megelégedésben maradjon. A földbirtokos osztály, daczára annak, hogy a törvényhozás előtt mint a kMándorlás okát tüntetik fel, állandó szeretettel és ragaszkodással van népe iránt és nem volt reá eset, hogy ha napszámosa, cselédje, munkása elhagyta, igénybe vette volna törvénybiztositotta jogát és visszatérésre kényszeritette volna azokat. Hagyta őket menni a maguk boldogulása után, ámbár ez sokszor oly megrázkódtatásokat idézett elő, hogy a Felvidéken a helyzet a földbirtokosokra nézve majdnem kétségbeejtővé vált. T. képviselőház! A mint emlitém, a törvényjavaslatnak koronája ez az intézkedés. Ezen szempontok vezettek engem, a midőn egyes tényeket a t. ház figyelmébe voltam bátor ajánlani. Sok ezer olyan család van Amerikában, — a kik, mondhatnám a kMándorlóknak javarészét képezik — a kiktől igen sok levelet kaptam magam is, a melyek arról tanúskodnak, hogy a kMándorlók szívesen jönnének haza. A honvágy állandóan visszatérésre kényszeríti őket, de a katonai szigor elől kMándorlottak félnek a büntetéstől, és azért nem térnek vissza. (Mozgás a szélsöbaloldalon.) Én azt hiszem, hogy egy képviselőnek legelső kötelessége, hogy választókerületének viszonyait ismerje (Helyeslés a bal- és a szélsöbaloldalon.) és ha nem akarja a népet a törvény ellen ingerelni, csakis egy helyhez fordulhat segélyért és 12*