Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-179

1?9. országos ülés 1903 január 9-én, pénteken. 201 bizvást megállapíthatjuk azt is, hogy ez a föld kedvezőbb közgazdasági viszonyok között, intenzív mezőgazdasággal, fejlődött iparral a jelenleginél kétszerte, sőt háromszorta nagyobb számú népesség befogadására is képes. És ez a jövő Magyarország képe, ez a mi jövőnk, ez a mi reményünk, a mi ha nem lenne, valósággal kétségbe kellene esnünk. (Ugy van! Ugy van! a jobbMaion.) És ha, t. képviselőház, a tényleges állapotot veszszük szemügyre, a boldogulásnak nálunk oly nagy arányokban mutatkozó alapfeltételei ellenére mit látunk ? Nyomott közgazdasági helyzetet, folyton fokozódó panperizmust és a kMándorlás folytonos és fokozatos terjedését. T. képviselőház! Hogy egy közszólammal éljek, agrikultur állam vagyunk. Az ország lakosainak legnagyobb része földmMeléssel, mezőgazdasággal foglalkozik; de azután, ha megint a statisztikához fordulunk, ismét megdöbbentő kép tárul szemünk elé. Az ország területén az 1895. évi összeírás szerint lévő gazdaságoknak 53 százaléka az öt holdig terjedő, u. n. törpe birtokok sorába tartozik és hangsúlyozom, hogy azóta az arány részint örökösödés, részint a kedvezőtlen közgazdasági konjunktúrák folytán még kedvezőtlenebbé vált. Ezek a törpe birtokosok azok, a kiknek soraiból a kMándorlók legnagyobb része kikerül és pedig azért, mert ezen kisbirtokokból magukat és családjukat fentartani nem képesek és mellékfoglalkozásuk állandóan nincsen. Iparunk, mely pedig a külföldi államokban a lakosság jelentékeny részét föntartja, másik részét pedig mellékfoglalkozással, mellékkeresettel ellátni van hMatva, úgyszólván nincsen; a mi van, az pang. így áll a kérdés a szegény nép, a munkás kéz szempontjából. S hogyan áll a földbirtok szempontjából? Ali ugy, hogy a folytonos kMándorlás miatt nagy munkáshiánynyal állunk szemben, ugy, hogy az ország egyes részeiben Galicziából, Karintiából, Bukarestből hozott munkásokkal kell ezt a hiányt fedezni. Bornemisza Lajos: Az egész Felvidéken! Nyegre LászIó előadó: Egyes vidékeken exorbitáns munkabérek mutatkoznak és a helyzet az, hogy ha a kMándorlás így fokozódik, a mezőgazdaság oly krízisnek néz eléje, melynek konzekvencziái kiszámithatlanok. (lűtalános helyeslés.) 8 ha most, t. ház, ezeket a tüneteket a bevándorlás szempontjából veszszük figyelembe. (Halljuk! Halljuk!) akkor, míg egyrészről látjuk azt, hogy nálunk a kMándorlás nem egy természetes folyamat, nem, mint azt a miniszterelnök ur a kMándorlási törvényjavaslat tárgyalása alkalmával találó hasonlatban mondta, a vérbőségnek természetes levonulása, hanem egy vérszegény testnek folytonos ujabb és ujabb vérveszteség által való állandó gyöngülése, addig másrészről bizvást megállapíthatjuk azt, hogy ily kóros körülmények közepette a bevándorlás kérdésének megoldása minket kettős óvaKÉPVH. NAPLÓ. 1901 — 1906. X. KÖTET, tosságra int. Kettős óvatosságra int különösen akkor, a mikor a ki- és bevándorlás mérlege egyáltalában nem mutat kedvező képet. A kMándorlás mérlegénél az egyik serpenyőben ott vannak legmunkabiróbb honosaink, a kik kMándorolnak, mert hiszen, ha erősek és munkabírók nem volnának, akkor nem tarthatnák fenn magukat. Bornemisza Lajos: A java kMándorol! Nyegre László előadó: És a kik a bevándorlás serpenyőjében a másik oldalon állanak, igen sokszor improduktMitásuknál, vagy közártalmasságuknál fogva olyan egyének, kik az állam érdekeinek egyáltalában nem szolgálnak. (Elénk helyeslés.) Megdönthetetlen fiziológiai törvény az, hogy erőveszteség csak erőt adó anyagokkal pótolható. Nekünk nemzeti erélyünk kifejtésével, uj keresetforrások megnyitásával mindent el kell követnünk azon irányban, hogy a kMándorlást megakadályozhassuk, a mennyiben pedig az erővesztescgnek idegen anyagokkal való pótlásáról van szó, nemzeti önfentartásunk érdekében valóban csak olyan anyagot szabad ezen nemzet testébe a jövőben beleengednünk, a mely ennek erőt és tápot ad, (Elénk helyeslés.) de a legnagyobb erélylyel kell visszautasítanunk és visszatartanunk a szervezetbe való jutástól minden olyan anyagot, a mely akár improduktM voltánál fogva, ezen beteg szervezetnek csak kárára válhatnék, akár pedig pláne káros voltánál fogva a beteg szervezetre romboló, esetleg végzetes hatással lehetne, (Elénk helyeslés jobbés bal felöl.) Ez a kérdés közgazdasági szempontból. De fontos a bevándorlás kérdése szocziálpolitikai és magyar nemzeti szempontból is. Ma, a mikor az állam és társadalom megállapított rendjét felforgatni kMánó elemek mind szélesebb és szélesebb körökben kMannak maguknak talajt szerezni, a mikor a magyar nemzeti állam fényét elhomályosítani kMánó velleitások gyakran külföldi izgatók alakjában jelennek meg közöttünk, hogy békés honpolgárainkat tévtanokkal félrevezetve, azokat a haza iránti hűtlenségre csábítsák, kétszeresen kell őrt állani határainkon, hogy ezen indMiduumokat az országba belépésnél figyelemmel kísérhessük, és ha szükséges, eltávolíttassuk, mielőtt az ország érdekeinek hátrányára válnának. (Altalános, élénk helyeslés.) T. ház! A mikor a bevándorlás kérdésének elvi szempontjait az előadottakban kívántam vázolni és a mikor ugy érzem, hogy az előadottakból is kitűnik, hogy a bevándorlás kérdésének rendezése elodázhatatlan és sürgős szükséget képez, méltóztassanak megengedni, hogy pár pillanatra a bevándorlás kérdésének jelenlegi állásával foglalkózhassam, hogy abból azután a konzekvencziákat a jelen törvényjavaslatra nézve levonhassam. (Halljuk! Halljuk.') A bevándorlás kérdését ez idő szerint hazánkban az 1886: XXII. t,-czikk 17. §-a sza26