Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.
Ülésnapok - 1901-176
182 176. országos ülés 1902 deczember 20-án, szombaton. lyeslés.) Magyarország oly sokat vesztett a múlt évtizedekben azon csapások alatt, a melyek ránehezedtek bortermelésünkre, hogy a magyar bortermelő gazdaközönség és annak igen nagy és széles rétegekben elhelyezkedő munkásosztálya (Ugy van! TJyyvan!) igen súlyosan érzi annak hatását, hogy nagy költséggel előállított szőlőtelepük és szőlőbirtokuk kellő jövedelmet nem hajt, még pedig igen sok oknál fogva, ugy, bogy nem szabad elmulasztani semmit, a mi lehetővé teszi azt, hogy a magyar szőlőbirtokos sanyarú sorsán javítsunk és megélhetési módját biztosítsuk. Nem kizárólag a borvámklauzula az oka, hiszen ez kétségtelen: igen sok ok van, a mi a bortermelőknek ezen mostoha helyzetét előidézte. De az sem kérdés, hogy ez is egy ok a többi között. Azért én már a nyáron voltam bátor kijelenteni a kormány nevében, hogy nem tartom helyesnek, nem tartom lehetségesnek, — mert különben az országnak ezen érdeke védelem nélkül maradna —• hogy a borvámklauzula átmenjen az uj szerződésbe. (Helyeslés.) A termelés tekintetében annyira különbözők a viszonyok nálunk és másutt, jobb éghajlattal. más talajviszonyok és más munkásviszonyokkal biró országokban, a déli részekben, annyMal mostohábbak a viszonyok nálunk az időjárás, a talaj- és munkásviszonyok, a befektetett tőke és minden más koefficziens szempontjából, a melyektől a jövedelmezőség függ,-hogy nagyon méltányosnak tartom és nem veheti a külföld rossz néven tőlünk, ha gazdasági érdekeinket, — hiszen Európában minden állam ezt cselekszi s mai napság mindeniknek tennie kell — gazdasági és termelési érdekeinket mi is védelmezzük ott, a hol azokat valóban súlyosan károsítanék, ha a mai védetlen állapotot fentartanók. (Általános helyeslés. TJ<jy van! Ugy van I) És azért az uj szerződéseknél gondoskodni fogunk, hogy ebben a kérdésben is, a bortermelők kérdésében, az ország elégséges védelmet, olyant nyerjen, a mely védelemmel a ma fennálló szerződésben nem bir. (Helyeslés.) Szememre vetették, — nem igazságosan, hiszen megtörténik ez sokszor és nem is veszem mindig olyan komolyan . . . Madarász József: Na, na! Széll Kálmán miniszterelnök: . . . hogy én a nyáron azt Ígértem volna . . . Rákosi Viktor: De komolyan kell venni! Széll Kálmán miniszterelnök: Kérem, mikor nem igaz, az illetőnek érdekében van, hogy ne vegye komolyan, (Tetszés jobbfelöl.) ha igaz, akkor komolyan veszem. Tehát szememre vetették, bogy nem tartom meg igéretemet, mert megígértem már a nyáron, hogy ez a borvámklauznla nem jön be az uj szerződésbe, hanem megszűnik 1903-ban, és igy Ígéretem meg nem tartásával is vádoltattam, holott ezt nem is ígértem, csak azt, bogy uj szerződésbe bele nem megyünk, a mi egészen más doJog. Konstatálni akartam ezt a különben mellékes körülményt. Áttérek magára a kérdésre. Azt a kérdést, hogy mikor mondhatók vagy mondandók tel a szerződések, a fennálló szerződések szövege határozza meg. Altalánosságban már voltam bátor fejtegetni és ma is rátértem a Kossuth Ferencz t. barátomnak adott válaszomban arra, hogy nem kell minden szerződést januárig felmondani, sem a külföldnek, sem nekünk. Január 1-én túl bármikor mondatik fel az illető szerződés, mindig egy évi hatálylyal fog birni, ez a szerződés szövege; és igy a többi szerződések kérdésére vonatkozólag nem vagyok abban a helyzetben, hogy nyilatkozhassam arra nézve, mi történik január 1-én belül. Nem is látom az ország komoly érdekeit semmi által sem veszélyeztetve, (Mozgás a szélsőbaloldalon.) mert, ha ugy látnám, azokra vonatkozólag is precziz állást foglaló nyilatkozatot tennék. Az olasz szerződés azonban bizonyos vonatkozásoknál fogva más szempont alá esik. És én ezt már egyszer kijelentettem a házban és a pénzügyi bizottságban is. Ezen bizonyos más vonatkozásoknál fogva, a melyek az olasz szerződésnél a január ]-i terminus szerinti felmondást egészen más jelentőséggel ruházzák fel, mert annak elmulasztása nagyon nehéz következményekkel lenne egyéb tekintetben, az olasz szerződésre vonatkozólag, mondom, ezen okokból kétségkívül más eljárást vagyunk kénytelenek követni. És épen azért, nehogy a január 1-i terminus elmulasztassék és nehogy abból a szerződésből folyólag, egyéb vonatkozásoknál és következéseknél fogva, bortermelésünk nemcsak Olaszországgal, de főleg más országokkal szemben is védelem nélkül maradjon, ezen helyzet nyomása alatt a kormány elhatározta, hogy január elsejével az olasz borvám-klauzulát feí fogja mondani. (Általános helyeslés és éljenzés.) Erre az elhatározásra vonatkozólag jogaink fel voltak tartva, a mint ezt a nyáron és egyszer őszszel is kifejeztem, szabad keze van teljesen az osztrák kormánynak is, a magyar kormánynak is, mert ezt a kérdést tisztáztuk magunk között, a felmondási joggal éltünk, a külügyminisztert erre a magyar kormány nevében felkértem, a ki a szerződést kellő-módon Olaszországnak fel is fogja mondani. (Helyeslés.) Természetesen óhajtom és óhajtanunk kell, hogy Olaszországgal annak idején az előirt törvényes előfeltételek mellett, a szerződési tárgyalások meginduljanak és szerződés létesüljön. Hiszem is, és remélem és mi rajta leszünk, hogy mind a mellett, hogy a borvám-klauzulát mai állapotában fentartani nem lehet — a mint ezt belátja és kell, hogy belássa mindenki, — mind a mellett, mondom, remélem, hogy Olaszországgal szerződési viszonyunk megszűnni nem fog, a melyre én gazdasági és politikai tekintetből súlyt helyezek. (Élénk helyeslés.) Ez válaszom. Kérem a t. házat, méltóztassék azt tudomásul venni. (Altalános, élénk helyeslés.)