Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-175

140 175. országos ülés 1902 deczember 19-én, pénteken. Én tehát azt gondolom, hogy miután a képviselőkre nézve amugyis egészen más eljárást követnek a bíróságok: előre összeállítják az adatokat, vizsgálatot tartanak, hogy a mentelmi bizottság abban a helyzetben legyen, hogy ítél­hessen a kérdés felett, a mentelmi bizottságot arra szorítani, hogy meg se jelölhesse azt az inkriminált tényt, vétséget, vagy bűntényt, a melynek alapján az illető mentelmi jogának fel­függesztéséről, vagy fel nem függesztéséről van szó, nézetem szerint nem lehet, (Általános, élénk helyeslés.) Vigyázzon minden képviselő, hogy a büntető törvénykönyvvel összeütközésbe ne jöjjön. (Általános, élénk helyeslés.) Külön, quasi prMi­légiumot csinálni a mentelmi jogból e tekintet­ben is más állampolgárokkal szemben, azt én megengedhetetlennek, igazolhatatlannak tartom, ezt én a mentelmi joggal való visszaélésnek tartanám. (Általános helyeslés}. Mert a men­telmi jog egy közszabadság, de nem magán­prMilégium ; a mentelmi jog a képviselőház alkotmányjogának egyik sarkalatos eleme, de a mentelmi jog nem osztályérdekből, nem osztály­védelemre hozatott. (Elénk helyeslés.) Azért kérem, méltóztassék az eddigi gyakorlatot fen­tartani és ennek az indítványnak tárgyalását mellőzni. (Általános, élénk helyeslés). Elnök: A házszabályok 199. §-a értelmében az indítvány felett a ház érdemleges tárgyalás nélkül egyszerű szavazás utján határozza el, hogy vájjon az indítvány tárgyalás alá vétessék-e vagy sem. •— Pap Zoltán képviselő ur kíván szólani. Pap Zoltán: T. képviselőház! A ház több­ségének hangulatából látva, hogy indítványom rokonszenvvel nem találkozik, azt visszavonom. (Helyeslés.) Elnök: Pap Zoltán képviselő ur visszavon­ván indítványát, határozathozatalnak szüksége nem forog fenn. Következik a kMándorlás szabályozásáról szóló törvényjavaslat (írom. 195, 238) harmad­szori olvasása. Dedovics György jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, elfogadja-e a kMándorlás szabályozásáról szóló törvényjavaslatot harmadszori olvasásban, igen, vagy nem? (Igen.) A ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadván, az tárgyalás és hozzájárulás végett oä főrendiházhoz küldetik át. Következik a kér­vények harmadik sorjegyzékének (írom. 176) folytatólagos tárgyalása. Dedovics György jegyző (olvassa): 258. sz. Lux Sándor — sérelmei orvoslása iránt. Daróczy Aladár, a kérvényi bizottság elő­adója : T. ház ! Lux Sándor csíkszeredai lakos vég­érvényes és jogerejii közigazgatási határozattal arra köteleztetett, hogy engedély nélkül és szabályellene­sen újjáalakított és lakhatatlannak bizonyult házát záros határidő alatt lebontsa. Ezen határozat felülvizsgálása és megváltoztatása végett a ne­vezett kérvényt nyújtott be a képviselőházhoz. A kérvényi bizottság a kérvényt a ház irodá­jába visszavétel végett letétetni javasolja. Elnök: Elfogadja a t. ház a kérvényi bizott­ság javaslatát ? (Igen!) A ház a kérvényi bizott­ság javaslatát elfogadja. Dedovics György jegyző (olvassa): 259. sz. Hunyadvármegyei általános tanitó-egylet — a tanítóknak hMatalos eskütételre kötelezése iránt. Daróczy Aladár előadó: A hunyadvármegyei általános tanitóegylet azt kéri, hogy, mikor a néptanítók nyugdijviszonyait szabályozó 1891: XLIII. t. ez. ezen törvény 15. §-a értelmében revízió alá kerül, illesztessék be a törvénybe rendelkezés gyanánt az, hogy minden hazai ta­nító, a ki állami, községi, felekezeti vagy tár­sulati iskolában működik, mielőtt tanítói műkö­dését megkezdené, hMatalos esküt tegyen. A kérelmezők e kérelmüket a nemzetiségi tanítók egy részének működésével és magatartá­sával, részben j>cdig a tanitó közhMatali jellegű állásával indokolják. A kérvényi bizottság véle­ménye az, hogy a kérvény kiadandó lenne a vallás- és közoktatásügyi és belügyi minisz­tereknek. Elnök: Elfogadja a t. ház a kérvényi bizott­ság javaslatát ? (Igen !) A ház a kérvényi bizott­ság javaslatát elfogadja. Dedovics György jegyző (olvassa): 260. sz. Hajdú János és társai — a karczagi arányosítás végrehajtásának felülvizsgálása iránt. Daróczy Aladár előadó: T. ház! A neve­zettek terjedelmes emlékiratot nyújtottak be, a melyben panaszaik részletes felsorolásával a per­újítás megengedését kérik. Minthogy az az ügy, a melyről szó van, az összes igazságszolgáltatási fórumokat megjárta, res judicata gyanánt sze­repel, a kérvényi bizottság véleménye szerint az emlékirat a ház irattárába lenne teendő. Elnök : Elfogadja a t. ház a bizottság ja­vaslatát? Elfogadtatik. Dedovics György jegyző (olvassa): A mun­kácsi Árpád-szoborbizottság támogatást kér. Daróczy Aladár előadó: Munkácson egy bizott­ság alakult, mely ott Árpád-szobrot kMánt fel­állítani, E bizottság folyamodványt nyújtott be a t. képviselőházhoz az iránt, bogy anyagi támo­gatásban részesittessék ezen czél megvalósithatása végett. A folyamodvány, a kérvényi bizottság javaslata szerint, a miniszterelnök utján a kor­mánynak lenne kiadandó. Elnök: Hozzájárul a ház a kérvényi bizott­ság javaslatához ? (Igen!) A ház hozzájárul. Dedovics György jegyző (olvassa): Schvarcz Jakab és társai földbirtokukba visszahelyezésü­ket kérelmezik. Daróczy Aladár előadó: Nevezettek földbir­tokukba való visszahelyezésüket kérelmezik. Ez magánjogi ügy és a kérvényi bizottság ajánlja, hogy mint res judicata a ház irodájába tétessék le visszavétel végett. Elnök: Elfogadja a ház a kérvényi bizott­ság javaslatát? Elfogadtatik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom