Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.
Ülésnapok - 1901-180
2-24 180, országos ülés i'J03 január lü-én, szombaton. polgári vagy a politikai jogok élvezetére, közhMatalok, tisztségek és méltóságok viselésére, avagy a különféle üzletágak és iparoknak bármely helyen való folytathatására. Ugyanezen czikk második pontjában biztosítva van a vallásgyakorlat teljes szabadsága és az mondatik ki, hogy semmiféle akadályt nem szabad útjába gördíteni a különféle vallásfelekezetek egyházrendi szervezetére, és egyházi fó'nökeikhez való viszonyára vonatkozó kérdéseknek. Ugyanezen czikk utolsó pontja pláne anynyira megy, hogy azt mondja (olvassa): »Les nations aux de toutes les Puissances, cominerQants ou autres, seront traités en ítoumanie, sans disíinction de religion, sur le pied d'une parfaite égalité.« Vagyis ez azt jelenti, hogy minden államhatalomnak honosai — és nem pusztán Románia honosai — legyenek azok kereskedők vagy mások, Romániában valláskülönbség nélkül a teljes egyenló'ség alapján való bánásmódban részesüljenek. Íme tehát a XLIY. czikk biztosítja az európai államokat arról, hogy semminemű olyan irritácziónak soha kitéve nem lesznek, a mely abból következhetik be, hogy abban az államban egyes elemek, egyes gazdasági osztályok vagy vallásfelekezetek a felekeze tek közti egyenlőség jogának megsértésével talán sanyargatásoknak, üldöztetéseknek vagy kikergettetésnek oly módon lesznek kitéve, hogy ez más államok közbiztonságát vagy gazdasági helyzetét veszélyeztetheti. Ez a szakasz nyer még fontosságban az által, hogy az a patronage, a melyet az egyes európai államok saját alattvalóikkal szemben ott gyakoroltak, megszűnt s ennélfogva teljesen az ottani belkormányzati felfogásnak és irányzatnak lett a román hatósággal szemben minden külállampolgár alárendelve. Ausztria-Magyarország — a mint erről egy törvényes intézkedésünk szól — szintén levette a kezét Romániában lakó saját honpolgárairól; azok ott szintén teljesen ki vannak szolgáltatva Románia saját belső igazgatásának és kormányzatának. Ilyen esetekben méltán tehetjük fel azt a kérdést, hogy vájjon nincs-e szükség arra, hogy a berlini szerződés e czikkét olyképen revideáljuk, hogy megvizsgáltassák, miért nem tartatik meg ezen XLM-ik czikk. és hogy vájjon a szignatárius hatalmak, a melyek ezt a szerződést aláírták, és a melyek ezt a szerződést »au nom de dieu tout-puissant«, mindenható Istennek nevében hozták meg és az Istenre való hMatkozással kívántak neki erőt adni, ezt a szerződést miért nem tartatják meg és miért van Magyarország arra kárhoztatva, hogy a romániai bevándorlással szemben kénytelen legyen határrendészetre költeni és kénytelen legyen a saját határának, saját gazdasági erejének, saját népesedési viszonyainak megrenditését és veszélyeztetését Romániával szemben elszenvedni ? Mindezt kénytelen voltam felhozni annyMal inkább, mert mindez a bevándorlással összefügg. Hogy mennyire összefügg a bevándorlással az ilyen nemzetközi helyzet és viszony, annak legjobb példáját mutatta meg legutóbb ÉszakAmerika. Méltóztatnak tudni, hogy Amerika az az állam, a melynek legjobban kellett megküzdenie az idegen, bevándorló elemekkel. Oly nagy tömegekben tódultak az idegen elemek Amerikába, hogy ma már Amerika is kénytelen retorzióról, vagy legalább is arról gondoskodni, hogy a nagymérvű bevándorlást megakadályozza. Hogy miként fogja fel Észak-Amerika a saját helyzetét azonkívül, hogy idegenjogi és rendészeti szabályokat állit fel és mindenfelé körülnéz, vájjon ilyen nemzetközi szerződésbe nem kapaszkodhatik-e bele a saját segítségére: azt legjobban bizonyítja egy ^körirat, a melyet az; északamerikai Egyesült-Államok külügyminisztere intézett az európai hatalmakhoz. Mit látunk ebben, t. ház? Ebben azt mondja Észak-Amerika, hogy az 1878 iki szerződésnél ő is érdekelt állam. Ez meglepetést okozott. Eddig érdekelt államok fogalma alatt azokat az államokat értettük, a melyek a szerződést aláírják. A szignatár-hatalmak mindig az érdekelt hatalmak. És mégis azt mondja Észak-Amerika, hogy ő a berlini szerződésnél érdekelt állam. Miért tekinti magát érdekelt államnak? Azt mondja: érdekelt állam vagyok azért, mert az a berlini nemzetközi szerződós Romániára nézve is tartalmaz dispozicziót, a mely kötelezi Romániát bizonyos felfogásra az ő alattvalóMal szemben. Az által, hogy Románia ezen szerződési pontot nem tartja meg, egy nagyobbmérvü kMándorlás keletkezett Romániából; ezt én, Észak-Amerika, érzem a legjobban, mert az én határaim felé tódulnak az onnan kiüldözöttek és kikergetettek, tehát én is érdekelt állam vagyok. MennyMel érdekeltebb a berlini szerződés körül Magyarország, a mely mint az osztrák-magyar monarchiával együttesen aláiró fél nemcsak szignatár-hatalmat képvisel, hanem a kMándorlás mizériáinak előidézése által még ezen okból is különösen érdekelt hatalomnak tekinthető. Észak-Amerika ezen nagyon érdekes, szellemes diplomácziai felfogását a következő módon körvonalazza. Azt mondja: az Észak-amerikai Egyesült-Államok kormánya nem nézhet hallgatagon egy nemzetközi igazságtalanságot és határozottan tiltakoznia keíl azon bánásmód ellen, a melyben a zsidókat Romániában részesitik; nemcsak azért, mert tagadhatatlanul oka van arra, hogy tiltakozzék az Észak-amerikai EgyesültÁllamokra ebből származó igazságtalanság ellen, hanem az emberiség nevében is. Az EgyesültÁllamok nem hMatkozhatnak autoritatM alakban a berlini szerződésre, a melyet nem írtak alá, de komolyan hMatkoznak azokra az elvekre, melyek a szerződésbe le vannak téve, mert azok a nemzetközi jog és örök igazság elvei és mert az Egyesült-Államok sikra szállnak azért a messzemenő türelmességért, a melyet az ünnepélyes aktus igért és készek azok végrehajtását