Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.
Ülésnapok - 1901-170
30 Í10. országos ülés Í902 deczember iö-án, szombaton. Lengyel Zoltán: Kérem a t. házat, hogy az idő előrehaladottságát tekintve, beszédemet majd a jövő ülésben mondhassam el. (Mozgás. FelMáltások : Folytassuk.) Elnök: Szólásra még fel vannak irva és igy a képviselő ur kérheti a halasztást. Széll Kálmán miniszterelnök: Akkor kérem, én kérnék szót. T. képviselőház ! (Mozgás a szélsőbaloldalon. Felkiáltások: Éljen Barabás!) Három kérdésről van szó ezekben a kérvényekben, vagyis tulajdonképen csak kettőről, mert a harmadik kérdést Thaly Kálmán t. barátom volt szMes behozni. A kérvényekben kifejezetten legalább nincsen benne. Thaly Kálmán: Benne van! Utalva! Említés van róla. Széll Kálmán miniszterelnök: Csak utalva, de e kérvények tartalmát nem képezi, és a kérvényező törvényhatóságok, illetve testületek azt az ügyet a ház elé nem terjesztették. Thaly Kálmán: Most nem, de régen megtették! Széll Kálmán miniszterelnök: Ne gondolja t. barátom Thaly Kálmán, hogy ezt én azért mondom, hogy a formalizmus szempontjából akarjak a kérdés elől kitérni, és ne protestáljon előre, mert talán nincs is rá szüksége. Thaly Kálmán: Lehet! Széll Kálmán miniszterelnök: Nem tartottam egészen helyén valónak, — és ez a kritika meg van nékem engedve, — t. barátom múltkori felszólalását, a mikor engem méltóztatott aposztrofálni, hogy én ráérek Bécsbe utazni, de arra, hogy Rákóczy hamvainak hazaszállításáról beszéljek vele, arra rá nem érek. Kijelentem, hogy erre a vádra rá nem szolgáltam. (Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Mert én t. barátomnak, a mikor engem tavaly és azóta is egyszer . . . Thaly Kálmán: Tavaszszal! Széll Kálmán miniszterelnök: ... a belügyminisztériumban felkeresett. . . Thaly Kálmán: Az idén májusban volt! Széll Kálmán miniszterelnök: Tavaly is volt! Thaly Kálmán: Akkor is! Széll Kálmán miniszterelnök: Kétszer volt tehát, és kétszer is mondtam, hogy szívesen rendelkezésére állok. Emlékszem még az alkalomra is, a mikor szóba került. Bizonyos szerzetesi ügy kérdéséről volt szó. Thaly Kálmán: A lazaristák ügyéről ! Széll Kálmán miniszterelnök : Igen, a lazaristákról volt szó. Azokról akart velem beszélni. Szüllő Géza: Thaly Kálmán a lazaristákról ? Igen örülök! (Mozgás.) Széll Kálmán miniszterelnök: Csak nem bánt senkit, hogy a lazarista szerzet nevét itt felemlítem ? Szüllő Géza: Inkább örülök! Pichler Győző: Szüllő, te nem vagy szegény Lázár! Széll Kálmán miniszterelnök: Azt mondtam Thaly Kálmán t. barátomnak, hogy rendelkezésére állok akármikor és e kérdésben szívesen értekezem vele. A készségemet látta. A múlt heti kérdésére vonatkozólag, azt hiszem, maga is megbánta, hogy elhamarkodottan vádolt meg engemet, hogy nem akarok vele beszélni. Hiszen mindenki tudja, hogy én itt vagyok tiz órától az ülés legvégéig, rendelkezésére állok mindenkinek bármikor itt a házban és a házon kMül, és én t. barátomnak . . . Lengyel Zoltán: A tárgyról beszéljen! Széll Kálmán miniszterelnök: Mi tetszik, kérem? Hát nincs nekem jogom ezt megmondani? (Helyeslés jobbfelöl.) Ha én a tárgytól térnék el, ezt joga van az elnöknek megmondani, nem pedig a képviselő urnak. (Élénk helyeslés és felkiáltások jobbfelöl: Rendre!) Lengyel Zoltán: Akkor szólok közbe, mikor nekem tetszik! (Zaj.) Biró Lajos: Rendre! (Zaj a szélsöbaloldalon.) Kubik Béla: Hiába ordit, joga van beszélni! (Zaj.) Elnök: Most már nekem kell közbelépnem, és kérnem a képviselő urakat, hogy ne méltóztassék a szónokot folytonos közbeszólásaikkal zavarni. (Helyeslés jobbfelöl.) Széll Kálmán miniszterelnök: Thaly Kálmán képviselő ur . . , Lengyel Zoltán: A szenvedélyeket akarja felkavarni! Elnök: Kérem Lengyel képviselő urat, ne méltóztassék közbeszólani! (Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Kubik képviselő urat figyelmeztetem, ne zavarja a szónokot. (Folytonos zaj a szélsöbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Thaly Kálmán képviselő ur a múlt napokban igenis azt mondta nekem, hogy ebben a kérdésben óhajt velem beszélni. Azt mondtam, hogy rendelkezésére állok, mihelyt egy pereznyi szabad időm van, akármikor a legközelebbi időben. Én abszolúte nem mutattam semmiféle hiányát a készségnek arra, hogy megérdemeltem volna a képviselő ur vádját velem szemben. Ha megpróbálta volna azon idő alatt velem időközileg beszélni, szívesen rendelkezésére állottam volna, sőt kérem is, most is kérem, hogy ezen ügyben velem érintkezésbe állani szíveskedjék és igen fogom köszönni mindazt, a mit ezen kérdés felderítésére és megoldására velem közölni fog, Thaly Kálmán: Fölajánltam magamat egész szívesen! Széll Kálmán miniszterelnök: Én akkor is azt mondtam, és most nyilvánosan is ugyanazt mondom, és csak félreértés lehetett t. barátom részéről, hogy én nem akarok vele erről beszélni. A mi a dolgot magát illeti, én formalisztikusan nem akarok kiosonni a kérdésből és kijelentem, hogy a mi Rákóczy hamvainak a
