Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-171

171. országos ülés 1902 Minthogy Udvary Ferencz orsz. képviselő Borik Dániel csernyei körjegyzőt oly cselekmé­nyekkel vádolta az iratok szerint, melyek fe­gyelmi, sőt bűnvádi eljárás tárgyát is képezhe­tik, és minthogy ezen vád az iratok közt fekvő jogerős felmentő véghatározattal valótlannak bizonyult: nevezett körjegyző panasza, s ennek következtében a győri kir. főügyészség, mint illetékes hatóság felterjesztése zaklatás jellegével birni nem látszik, s a mentelmi bizottság tisz­telettel javasolja a t. képviselőháznak, hogy Ud­vary Ferencz orsz. képviselő mentelmi jogát ezen ügyre vonatkozólag felfüggeszteni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Zboray Miklós: T. ház! Én ellentétben vagyok a mentelmi bizottság javaslatával, és engedje meg a t. ház, hogy néhány rövid szóval indokoljam ezt. Indokolásom a tények, az akták tartalmának előadásából fog állani. A tényállás a következő: Udvary Ferencz megválasztatván Zirczen, illendőségből, tiszte­lettudásból elment Veszprémbe, a főispánnál, alispánnál látogatást tenni. Az alispánnál való látogatása alkalmával az alispán ur előzé­kenységből és tiszta kötelességérzetből kér­dezte, hogy nem tapasztal t-e a kerületben valami olyast, a mit felemlitésre méltónak találhat, most, miután tudja, hogy kérvénynyel van megtámadva, és igy még mindig forrong a kerület, és rendben folyik-e ott minden. Ekkor ő felemiitette, hogy arról értesült Csernye közsé­gében lakóktól, hogy ott a jegyzői irodában a jegyző jelenlétében vallomásokat szednek ki, ott a csendőrség nap-nap után jár, éjjel, a kora reggeli órákban tömeges kihallgatásokat foga­natosítani. Ezt előadván, ajánlotta magát pár szó után és távozott. Az alispán ur — ismétlem, nagyon helye­sen, és kötelességtudólag — kíváncsi volt, hogy miben áll ez az előadás, és meg akart győződni, hogy megfelel-e ez a valóságnak. Sürgönyt kül­dött tehát az illetékes főszolgabíróhoz, a mely sürgöny tartalma az akták tanúsága szerint a következő (olvassa): »A főbiró urnak Zirczen. Udvary Ferencz orsz. képviselő a mai napon panaszt emelt nálam a miatt, hogy a csernyei jegyző a csetényi csendőrörs közreműködésével és segédkezésével a választókat háromszor-négy­szer maga elé idézi kihallgatásra, és tőlük fenye­getések mellett a néppárt részéről állítólag elkö­vetett választási visszaélésekre nézve vallomá­sokat akart kicsikarni. Utasítom főbiró urat, hogy azonnal és személyesen utazzék Csernyére, a panaszt tegye tüzetes vizsgálat tárgyává, a vizsgálati iratokat hozzám öt nap alatt ter­jeszsze fel, és azt is jelentse be ugyanezen határ­idő alatt, hogy a csendőrségnek ezen eljárásnál való közreműködésre ki adott felhMást. Végre már most utasítom, hogy a mennyiben a panasz valónak bizonyulna, a csernyei jegyzőt a zirczi választás ellen beadni tervezett kérvény felsze­reléséhez szükséges adatgyűjtésben való részvé­KÉPVH. NAPLÓ. 1901 — 1906. X. KÖTET. deczember ia-én. hétfőn. 49 téltől azonnal, és a legkomolyabb következmé­nyekre való figyelmeztetés mellett tiltsa el. Veszprém, 1902. június 12-én. Kolozsváry József alispán.« jNTagyon helyes és szép. Mi történik azonban most? A főbiró ur Csernyére bevonul, maga elé idézi, vagy a mi valószínűbb, megjelenik a jegyző urnái és a helyett, hogy puhatolóznék és vizs­gálná, hogy mi igaz. hogy ugy mondjam: igazo­lásra hívná fel a jegyző urat, azt mondja a jegyző urnak: tessék bemondani jegyzőkönyvbe vallomását, és a jegyző erre aktaszerüleg igazol­hatóan bemondja a vallomását — tehát nem kihallgatás történik — és abban olyan kitétele­ket enged meg magának egy országgyűlési kép­viselővel szemben, hogy az a pökhendi modor az ember arczába kergeti a vért (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsőbaloldalon. Olvassa): »1902. június 28-ikán a zirczi járás főszolga­birája által stb. . . . meghallgattatván és felhMatván, hogy a vonatkozó nyilatkozatot adja elő, mire nevezett körjegyző bemondja: Először is előrebocsájtja, hogy Udvary Ferencz országgyű­lési képviselő ur panasza szemen szedett valót­lanság és hogy azt mint bosszúból eredő, szemé­lyes haragosaim által besúgott rosszakaratú demmeziácziót visszautasítom.* (Nagy zaj a bal­és a szélsobaloldalon.) Arra nézve, hogy mi történt, előadja, hogy [ (olvassa): »Csernye községben f. évi május 27-ike, | vagyis a legutóbbi választás napja óta a magyar kir. csendőrség négy ízben teljesített kihallga­tást* — vagyis június 28-ikáig, tehát egy hónap alatt négy ízben. De lássuk, hogyan történt. Egy alkalommal kihallgatást tartott a csendőr­I ség f. évi május 29-ike és 30-ika közt, tehát j két nap, f. évi június hő ?•>., 4. és 5. napjain, j tehát öt nap, azonkívül június 16. és ] 7-ikén, \ tehát hét nap, azután június 21. és 22-ikén. j tehát kílencz napon tartott a csendőrség ki­j hallgatásokat Csernye községben. Kihallgattatott pedig egy alkalommal — a jegyző bemondása szerint — Ötven polgár egy más alkalommal 59 egyén. (Nagy zaj és mozgás a bal- és a szélső­baloldalon.) Kihallgattatott egy alkalommal, mert a választásból hazatérve, zavargások voltak, a második alkalommal egy tűzeset volt, a harma­dik alkalommal a csendőrséget kiküldte a vesz­prémi kir. ügyészség, hogy puhatolózzék, vájjon a választás alkalmává) ettek-e, ittak-e. mennyit, kik, és ki tízette. (Élénk mozgás a bal- és a szélsöbaloldalon.) Várady Károly: Ez Bánffyzmus! Zboray Miklós: A negyedik alkalommal is­mét tűzeset volt. Tehát ebben a négy esetben, a melyben a csendőrség kilencz napig foganato­sított kihallgatást, aktaszerüleg két esetre vonat­kozólag 190 ember hallgattatott ki. Hogy mikor, azt is megmondja a jegyző ur. Azt mondja, hogy korán reggel, vagy későn este. Hát méltóztassék most elképzelni, mikor volt az a korán reggel és mikor a későn este. (Felkiáltások a bal- és 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom