Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-179

204 179. országos ülés 1903 január 9-én, pénteken. igazgatás megreformálásának ideje, a mely reform hMatva lesz e törvénybe is életet és erőt önteni. Végzem szavaimat. (Halljuk! Halljuk!) A mi e törvényjavaslatban benfoglaltatik, az nem üldözés, hanem önvédelem, védelme az orországnak, védelme az állampolgárok, a társadalom érdekeinek, s épen azért van szerencsém azt az igazságügyi és a közigazgatási bizottság nevében általánosságban a részletes tárgyalás alapjául a legmelegebben ajánlani. (Elénk helyeslés a jobboldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Endrey Gyula jegyző: Buzáth Ferencz! Buzáth Ferencz: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Ha a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatnak csak az a czélzata, hogy a külföldieknek az ország területén való lakhatását szabályozza, azt némi módosítással el is fogadhatnám. Úgyde bírálat tárgyává akarom tenni az okokat és körülményeket, a melyek a kérdés rendezését szükségessé teszik, és ebből akarok azután Ítéletet formálni arról, hogy elfogadhatom-e a törvényjavaslatot, vagy sem, és ha nem, ki akarom fejteni, hogy mily intézkedések lettek volna szükségesek, hogy a bevándorlás által teremtett tarthatatlan helyzetet megszüntessük. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Mielőtt magának a kérdésnek bírálatára áttérnék, ki kell nyilatkoztatnom ugy a magam, mint elvbarátaim nevében, a kiknek megbízásából is szólok, hogy a törvényjavaslatot még általánosságban sem fogadhatom el. (Helyeslés a baloldalon.) T. képviselőház! A külföldiek lakhatási viszonyait eddig is törvény szabályozta. Az 1886: XXII. t.-cz. 15. §-a, az 1888-ban 54,091. sz. a. kiadott belügyminiszteri rendelet, az ennek alapján készített megyei szabályrendeletek,az 1885-ben 9389. sz. a. kiadott belügyminiszteri tolonczszabályzat, a mely egyenesen feljogositja a hatóságokat a közbiztonságra nézve veszélyes egyének eltávolítására, mindezek megfelelő és hatékony rendelkezéseket tartalmaznak. És ha ezek daczára azt kellett tapasztalnunk, hogy a tűiföldiek egész sokasága minden akadály nélkül bejöhetett az országba, községekbe letelepülhettek, a községi kötelékbe felvétették magukat, a nélkül, hogy a törvény világos rendelkezéseinek eleget tettek volna, honpolgári jogokat gyakorolhatnak a nélkül, hogy a honpolgári esküt letennék állami haszonhajtó jogoknak, sőt hMatalok birtokába jutnak, szóval a belföldiekkel egyenlő elbánásban részesülnek, hogy a magyar vendégszeretetét kijátszva mindenféle viszszaéléseket követhettek el a nélkül, hogy törvényes megtorlásban részesültek volna, mindezeket, t. képviselőház, korántsem lehet az érvényben levő törvények hiányának betudni, hanem annak, hogy a törvény végrehajtására hMatott közegek az ő hMatali kötelességüknek nem tesznek eleget, (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) és hogy a kormányzat a maga ellenőrzési jogának gyakorlását mindeddig elmulasztotta, (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) Ne akarjuk tehát a kérdést ugy feltüntetni, hogy a visszaéléseknek nem lehetett volna gátat vetni, mert az érvényben levő törvények erre alkalmasaknak nem bizonyultak. Mindazonáltal az ellen kifogást nem tehetek, hogy a szóban levő ügyet uj törvénynyel akarjuk szabályozni, hogy a szerzett tapasztalatok alapján a hiányok pótoltassanak és hatékonyabb rendelkezések vétessenek foganatba. Ezeket az intézkedéseket azonban, fájdalom, minden szorgos és gondos kutatásom daczára nem biríam a javaslatban feltalálni, nem találtam benne elég oly számottevő intézkedést, a melylyel a helyzet javítását elérhetnők. Mindössze annyi történt, hogy a mi ez ügyre vonatkozólag a községi törvényben, megyei és miniszteri szabályrendeletekben v.m elszórva, jövőre egy törvény keretébe lesz összefoglalva ; szóval csak a forma változik, a lényeg továbbra is ugyanaz marad. Ezzel áttérek magának a törvényjavaslatnak bírálatára. Mindenekelőtt kifogást kell tennem a 10. §. vagylagos rendelkezése ellen, a mely szerint, a kinek az állam területén való tartózkodása az állam érdekeire vagy közbiztonságára vagy a közrendre nézve aggályos, az ország területéről vagy bizonyos részéből a rendőri hatóság által bármikor kiutasitható, esetleg kényszer utján is eltávolítható. T, ház! Azon nézetbenvagyok, hogy a ki az emiitett okból rászolgált arra, hogy az állam területéről vagy tartózkodási helyéről eltávolíttassák, az nézetem szerint örökre elvesztette az erkölcsi alapot, hogy őt továbbra is az ország területén megtűrni lehessen, mert a ki veszedelmesnek bizonyult az egyik helyen, veszedelmesnek fog bizonyulni a másik helyen, az állam érdeke pedig csak egy lehet, hogy azt mindenkMel szemben és mindenütt egyformán megvédelmezze. Hiszen ilyen szabadság még a magyar honosokkal szemben sem áll, mert ha azok tartózkodási helyükről az emiitett okból eltávolíttatnak, akkor sem akárhová, hanem illetőségi helyükre tolonczoltatnak el, mig a törvény ezen rendelkezése szerint az illető külföldi csak bizonyos helyről lesz kitiltva, egyébként szabadságában áll tovább az ország más területén maradni és folytathatja államellenes üzelmeit. De ez az intézkedés, t. ház, végre sem hajtható a törvényjavaslat 3-dik §-ának rendelkezése folytán, a melyben elő vamiak irva azok a feltételek, a melyek mellett valakinek egy községben letelepedni lehet. Ugyanezek a feltételek vannak előírva, ha az illető lakhelyet akar változtatni. Hát egy már rendőrileg megbüntetett egyénnek melyik rendőrhatóság fogja megengedni, hogy községének területén letelepedhessen ? Avagy a t. belügyminiszter ur előre feltételezi az ő hatóságairól, hogy azok olyan felületesen fognak eljárni, hogy ilyen embereknek is fognak arra