Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.
Ülésnapok - 1901-170
28 170. országos ülés 1902 deczennber 13-án, szombaton. T. ház Én lelkem egész hevével a mellett vagyok, hogy reálizáltassék, valósittassék meg a nemzetnek ezen ime impozáns többségben újra és újra megnyilvánuló óhajtása. Hogyan, micsoda módokon lehetséges ez. azt az jgen t. miniszterelnök ur jobban fogja tudni. Éu a dolognak az előrészét, a melyet elmondottam, midőn a ház régibb határozataira hMatkoztam, szintén külön megemlitendőnek tartom azért, mert ez más természetű. Azokra a ház már jogérvényüleg határozott, ezekre vonatkozólag pedig most fog határozni. Újra kérem az igen t. miniszterelnök urat, legyen szíves olyan megnyugtató nyilatkozatot tenni, mint a milyent 1894-ben tett elődje, Wekerle Sándor, a ki hozzájárult a ház régebbi határozatához, a mire egyhangúlag fogadta el a ház akkor a Rákóczy hamvainak visszaszállítására vonatkozó előbbi határozat megismétlését Wekerle miniszterelnök hozzájárulásával. Méltóztassanak ezt egyszer már megvalósitani, az idő már eljött, talán nagyon is, mert hiszen 29 éve annak, hogy ez a kérdés elősző]- hangzott fel itten. Ez a megvalósítás lehetséges, mert hiszen a hamvak megvannak. Én a t. miniszterelnök urnak, a mint azt prMátim is megmondottam neki, a mig élek, ebben a szent ügyben kötelességemnek tartom, hogy^ininden tőlem telhető felvilágosítást megadjak, neki e tekintetben szolgálatára legyek, mert nagyon óhajtanám, ha még őszült fejemmel megérném azt a napot, a mikor a magyar nemzet legfenségesebb szabadsághősének hamvai visszajönnének ugy. a mint visszajöttek a másik szabadsághősnek, Kossuth Lajosnak a hamvai. (Éiéiik helyeslés a szélsöbaloldalon.) Természetesen pártolom Szederkényi Nándor t. képviselőtársam határozati javaslatát, magam is készítettem egy módositványt ezen 237. szám alatt tárgyalt és a következő kérvényekhez, azonban annak beadását attól teszem függővé, hogy az igen t. miniszterelnök ur mit fog mondani. Mert feltételezem róla, hogy W ekeidénél nem rosszabb hazafi és hogy ő is hozzá fog járulni ahhoz, a mihez Wekerle hozzájárult, a mMel aztán örök dicsőséget szerez nevének, ha az ő nevét a Rákóczyéhoz csatolja, s ha ő lesz azon szerencsés miniszterelnök, a kinek közreműködése által históriánk ezen egyik legdicsőbb alakjának hamvai a nemzet óhajtása szerint, a mely íme ilyen impozánsan nyilvánult meg, haza fognak szállíttatni. Ha az igen t. miniszterelnök ur ezen •nyilatkozatot megteszi, akkor én semminemű .módositványt nem adok be,. (Egy hang a szélsöbaloldalon: Akkor vissza lehet vonni!) és ezt én föl is tételezem róla. A kérdés másik részét illetőleg pártolom Szederkényi Nándor t. képviselőtársam határozati javaslatát. Ha azonban a házszabályok azt rendelnék, hogy módosi• tásomat most adjam be, ugy vissza fogom vonni , azt akkor, ha majd kielégítő nyilatkozatot kapok. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Módosításom igy hangzik (olvassa): »A 237. és következő számú kérvények elintézésére nézve a bizottság által ajánlott eljárás helyett a következő — már ismertetett — szöveget ajánlanám: »jxírtolólag kiadatik a miniszterelnök utján a kormánynak« — hMatkozva mondom a ház korábbi határozataira, a melyek szerintem ma is érvényben vannak; Wekerle volt miniszterelnök ur szerint is érvényben voltak, s nem kétlem, hogy az igen t. miniszterelnök ur sem vonja ki magát azoknak hatálya alól. (Elénk helyeslés és éljenzés a szélsöbaloldalon) Major Ferencz jegyző: Barabás Béla! Barabás Béla: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A kérvények tárgyalásának elején a t. ház egy határozatot hozott, a mely szerint mindazon kérvények, a melyekre vonatkozólag a kérvónyi bizottság azt véleményezi, hogy a házszabályok 246. §-a alapján tudomás végett bejelentetnek, ezentúl visszautasittatnak a kérvényi bizottsághoz. Ezen ügyben most első sorban is egy formai határozati javaslatot teszek, a mennyiben a kérvények M. sorjegyzékében 165 — 196-ig épen olyan tárgyu kérvények foglaltatnak, mint a minőket most tárgyalunk. Ha ugyanezek a kérvények a ház mai határozatához képest visszamennek a kérvényi bizottsághoz, akkor már csakugyan azt a határozatot kellene hozni, hogy azok a 246. §. alapján tudomásul vétetnek. Azonban nem akarnám, hogy igy bánjunk el azokkal a kérvényekkel, hanem óhajtanám, hogy mondja ki a t. ház, hogy a kérvények IY. sorjegyzékében levő ezeu kérvényeket is most tárgyalja és a most hozott határozatot azokra is kiterjeszti. (Általános élénk helyeslés.) Erre vonatkozó határozati javaslatom tehát igy szólana (Olvassa): »A kérvények M. sorjegyzékének 1G5—196. tételei alatt fölvett kérvényekre az ugyanilyen tárgyu kérvényekre vonatkozólag már hozott határozat szintén kiterjesztetik, és azok a kérvények III. sorjegyzékének 237—256. számú kérvényeihez csatoltatnak.« (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Ez volna formai szempontból első indítványom és javaslatom. A mi a dolog érdemi részét illeti, t. ház, az igen t. előadó ur nagyon nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a kérvén] i bizottság ezen hazafias kérvények előterjesztése alkalmával méltánylattal volt a kérvények tárgya iránt, én azonban ezen méltánylást a kérvényi bizottság javaslatában sehol som látom. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Mert ugyanazt .a formát használta itt is és ugyanolyan indítványt tett, mint akármelyik legkisebb kérvényre vonatkozólag. Sem támogatási, sem pártolási, sem egyéb, a hazafias felbuzdulást jelző indítványt nem tett, hanem ugyanolyat, mint akármelyik más jelentéktelen kérvényre vonatkozólag. Az imént is jelzett kérvények M. sorjegyzékében levő kérvényekkel együtt 52 törvényhatóság folyamodik és kérvényez ide a házhoz a már ismételten jelzett hazafias ügyben. Kérdem, t.
