Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.
Ülésnapok - 1901-171
171. országos ülés 1902 Minthogy Udvary Ferencz orsz. képviselő Borik Dániel csernyei körjegyzőt oly cselekményekkel vádolta az iratok szerint, melyek fegyelmi, sőt bűnvádi eljárás tárgyát is képezhetik, és minthogy ezen vád az iratok közt fekvő jogerős felmentő véghatározattal valótlannak bizonyult: nevezett körjegyző panasza, s ennek következtében a győri kir. főügyészség, mint illetékes hatóság felterjesztése zaklatás jellegével birni nem látszik, s a mentelmi bizottság tisztelettel javasolja a t. képviselőháznak, hogy Udvary Ferencz orsz. képviselő mentelmi jogát ezen ügyre vonatkozólag felfüggeszteni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Zboray Miklós: T. ház! Én ellentétben vagyok a mentelmi bizottság javaslatával, és engedje meg a t. ház, hogy néhány rövid szóval indokoljam ezt. Indokolásom a tények, az akták tartalmának előadásából fog állani. A tényállás a következő: Udvary Ferencz megválasztatván Zirczen, illendőségből, tisztelettudásból elment Veszprémbe, a főispánnál, alispánnál látogatást tenni. Az alispánnál való látogatása alkalmával az alispán ur előzékenységből és tiszta kötelességérzetből kérdezte, hogy nem tapasztal t-e a kerületben valami olyast, a mit felemlitésre méltónak találhat, most, miután tudja, hogy kérvénynyel van megtámadva, és igy még mindig forrong a kerület, és rendben folyik-e ott minden. Ekkor ő felemiitette, hogy arról értesült Csernye községében lakóktól, hogy ott a jegyzői irodában a jegyző jelenlétében vallomásokat szednek ki, ott a csendőrség nap-nap után jár, éjjel, a kora reggeli órákban tömeges kihallgatásokat foganatosítani. Ezt előadván, ajánlotta magát pár szó után és távozott. Az alispán ur — ismétlem, nagyon helyesen, és kötelességtudólag — kíváncsi volt, hogy miben áll ez az előadás, és meg akart győződni, hogy megfelel-e ez a valóságnak. Sürgönyt küldött tehát az illetékes főszolgabíróhoz, a mely sürgöny tartalma az akták tanúsága szerint a következő (olvassa): »A főbiró urnak Zirczen. Udvary Ferencz orsz. képviselő a mai napon panaszt emelt nálam a miatt, hogy a csernyei jegyző a csetényi csendőrörs közreműködésével és segédkezésével a választókat háromszor-négyszer maga elé idézi kihallgatásra, és tőlük fenyegetések mellett a néppárt részéről állítólag elkövetett választási visszaélésekre nézve vallomásokat akart kicsikarni. Utasítom főbiró urat, hogy azonnal és személyesen utazzék Csernyére, a panaszt tegye tüzetes vizsgálat tárgyává, a vizsgálati iratokat hozzám öt nap alatt terjeszsze fel, és azt is jelentse be ugyanezen határidő alatt, hogy a csendőrségnek ezen eljárásnál való közreműködésre ki adott felhMást. Végre már most utasítom, hogy a mennyiben a panasz valónak bizonyulna, a csernyei jegyzőt a zirczi választás ellen beadni tervezett kérvény felszereléséhez szükséges adatgyűjtésben való részvéKÉPVH. NAPLÓ. 1901 — 1906. X. KÖTET. deczember ia-én. hétfőn. 49 téltől azonnal, és a legkomolyabb következményekre való figyelmeztetés mellett tiltsa el. Veszprém, 1902. június 12-én. Kolozsváry József alispán.« jNTagyon helyes és szép. Mi történik azonban most? A főbiró ur Csernyére bevonul, maga elé idézi, vagy a mi valószínűbb, megjelenik a jegyző urnái és a helyett, hogy puhatolóznék és vizsgálná, hogy mi igaz. hogy ugy mondjam: igazolásra hívná fel a jegyző urat, azt mondja a jegyző urnak: tessék bemondani jegyzőkönyvbe vallomását, és a jegyző erre aktaszerüleg igazolhatóan bemondja a vallomását — tehát nem kihallgatás történik — és abban olyan kitételeket enged meg magának egy országgyűlési képviselővel szemben, hogy az a pökhendi modor az ember arczába kergeti a vért (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsőbaloldalon. Olvassa): »1902. június 28-ikán a zirczi járás főszolgabirája által stb. . . . meghallgattatván és felhMatván, hogy a vonatkozó nyilatkozatot adja elő, mire nevezett körjegyző bemondja: Először is előrebocsájtja, hogy Udvary Ferencz országgyűlési képviselő ur panasza szemen szedett valótlanság és hogy azt mint bosszúból eredő, személyes haragosaim által besúgott rosszakaratú demmeziácziót visszautasítom.* (Nagy zaj a balés a szélsobaloldalon.) Arra nézve, hogy mi történt, előadja, hogy [ (olvassa): »Csernye községben f. évi május 27-ike, | vagyis a legutóbbi választás napja óta a magyar kir. csendőrség négy ízben teljesített kihallgatást* — vagyis június 28-ikáig, tehát egy hónap alatt négy ízben. De lássuk, hogyan történt. Egy alkalommal kihallgatást tartott a csendőrI ség f. évi május 29-ike és 30-ika közt, tehát j két nap, f. évi június hő ?•>., 4. és 5. napjain, j tehát öt nap, azonkívül június 16. és ] 7-ikén, \ tehát hét nap, azután június 21. és 22-ikén. j tehát kílencz napon tartott a csendőrség kij hallgatásokat Csernye községben. Kihallgattatott pedig egy alkalommal — a jegyző bemondása szerint — Ötven polgár egy más alkalommal 59 egyén. (Nagy zaj és mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) Kihallgattatott egy alkalommal, mert a választásból hazatérve, zavargások voltak, a második alkalommal egy tűzeset volt, a harmadik alkalommal a csendőrséget kiküldte a veszprémi kir. ügyészség, hogy puhatolózzék, vájjon a választás alkalmává) ettek-e, ittak-e. mennyit, kik, és ki tízette. (Élénk mozgás a bal- és a szélsöbaloldalon.) Várady Károly: Ez Bánffyzmus! Zboray Miklós: A negyedik alkalommal ismét tűzeset volt. Tehát ebben a négy esetben, a melyben a csendőrség kilencz napig foganatosított kihallgatást, aktaszerüleg két esetre vonatkozólag 190 ember hallgattatott ki. Hogy mikor, azt is megmondja a jegyző ur. Azt mondja, hogy korán reggel, vagy későn este. Hát méltóztassék most elképzelni, mikor volt az a korán reggel és mikor a későn este. (Felkiáltások a bal- és 7
