Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-181

181. országos ülés 1903 január 12-én, hétfőn. 249 Elnök: Én megkérdeztem, hogy elfogadja-e ] a t. ház a 8. §-t változatlanul a módosításokkal szemben? Miután mindenütt igenlést hallottam, tehát kijelentettem, hogy a ház elfogadja. (Zaj és ellenmondások a néppárton és a szélsőbaloldalon.) Visontai Soma: A házszabályokhoz kérek szót! Elnök : Ha netalán tévedés történt volna részemről a dologban, hajlandó vagyok feltenni a kérdést ismételten, ha szavazást kívánnak a t. képviselő urak. (Helyeslés.) Én azt hittem, hogy miután a miniszterelnök ur felvilágosításába Simonyi képviselő ur belenyugodott, abba a többi képviselő ur is belenyugszik és elfogadja a javaslat eredeti szövegét. (Elhnmondások a szélsföaloldalon és a néppárton. Felkiáltások balfeltl: Simonyi visszavonta módosítását!) A miniszterelnök ur Simonyi képviselő ur módosítását elvileg elfogadta; ezt méltóztattak hallani. Most tehát, mert a képviselő urak kívánják, szavazni fogunk a 8. §. és vele kapcsolatban a Buzáth Ferencz képviselő ur indítványa és a Visontai Soma képviselő ur toldása felett. (Helyedés.) Visontai Soma: A házszabályokhoz kérek szót. (Halljuk! Halljuk!) Minthogy az én indítványom a szakaszhoz toldást jelent, e toldásra nézve a szavazást elrendelni akkor is óhajtom, ha a képsúselőház a javaslat eredeti szövegét fogadja el. (Helyeslés.) Elnök: Legyünk tehát tisztában. Az első kérdés az lesz, elfogadja-e a ház az eredeti szakaszt Buzáth Ferencz t. képviselő ur módosításával szemben? A második kérdés pedig az lesz, hogy elfogadja-e a képviselőház Visontai Soma képviselő urnak toldását a második szakaszhoz. (Helyeslés.) Felteszem tehát a kérdést: elfogadja-e a képviselőház a szakaszt eredeti szövegében, Buzáth Ferencz képviselő ur módosításával szemben, igen vagy nem ? (Igen! Nem !) Kérem azokat, a kik a szakaszt eredeti szövegében fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség a szakaszt elfogadja. Már most következik a Visontai Soma képviselő ur pótlása feletti szavazás. Kérem azokat, a kik Visontai Soma képviselő ur pótlását a 8. §-hoz elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el a pótlást. Következik a 9. §. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa a 9. §4). Elnök: Kíván valaki hozzászólani? (Nem!) Ha szólani senki sem kíván, azt hiszem kijelenthetem, hogy a ház a 9. §-t elfogadja. Következik a 10. §. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa a 10. §-t). Rátkay László jegyző: Buzáth Ferencz! Buzáth Ferencz: T. képviselőház! A 19. §. rendelkezése következőleg hangzik (olvassa): KÉPVH. NAPLÓ. 1901 —1906, X. KÖTET, j »Az a külföldi, a ki magát kellően nem igazolja, a maga és családja fentartására szolgáló eszközöket ki nem mutatja, vagy a kinek az állam területén való tartózkodása az állam érdekeire, vagy a közbiztonságra és a közrendre nézve aggályos, az állam területéről, vagy bizonyos részéből a rendőri hatóság által bármikor kiutasítható, esetleg kényszer utján is eltávolítható. « Én azon nézetben vagyok, hogy, ha valaki az említett okokból rászolgált arra, hogy őt tartózkodásának helyéről el kell távolítani, akkor az örökre elvesztette azt az erkölcsi alapot, hogy őt itten továbbra is megtűrni lehessen, (Ugy van! a néppárton.) annyMal is inkább, mert a törvény már elfogadott harmadik szakaszának rendelkezése előírja, minő feltételek szükségesek ahhoz, hogy valaki egy községben letelepedjék, magát egy község kötelékébe felvétesse, mert azt pedig csak nem lehet elképzelni, hogy egy tartózkodási helyéről kitolonczolt egyénnek bármely rendőri hatóság engedélyt adjon arra, hogy más községben letelepedjék. Hiszen ilyen ember számára nem is szabad telepedési engedélyt adni. Ezért azon nézetben vagyok, hogy kihagyandó a törvénynek az a rendelkezése: "vagy bizonyos részéből.« Ha az illető rászolgál arra, hogy államellenes izgatásai, vagy a közbiztonságra való veszélyessége miatt tartózkodási helyéről eltávolítsák, ugy utasittassék ki az egész ország területéről. (Helyeslés a néppárton.) Ugyancsak a 10. §-hoz uj bekezdésnek felvételét kívánnám. A törvényben ugyanis nincs intézkedés arra nézve, hogy mi történik azon külföldiekkel, kik, mondjuk, ezen törvény életbelépése előtt jöttek be az országba, pedig e törvénynek bizonyos mérvű visszaható erővel kell bírnia. Ha az illetők jogokat szereztek,^ ugy ezeket az uj törvényben respektálni kell. Én az illetőket, azoktól megfosztani nem kívánom. Más oldalról azonban, ha az illetők ezen jogokat nem szerezték meg törvényesen, természetes, hogy nem vagyok hajlandó ezeket, mint szerzett jogokat elismerni. Én tehát a 10. §-hoz a következő uj bekezdés felvételét kérem: »Azon külföldiekre, a kik ezen törvény életbeléptetéséig jöttek be az országba, törvényesen szerzett jogaik épségben tartása mellett, ezen törvény intézkedései bírnak érvénynyel.« Ajánlom mindkét módosításomnak elfogadását. (Helyeslés a néppéirton.) Rátkay László jegyző: Visontai Soma! Visontai Soma: A t. miniszterelnök ur az igazságügyi bizottságban azt mondotta erről a szakaszról, hogy ez a törvényjavaslatnak piéce de résistance-a. hogy ezen domborodik ki legjobban a törvénynek minden intencziója. Azonban ez a szakasz nagyon alkalmas arra, hogy aggodalmakat keltsen az emberben, mert olyan messzemenő hatalmat nyújt az alsófoku rendőri hatóságoknak, a milyennel ezek Európa egyik államában sem bírnak, mert sehol sem bizzák a 10. §-ban foglaltakat az ilyen alsófoku ható-