Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-180

220 180. országos ülés 1903 január 10-én, szombaton. ezen sok hangoztatással azt a benyomást tette, mintha ő nem a kímélet érzetének hatása alatt szólna, hanem mintha azzal, hogy azt hangoz­tatja, hogy a zsidó vallású polgárok ne hara­gudjanak, ha megmondja az igazat, a szolidari­tás bizonyos állapotát akarná a ház elé állítani. Biztosithatom t. barátomat, hogy én nem hiszem, hogy a szolidaritásnak ez az érzete itt fenforog, nem is foroghat fenn. Azoknak az állapotoknak, melyek ott vannak, kik az okai? Először azok­nak az elemeknek a bűnözési hajlandóságuk, erkölcstelen, a törvénytelenségre hajló felfogásuk, és oka az az államkormányzat is, mely esztendőkön, évtizedeken át ezen állapotok eltüntetésére és ezen állapotok szanálására nem tett semmit, sőt talán előmozdította, és oka még talán az az iskolai nevelés, az erkölcsi, talán a vallási neve­lésnek az a lazasága, ferdesége, a mely lehetővé teszi, hogy egy jogállamban, mint Magyarország, annak egy részén ilyen selejtes elemek lehetnek. (Helyeslés a néppárton.) így áll ez a kérdés, és azt hiszem, hogy ezen akcziónak, mely ennek szanálását czélozza, erejét csak növeli, hogy fele­kezeti különbség nélkül vállvetve mindnyájan ezen kérdésről egyformán gondolkozzunk. (He­lyeslés.) Ez a kérdés teljesen függetlenül bírálandó el ezen javaslattól. Mert hiszen mit mondott Buzáth t. barátom és képviselőtársam ? O fel­említette tegnapi beszédében, hogy ott mennyire terjed, milyen rettenetes módon pusztít az uzsora. Igaza van, daczára annak, hogy az uzsoratör­vény világos dispozicziókat tartalmaz arra nézve, hogy ha egy vidéken az uzsora nagyobb mérve­ket ölt, akkor az államügyészség és az állam jogszolgáltatása többé nem szorul rá arra, bogy az egyesek feljelentést tegyenek, hanem hMatal­ból üldözendő; fájdalom, magamnak nincs sem­miféle tapasztalatom erre nézve, s nem ismerek oly adatot, mely arról győzött volna meg, hogy ott a felső vidéken valaha teljes szigorral és a hMatalos üldözés módjával üldözték volna az uzsorát. (Igaz! Ugy van! a haloldalon.) De ez szintén ettől a javaslattól független do­log. Ezen javaslatnak czélja más; egész más törvényes intézkedésekre szorul ezen állapot. Igen helyesen említette t. képviselőtársam azt, hogy ott vannak hitközségi alkalmazottak, kik nem is magyar állampolgárok, kik ott felfogá­sukat mindenütt terjesztik s erkölcstelen módon befolyásolják hitrokonaikat s talán a népet is. Nekünk van erre törvényünk, hogy a hisközsé­gek minden alkalmazottja kell, hogy magyar állampolgár legyen. Ezt teljes szigorral kell al­kalmazni, de a jelen javaslattól ez is függet­len dolog. Igen helyesen emiitette t. képviselőtársam azt is, hogy hazai és osztrák házalási engedély­lyel ellátott egyének betolakodnak. Ezen szintén segíteni kell. Hisz a pálinka erős fegyver; miért nem alkalmazzuk tehát itt szigorúan a korcs­mákra vonatkozó törvényeket? (Helyeslés a bal­oldalon.) Hisz a pénzügyi kormány hatalmának van fentartva, hogy annak adhassa a korcsmá­zási jogot, a kinek akarja. A korcsmák száma törvényesen korlátozva van. Ebben a tekintetben egy nézet uralkodik mindnyájunk közt: hogy itt segíteni kell a törvény minden eszközével; külö­nösen pedig segiteni kell a pálinkaívás által a népnél előálló depraváczión és demoralizáczión. (Helyeslés a hal- és a szélsöbaloldalon.) Méltóztatnak látni, hogy nemrég nyújta­tott be, ha jól tudom, Franczíaországban, (Felkiáltások: Angliában!) Angliában is az iszákosság ellen nagyon érdekes törvényjavaslat, a melynél fogva az állam erőteljes kézzel nyúl bele és közvetlenül csinál szabályokat a szeszes italok élvezete által elterjedt erkölcsi rombolás ellen. Mennyire inkább van szükség erre, ha azt látjuk, hogy a pálinka-Más által egész vi­dékek lakossága gazdaságilag elpusztíttatik és egy kizsákmányoló elem uralma alá vettetik! Tökéletesen egyetértek, hogy ezen segiteni kell. Független ezen javaslattól az is, a mi szintén orvoslást igényel, hogy a kriminalitás azon a vidéken mennyire elterjedt. Majdnem hihetetlen, hogy bár államügyészeink a vád­emelésre, az üldözésre, a bűnök kiirtására a jogok egész körével vannak ellátva, a mint azt t. képviselőtársam felemlítette, a gyújtogatások, a hamis esküvések, a váltó-hamisitások száma mennyire szaporodik. Azt hiszem, az igazság­ügyi kormány erőteljes közbelépésével ezen is mielőbb segiteni kell. De nem akarom az általa felhozottak foly­tatásával a t. ház türelmét igénybe venni, csak azt akarom megállapítani, hogy a mit t. kép­viselőtársam mondott, hogy az ottani állapoto­kon segiteni kell, azt minden hazafi teljes lel­kével elfogadja, Nagyon örvendetes jelenség az, a mit t. barátom bizonyos igazságérzet által sugallva a t. ház elé hozott, hogy az ezen álla­potokon való segités miatt az ottani zsidó vallású polgárok nem egyszer, hanem többször fordultak az államkormányhoz és épen ők maguk azok, a kik azt mondják, hogy az általános erkölcs, az általános jog és igazság szempontjából ezt az állapotot többé tűrni nem lehet, Ennélfogva ez sem felekezeti kérdés, hanem a nemzet egyete­mének kérdése. És nagyon örülök azon, hogy az én t. barátom épen Egán Edét és annak ak­czióját is felemiitette, mert ő az, a ki a leg­jobban bizonyította be munkásságával, hogy a felekezeti felfogástól és gyűlölettől függetlenül kell az ilyen állapotokon segiteni. Buzáth Fe­rencz t. képviselőtársam felolvasta Egánnak azt a beszédét, a melyet annak idején tartott, a mikor az ő érdekes akczióját megkezdte. Fel­említette azt is az én t. képviselőtársam, hogy azon a vidéken nemcsak a keresztény, hanem a nem keresztény lakosság is, a mennyiben meg­érdemli, bizonyos támogatásban részesül. Hogy mennyiben nem akarta Egán a fele­kezeti gyűlölség irányzatával ezt a nagy, orszá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom