Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-186

188. országos ülés 1903 január 19-én, hétfőn. 351 Áttérek ezek után, t. ház, az ezzel a konvenczióval kapcsolatos czukoradó-javaslatnak tárgyalására. És itt már nehezebb helyzetben vagyok, mert ezt nem tudom ugy dicsérni, mint a konvencziót és mert a ezukoradó-törvényjavaslatnál igazán keresnem kell a szavakat, hogy ne keserűen, hanem édesen fejezzem ki kételyeimet a javaslattal szemben. Eddig ugy volt, t. ház és igy mondta még eddig minden jiénzügyminiszter legalább a látszat kedvéért, hogy az állam minden bevételi forrásának ethikai alapon nyugvónak kell lennie. Bocsánatot kérek, hogyha erős szavakkal élek, de ha ez a törvény elfogadtatik, az, hogy az állam minden bevételi forrása ethikai alapon nyugodjék, semmMel sincs igazolva, habár mind a két bizottság uni sono elfogadta azt, s habár mind a két bizottság szépnek találta. Igaz, hogy a pénzügyi bizottság előadója némely kifogásokat emelt ellene, de sietett azután azt, a mit mondott, egy kissé megczukrozni és jóvátenni azt, a mi keserűséget a t. miniszter urnak szerzett. Én ennek a javaslatnak, a mint a bizottsági jelentés is kiemeli, három czélját látom. Az egyik czél azt akarja elérni, hogy a czukorprémium eltörlésével a czukoripar helyzete és az adózási rendszer egymással összhangba hozassák. A második czélja az, hogr kárpótlásban részesítsük a czukoripart, a harmadik pedig, hogy a belső piaczot megvédjük a magyar czukorfogyasztásnak. Ezek a czélok igen szépek önmagukban, de összességükben is. Én azonban még egy negyedik czélt is szerettem volna elérni. Ezt azonban a javaslatban meg nem találom, mert abban nincsen semmi garanczia arra nézve, hogy a túltermelés meggátlására mily institucziókat akar a t. pénzügyminiszter ur tenni. Mert a túltermelés meggátlására azt nem találom elég biztosítéknak, hogy a czukortermelés kontingentálva lett. Mert a czukortermelés kontingentálása nem egyéb, mint Ausztriában a kelendőségi piacznak a helyes megállapítása. (Helyeslés a néppárton.) De ettől egyáltalában nem remélem azt, hogy a túlprodukczió csökkentetni fog. Hogy a czukorprémium megadására az utolsó termelési időszakot tizenhárom hónapnyi időre nyújtottuk ki, ezt sem tartom a túltermelés megszüntetésére való insti- i tucziónak, mert lehet ugyan, hogy ennek az volt a czélja, hogy a prémium a nagy készleteket semmisítse meg, de én nem hiszem, hogy ez bekövetkezzék, hanem azt hiszem, hogy ez csak fokozni fogja a termelést és csak roszszabbá fogja még tenni a helyzetet, pedig máris a túlprodukczió összeomlással fenyegeti az egyes gyárakat, a mit sem gazdasági, sem ipari szempontokból helyesnek nem találok. (Helyeslés a néppárton.) Ettől a kitéréstől eltekintve, azt nézem, hogy a három kitűzött czél igy akarva eléretett-e? Az a két czél, hogy a fogyasztási terület megvédessék és hogy a magyar'czukoriparnak az a kedvezmény megadassák, a melyet Németország is megadott a maga czukoriparának: ez meglehetősen eléretett. , De ha nézem a harmadik czélt, s az tulajdonképen a legfontosabb, hogy vájjon az adórendszert a megváltozott viszonyokhoz átalakítottuk-e vagy sem, én azt találom, hogy ebben a tekintetben semmi sem történt. Nem akarok rekapitulálni, csak idézem azt. a mit Hieronymi Károly képviselő ur mondott és azt, a mit a pénzügyi bizottsági előadó ur mondott; e tekintetben, a kik a legélesebben kritizálták azt a rendszert, hogy nem szállítjuk le a czukoradót, a mikor a prémiumot leszállítjuk, s azokhoz én is hozzájárulok. De nem tudok sehogy sem szavakat találni, hogy kifejezést adjak csodálkozásomnak eme merész tett fölött. A mit a miniszter ur felhoz tettének indokolásául, azt én még csak plauzibilisnek sem találom; egyszerűen nem más az, mint legridegebb kijelentése a legmerevebb fiskalizmusnak, a melynek talán híve a pénzügyig kormány, de a melyet én jónak nem tartok. (Elénk tetszés a baloldalon.) Á miniszter ur érvül azt hozza fel, hogy a prémium nem nagy, tehát a visszatérítendő összeg nem lenne magas; azonkívül azt mondja, nem szállítja le az adót azért sem, mert a vám leszállittatván, a czukorárak amúgy is kell, hogy leszálljanak és nem szállítja le azért, mert a czukorfogyasztás ugy sem emelkednék, ha az adót le is szállítják. Ezt a tételt egyáltalán nem tudom helyeselni. Hieronymi Károly t. képviselő ur már igen bőven megmondotta és megokolta, hogy miért tartja jónak a czukoradő leszállítását; az ő érveihez én teljesen hozzájárulok már azért is, mert kifogásolom, hogy a pénzügyminiszter ur olyan érveket hoz fel, a melyekből az őszinteség hiányzik. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) T. ház ! Nem azért nem szállítja le a miniszter ur az adót, mintha az nem volna rezonábílis a nemzetgazdaságtan szempontjából, hanem azért nem, mert a deficzit réme meredezik ki budgetünkból és ennek elhárítására kell bizonyos összegekről gondoskodni; hiszen a pénzügyi bizottság jelentésében is az mondatik, hogy az államnak minden egyes bevételi forrásáról melegen gondoskodnia kell. (Élénk tetszés a baloldalon.) A pénzügyminiszter urnak az a további indokolása, hogy azért nem szállítja le a czukoradót, mert a többi fogyasztási adók, a melyek a szegény népet nyomják, igen magasak, igy tehát ezek közül épen a czukoradő leszállítását nem tartja indokoltnak: nézetem szerint nem áll meg. Okoskodjunk a contrario: ha magas a czukorfogyasztási adó, szállítsuk le a czukoradót, s mMel azt leszállítottuk, szállítsuk le a husfogyasztási adót is. (Tetszés a baloldalon.) Még forrást is tudnék megnevezni, a honnan ezt a hiányt pótolni lehet: a főispáni nyugdijak eltörlése, a miniszteri nyugdijak eltörlése, a kormánybiztosságok beszüntetése, a szi-