Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-170

18 110. országos ülés 1902 deczember lö-án, szombaton. iudult odaát! így nem lehet itt tárgyalni! (Mozgás jobbfelöl.) Barabás Béla : Más szempont alá esik azonban a békés-csabai iparosok kérvényének az ipartörvény módositására vonatkozó része. E felett csak ugy könnyen napirendre térni nem lehet

v I Ugy van .' a szélsöbaloldalon.) Én a szeptember havában Nagyváradon tartott országos iparos-kongresszusnak mind a bárom napján végig ott ültem és végighallgattam az iparosok jajszavait, keserves kifakadásait és kívánságait, a melyek mind abban csúcsosodtak össze, hogy a magyar ipar szerencsétlensége az 1884-iki ipartörvény. Kívánságaik főleg abban összegezhetők, hogy az iparjogositványok kiadása vétessék ki az ipari hatóság kezéből és bízassák rá az ipartestületekre, mert a laikus iparhatóság ehhez egyáltalán nem ért és nem tudja elbírálni, kinek adható ki az iparjogositvány, kinek nem ? (Ugy van ! a szélsöbaloldalon.) Az ipartörvény módosításának másik lényeges kelléke a képesítés kérdése. Ha széjjelnézünk az országban, látjuk, hogy az iparosok között mennyi kontár, mennyi olyan ember kap képesítést, a ki ahhoz egyáltalában nem ért, ugy, hogy ezzel az igazi iparosok jövedelme tetemesen csökken. Mindezek folytán kötelességemnek tartom, mint a ki közvetlen tanuja voltam annak idején, hogy milyen kifakadásokkal illették az iparosok ezt a most is életben levő ipartörvényt, hogy bű tolmácsolója legyen az ország valamennyi ipartestülete vágyainak, a melyek a nagyváradi kongresszuson is kifejezést nyertek és azért nem zárkózhatom el ugy a magam, mint pártom nevében is, (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) a legmelegebben felszólalni a mellett, hogy ez az ipartörvény módosittassék és hogy e kérvénynek erre vonatkozó része pártolólag adassék ki a kereskedelemügyi miniszter urnak. Az indítványnak azt a részét tehát, a mely az ipartörvény módosítására vonatkozó kérelemnek pártolólag leendő kiadatáását czélozza, elfogadom, a czéhrendszerre vonatkozó részére pedig a kérvényi bizottság javaslatához járulok hozzá, (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. ház! Azokat akarom most csak itt rövid kis felszólalásban fbdrozni, a miket Barabás Béla t. képviselőtársam mondott, hogy az ő szavaiból argumentumot merítsek arra, hogy mennyire helyes az én álláspontom, hogy t. i. a képviselőház nem járna el a törvényhozás szempontjából okszerűen, ha az egyik kérvényt pártolólag, a másikat pedig nem pártolólag adná ki a minisztériumnak, (Ugy van! jobb felöl.) Az én t. barátom igen helyesen azt mondja, hogy ennek a kérvénynek két része van. A kérvény egyik részét, a mely az ipartörvény módosítását követeli, pártolja, ellenben a kérvény másik részét, a melyben a czéhrendszer behozatalát kéri, nem támogatja. Én is ebben a nézetben vagyok. De már most nem argumentum-e ez a mellett, hogy egyes kérvényeknél a t. ház tartózkodjék elvi határozatokat kimondani, hisz nem is tudjuk annak a kérvénynek minden betűjét, sőt még azt sem tudjuk, hogy az egészében mit tartalmaz? (Ellenmondások a szélsöbaloldalon.) Az pedig nem olyan kicsi dolog, hogy a képviselőház pártol-e valamit, vagy nem pártol, mert ha az, a mit a képviselőház pártol, nem olyan módon teljesül, vagy teljesülhet, akkor a képviselőháznak ez a pártolása bizonyos mértékig üresen kimondott szó marad és a képviselőház egy kissé kompromittálva lesz. (Ugy van! a jobboldalon. Ellenmondások a szélsöbaloldalon.) Engedjenek meg, de nem akadékoskodás ez, a mit mondok: ez közelről érdekli a t, házat elvi szempontból: hiszen mi minden törvényjavaslatot egy egész retortán viszünk keresztül, a bizottsági jelentéseket kinyomatjuk, a házszabályokban benne foglaltatik az az intézkedés, hogy a kinyomatást követő 3—4 nap előtt azt nem szabad tárgyalni, szóval óvatosan járunk el, a mennyire tőlünk telik, a háznak minden határozatát illetőleg. (Ugy van! jobbfelöl.) Már most a kérvényeknél, bárhogyan igyekszik is valaki szépíteni a dolgot, alig van 5—6 embere ennek a háznak, a ki a maga egészében tudja, hogy az a békés-esabai kérvény mit tartalmaz. (Ellenmondások a szélsöbaloldalon.) Várady Károly : A lényeget tudjuk és ez a fő! Széll Kálmán miniszterelnök: Nem lehet itt lényegről beszélni: íEllenmondások ti szélsöbaloldalon.) itt arról van szó, hogy egy kérvény pártolólag adassék-e ki: igen vagy nem ? Már most ki mondja meg ezután annak a miniszternek, hogy a kérvénynek melyik részét pártolja a t. ház és melyik részét nem? (Ugy van! a jobboldalon,/ MMel tehát én elvileg vioziózus, helytelen és veszélyes dolognak tartom ezt, kötelességem a képviselőházat arra figyelmeztetni, hogy a kérvények tárgyalásánál azzal az óvatossággal méltóztassanak eljárni, a melyet a törvényhozónak törvényhozási munkálatoknál mindig szem előtt keil tartania. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Ezért ón a kérvényeknek a »pártoló« és »nem pártoló« kategorizálását nem tartom helyesnek. (Helyeslés a jobboldalon: Mozgás a szélsöbaloldalon.) Kubik Béla: Hiszen ez nem kényes kérdés! Széll Kálmán miniszterelnök: Xem erről van szó! Kubik Béla: Akkor szoktak óvatosságra inteni bennünket! Széll Kálmán miniszterelnök: Ezt én legalább is megtartom ugy, mint Kubik képviselő ur. (Derültség a jobboldalon.) Major Ferencz jegyző: Molnár Jenő! Molnár Jenő: T, képviselőház! A pénzügy-