Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-180

180. országos ülés 1903 január 10-én, szombaton. 223 ket a költségeket, vájjon ki kötelezhet minket arra, hogy ezt a költséges apparátust fentartsuk és vájjon Románia megteheti-e azt, hogy saját intézkedései révén minket állandóan veszélyeztessen, közgazdasági helyzetünket, populácziós mérlegünket állandóan támadja: önként felmerül az a kérdés, vájjon nem rendelkezünk-e mi más móddal is, a mely a rendészeten kMül oda vezet, hogy ezeken a veszedelmes állapotokon, a melyek Románia és Magyarország között a határon előfordulnak, segítsen? Hát, t. képviselőház, van nekünk igenis erre nézve más módunk is és ez a nemzetközi sserződéses jognak az ereje. Én azt hiszem, hogy mikor Magyarországnak életczéljairól és legfontosabb életérdekeiről van szó, a melyet ez a javaslat felkarol, hogy t. i. Magyarország ezen betóduló idegenekkel szemben védekezzék: akkor, szerintem, minden eszközt meg kell ragadni, a mely a czélboz vezet. Ilyen eszközt képeznek azon nemzetközi biztosítékok, a melyek e tekintetben bizonyára orvoslásra és javításra vezetnek. Hiszen, t. képviselőház, a szomszéd-jognak is megvannak a maga nagy előnyei, de másrészről megvannak a maga nagy hátrányai is. B tekintetben is a nemzetközi jog dispozicziói azok, a melyek világosságot nyújtanak. De százszorosan világosabbak azon jogok, a melyek igy nemzetközileg megállapíthatók, ha ezen jogok nem nemzetközi szokásokon, nem nemzetközi hagyományokon, hanem nemzetközi szerződéseken alapulnak. Már pedig, t. képviselőház, hogy mi azokon a viszonyokon segítsünk, a mely helytelen, rossz és káros viszonjok előidézője maga Románia, ebben a tekintetben nemzetközi szerződéses viszony áll nekünk rendelkezésünkre. Ez a nemzetközi szerződés a berlini, ]878-iki, nemzetközi szerződés. (Halljuk ! Sálijuk !) Buzáth Ferencz t. képviselőtársam hozta ezt szóba és azért kérem, méltóztassék megengedni, hogy én erre egy kissé bővebben kitérjek. (Halljuk! Halljuk!) Buzáth Ferencz t. képviselőtársam említette fel, hogy azon nagy betódulásnak Románia részéről, a melynek tanúi vagyunk, egyik oka az is, hogy Románia olyan ipari és gazdasági törvényeket hozott, a mely törvényekkel az ottani nem keresztény és különösen zsidó lakossággal szemben bizonyos korlátokat állított fel és ezen romániai zsidó lakosságot az ipari foglalkozás egy igen nagy köréből egyenesen kizárta és földönfutóvá tette. Azt mondja Buzáth Ferencz t. képviselőtársam, hogy ez szintén egyik oka annak, hogy abból az országból az igy munkanélkülMé vált emberek ezrei és százezrei betódulnak hazánkba. Hát, t. képviselőház, én ezzel szemben időszerűnek tartom, hogy a berlini szerződésnek erre vonatkozó s/abványait a t. kéjjviselőkáz előtt kifejtsem. (Halljuk! Hulljuk!) Mert én, nekem a felfogásom az, t. képviselőház, hogy, ha kötnek egy ilyen nemzetközi szerződést és ha azon szerződés fontos pontjainak negligálása, figyelmen kMül hagyása minden veszedelem nélkül jár a mi belügyi viszonyainkra nézve: akkor mi e felett utóvégre szemet hunyhatunk, mi e felett túlhaladhatunk a nélkül, hogy azt a szerződést revideálnék és a nélkül, hogy megfigyelés tárgyává tennők, hogy vájjon azon szerződésnek bizonyos pontjai érvényben vannak-e vagy sem ? De bocsánatot kérek, t. képviselőház, ha mi azt látjuk, hogy van itt egy szerződés, .a melyet Európa összes nagy hatalmasságai is aláirtak, és a melynek egyik pontja bizonyos szabványokat állit fel, a mely szabványok mellőzése folytán reánk veszedelem hárul, a mely szabványok mellőzése a mi határunkat irritálja és a mely szabványok mellőzése olyan elemek betódulásának nyit tért, a mely elemek a mi gazdasági és policzialisztikai mérlegünket megzavarja: akkor, azt hiszem, Magyarországnak igenis joga van felszólalni az ellen, ha a szerződésnek ezen pontjai nem tartatnak be és joga van felhívni Magyarország miniszterelnökét, mint a ki alkotmánybiztositotta jogánál fogva a külügyi kormányzat vezetésébe befolyhat, hogy adjon legalább felvilágosítást és válaszoljon arra nézve, hogy vájjon ezen szabványok és intézkedések negligálása mi által és hogyan következett be? (Tetszés és helyeslés a bal- és a szélsőhaloldalon.) Mert mi történik, t, képviselőház ? (Halljak! Halljak!) Itt van előttem a berlini szerződés, a melynek XLIII. czikke, és pedig eredeti szövegében, igy szól (olvassa): »Les Hautes Parties contractantes reconnaissant l'indépendence de la Roumanie en la rattachant aux conditions exposées dans les deux articles suMants«, vagyis ez azt jelenti, hogy a magas szerződő felek — hiszen méltóztatnak tudni, hogy kik voltak azok — elismerik Románia függetlenségét a következő két czikkben kifejtettek szerint. A XLM. czikk, a mely összefügg azokkal az állapotokkal, a melyek ott beállottak, igy szól (olvassa): »En Roumanie, la distinction des croyances religieuses et des confessions ne pourra étre oppo=ée a personne comme un motif d'exelusion ou d'incapacité en ce qui concerne la jouissance des droits cMils et politiques, l'admission aux emplois publics, fonctions et honneurs ou l'exercice des différentes professions et incbistries, dans quelque l.ocalité que ce sóit. La liberté et la practique exterieur de tous les culte.s seront assurées a tous les ressortissants de l'État roumain aussi bien qu'aux étrangers, et aucune entrave ne sera apj)ortée sóit a l'organisation hiérarchique des différentes communions, sóit ä leur rapports avec leurs ehefs spirituels«, vagyis ez azt jelenti, hogy minden hitvallásnak egyforma szabadsága van; hogy Romániában a vallásfelekezeti különbség nem hozható fel indokul senki ellen sem arra nézve, hogy képtelenittessék a