Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-170

170. országos ülés 1902 cl A mi a jelen esetben az ipartörvény revízióját illeti, hát én részemről megnyugtatónak tartom, a mit az igen t, miniszterelnök ur mondott, de azért nem árt, hogy ezen kérdésnél egy pár szóval én is éljek, a mennyiben tapasztaltuk, hogy olyan törvényjavaslattervezetek, a melyek be lettek jelentve már évekkel ezelőtt, még ma sem láttak napvilágot. Itt van pl

v a viezinális vasutakról szóló törvényjavaslat. Én nagyon jól tudom — benn vagyok a bizottságban, hogy ezelőtt négy évvel meg lett Ígérve, hogy az ősz folyamán be fogják terjeszteni és hogy egyes viezinális vasutakra vonatkozó kérvények épen azért nem intéztetnek cl, mert ez a törvényjavaslat már úgyis be lesz terjesztve az ó'szszel. íme, azóta elteilett már a harmadik és negyedik év, a törvényjavaslatot azonban még sem látjuk, Épen ilyen tengeri kigyó az ipartörvény revíziójára vonatkozó Ígéret is. Ezt én már hallottam négy évvel, három esztendővel, meg két évvel ezelőtt és mindig halljuk s félek, hogy még hallani fogjuk öt esztendő múlva is. Pedig, t. képviselőház, ezek a kérvények már évek hosszú során át nem is egyesével, hanem, százával feküdtek a képviselőház előtt. Az összes ipartestületek, a legutolsó 1884-iki ipartörvény óta, de előbb is, a szabad ipartörvény behozatalánál már, minden évben kérvényeztek e tekintetben, minden iparhatóság kMétel nélkül könyörgött, és kérte a képviselőházat, hogy mentse meg ettől a gonosz törvénytől, a mely a magyar iparos osztálynak határozott tönkretételére vezet. És mégis, mit látunk, t. ház ? Hogy eltelt tiz, meg tíz esztendő egymásután, s az a törvény még mindig nem látott napvilágot. Pedig annak a rosszaságát ismeri mindenki, ismeri az egész magyar kisiparos világ, tudja, hogy a miatt folytonos sérelmeket szenved, és folytonosan kéri ennek a törvénynek a megváltoztatását. T. képviselőház! Ez a törvény határozottan. azt lehet mondani, hogy a liberális szédelgésnek a törvénye volt. (Vészi József tagadólag int.) Hiába integet Vészi t. képviselőtársam, annak alkotói maguk is elismerték ezt, elismerte maga Tisza Kálmán, a midőn 1884-ben revízió alá vette a törvényt, hogy az a felfogás, a melylyel ez a törvény megalkottatott, nem volt szerény, (Felkiáltások a jobboldalon: De ez még nem szédelgés!) nem volt a liberális eszméknek olyan felfogása, a mely a magyar földnek, a magyar hazai viszonyoknak megfelelt volna, (Helyeslés a szélsőbaloldalon és a néppárton.) nem szolgált a magyar iparosok védelmére, hanem inkább azok tönkretételére vezetett és a magyar iparos-osztálynak a szédelgés, a kontárkodás és a tőke részére való rideg kiszolgáltatása volt. (Igaz! TJgy van! a néppárton.) így van ez a dolog már évtizedek óta, kívánatos tehát, hogy egyezer már pozititf eredményt is lássunk és hogy ez a törvény mielőbb a ház asztalára letétessék. A nyugati államok, Poroszország, sőt maga Ausztria is. a KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. X. KÖTET. •zember 13-án, szombuíon. 17 lehető legnagyobb mértékben igyekeznek iparosaiknak megvédése szempontjából az ipartestületi rendszert, — nem a régi czéh-rendszert gondolom — hanem az ipartestületi rendszert meghonosítani, a mely autonómiával bírva, önmagában is képes az iparosoknak védelmet nyújtani és biztosítani, ugy a selejtes ipar, mint a kontárkodással szemben, hogy legalább a szakképzettség ki legyen mondva, mert a mai törvényben tulaj cl önképen még a szakképesítés sincsen megállapítva. (Helyeslés a néppárton é,s a szélsőbal oldalon.) Épen azért, t. képviselőház, bár most csak egy kérvény fekszik előttünk, de minthogy a ház már ezelőtt is számtalanszor foglalkozott hasonló irányú kérvényekkel és kívánatosnak tartom, hogy az az Ígéret, a melyet a t. miniszterelnök ur most tett, ne maradjon pusztán szálló ige, mondom, kívánatosnak tartom, hogy követelje a ház, hogy egy ilyen törvényjavaslat a lehető legrövidebb idő alatt napvilágot lásson, hogy ezzel Magyarországnak tulajdonképeni gerinczét képező osztályát, az iparos-osztályt megmenthessük attól a nyomortól, a melybe első sorban ez a. törvény döntötte őket. Épen azért a magam részéről pártolom Molnár János t. barátomnak azt a javaslatát, hogy ez a kérvény pártolólag adassék ki az illető szakminiszternek, (Helyeslés a néppárton és a szélsobaloldalon.) r Gr. Wilczek Frigyes: T. képviselőház! Én részemről csak egy preczedens esetre vagyok bátor hMatkozni arra vonatkozólag, a mit a t. miniszterelnök ur emiitett, hogy nem volna helyes eljárás a kérvények között bizonyos kategóriákat felállítani és az egyik kérvényt jnártolólag, a másikat pedig csak egyszerűen adni ki az illető szakminisztereknek. Méltóztatik talán emlékezni a t. háznak, hogy a múlt évben, a mikor egy kérvényi sorjegyzéket tárgyaltunk, az egyik kérvény, jobban mondva, egy egész csomó kérvény, a mely az állami tisztviselők fizetésének rendezése ügyében adatott be, magának a bizottságnak javaslata értelmében pártolólag adatott ki az illető miniszterhez ; pedig ez is bizalmi kérdés. Hogy a miniszterelnök ur tudtával és beleegyezésével tétetett-e a bizottságnak ezen előadói javaslata, azt nem tudom; de annyit tudok, hogy a miniszterelnök ur ezt az elintézési módot nem ellenezte. Csak ennyit akartam megjegyezni, egyébként csatlakozom Molnár János t. képviselőtársam határozati javaslatához. Major Ferencz jegyző: Barabás Béla! Barabás Béla: T. képviselőház! A békéscsabaiiparosok által beadott kérvény két részt tartalmaz. Az egyik rész vonatkozik az ipartörvény módosítására, a másik pedig a czéhrendszer behozatalára, Előre is kijelentem, hogy a czéhrendszer^ behozatalára vonatkozó részt nem támogatom. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon. Zaj a jobboldalon.) Kubik Béla: Már a börze megint meg3