Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.
Ülésnapok - 1901-180
180. országos ülés 1903 január 10-én, szombaton. 233 (Felkiáltások a néppárton: Zsidóknak.') a beözönlése ellen irányul: ezt én bevallom őszintén, hogy a javaslatnak effektusa, hatása ez. De meg kell aztán különböztetni, — és azért az én álláspontom és felfogásom helyes — hogy sem nem indul ki premisszákból, sem nem konkludál azon következtetésekben, a melyekben az én barátaim konkludálnak, mert azon szempontoktól távol áll és cseppet sem fél bevallani, hogy igenis ennek a hatása leginkább az ottani beözönlött,elemeket fogja érni. de nem azért, mert zsidók, hanem azért, mert nem ide valók, mert a nemzet testén, gazdasági, társadalmi és nemzeti életében igenis olyan gyanús elemek, a melyeket ellökni kell, (Zajos helyeslés a jobboldalon.) Gondolom, ez a helyes felfogás. S azért nem elég csak azt mondani, hogy szeretem a becsületes zsidót, mint a hogy t. barátaim mondják, hanem ugy is kell egészen érvelni, gondolni és felfogni minden kérdést, hogy minden kérdésnél csak az vezet bennünket, hogy, a ki becsületes ember és jó hazafi és jó magyar ember, legyen az bármiféle eredetű, származású és vallású, az nekünk e hazában polgártársunk, a kire nézve a többMel szemben semmiféle különbséget nem teszünk. (Zajos helyeslés a jobboldalon.) Nem akarom ezzel azt mondani, különösen Zboray Miklós képviselő úrra, — nem, Buzáth Ferencz képviselő úrra sem mondom — hogy antiszemitikus irányzatot tűznek zászlajukra; nem, de csak rámutattam arra, hogy a tárgyalásnak, ezen törvény megbirálásának metodikája és kezelése — gondolom — akkor helyes és ugy helyes, ha ebből a szempontból indult ki, a mi az enyém, és nem abból a szempontból, a melynek egyik vagy másik módon való érvényesítése a beszédben igenis közel volt ahhoz a gyanúhoz, a melyet aztán kihasználhatnak és kártékonyán használhatnak ki, hogy nemcsak ezek, hanem egyéb szempontok is bele vannak vegyítve. T. képviselőház ! Ezeknek előrebocsátása után ki kell jelentenem, hogy ez a javaslat nem is akarja mindazokat a bajokat megszüntetni, a mely bajokat Buzáth képviselő ur — és részben helyesen és egészen alaposan — azon vidék társadalmi és gazdasági állapotainak rajzolásánál felemii tett. Nem is teheti, mert hiszen ez a bevándorlásnak policziális rendszabályait akarja rendezni; ez nem gazdasági, igazságszolgáltatási, kulturális politikát akar csinálni, — nem specziálisat, mert specziálisat nem lehet azokra sem, hanem olyanokat, a melyeknek talán a helyes intézkedései épen az ottani bajokat enyhítik és megszüntetik — ez a javaslat, mondom, ezzel nem foglalkozhatik. Hiszen a mit mondott a t. képviselő ur, hogy például az ipartörvénynek bizonyos részeit a községi organizmussal összeköttetésbe, harmóniába kell hozni, helyes: majd az ipartörvény revíziójánál kell a kérdést vizsgálni. Hogy vannak alkuszok és közvetítők, a kik talán a kereskeKÉrvn NAPLÓ 1901—1906. x KÖTET. delmi törvénynek a lisiére-jén állanak és nem járnak el helyesen, hogy ott is kell talán valamit intézkedni, az lehetséges. Hogy az uzsorát és a csalást hMatalból kell üldözni, elfogadom. (Zajos helyeslés a néppárton.) Gajáry Géza: Ezt mindenki elfogadja.(Ugy va n! jobbfelöl.) Széll Kálmán miniszterelnök : Hogy talán általában a törpe birtoknál, az ingatlanok átruházásánál, a telekkönyvi átruházásnál revideálni kell a fennálló jogszabályokat bizonyos vonatkozásokban, ez is lehet helyes, de ez nem bizonyít semmit sem arra nézve, hogy ez a törvényjavaslat — a mint a t, képviselő ur mondotta — csak egy vakulj magyar-féle eljárás vagy indítvány a kormány részéről és sem nem helyes, sem nem éri el a czélt, a melyet szeme elé tűzött. A t. képviselő ur ugy érvel, hogy azt mondja, hogy a javaslat a mai állapotot fogja fentartani, mert hiszen a mai közigazgatásra bízza a végrehajtást és így semmi garanczia sincs arra, hogy eléri azt a czélt, a melyet szeme elé tűzött. Hát ugyan kérem, t. képviselő ur, micsoda szervezetre bizzam, ha nem a maira ? Másra nem bizhatom, mint arra a közigazgatási apparátusra, a mely exisztál. De nagyon csalódik a t. képviselő ur, ha azt hiszi, hogy a mai apparátusnak azon részeire van bízva, a melyek ma kezelik, és hogy e tekintetben nem történik gyökeresen átalakító intézkedés. Nagyon csalódik és igen vastag tévedésben leledzik; mert eddig a lakhatási engedély megadását és az ellenőrzést végezte a község és a község elöljárósága, a mely ezen funkeziákra abszolúte nem alkalmas és azt teljesíteni nem képes és ha azok az ide nem való elemek beözönölhettek és itt nagyobb számmal megmaradhattak, mintsem nemcsak hogy kívánatos, hanem, mint a mennyire már veszedelmessé vált, hát igenis ezt annak lehet tulajdonítani, hogy eddig ellenőrzés nélkül, tisztán a községi elöljáróságoknak abszolúte ki nem elégítő ellenőrzésérevoltak bízva. Most én megváltoztatom a dolgot két irányban. Nemcsak hogy 15 nap alatt tartozik mindenki, a ki Magyarországon lakni akar, ezt bejelenteni, — eddig pedig tartozott három hónap alatt, a mi igen nagy különbség, mert három hónap alatt elveszett az, mint a csepp víz a kádban, mint porszem az utczán. Senki sem nézett utána, senki sem kontrolálta. Három hónap hosszú idő, a mostani tizenöt nap azonban rövidebb. Nagyon erős felelőség kimondása mellett tartozik mindenki 15 nap alatt jelentkezni, hogy letelepülni kMan és tartozik lakhatási engedélyt kérni. Kitől? Nem a községtől. Annak az ellenőrzése hatálytalan volt eddig, (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) mintha nem is lett volna az a dispoziczió a törvényben, hanem az I. fokú rendőrhatóságtól, városokban a rendőrkapitánytól, a vármegyében a főszolgabírótól, attól a főszolga30