Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-175

175. országos ülés 1902 fel, nem követelhetem a közélet szanálását, nem követelhetem a társadalommal szemben a tisztességes eljárást, mert mindenki arczomba vághatja, hogy hiszen te bűncselekmény miatt ki vagy adva, neked nincs jogod tisztességes hangon beszélni. Ez a mentelmi jog megsértése, a mentelmi jog alaki kezelésének esetében. De ott van, t. képviselőház, a modern judikatura, az már-már kezdi felfedezni a becsületnek értékét. A bűnvádi perrendtartás 130. §-a egyenesen előírja, hogy a terheltet addig, mig terhelt, zárt idéző levélben idézze meg a bíróság maga elé; sem házi népe, sem alkalmazottja, sem hozzátartozója, sem barátja, sem szomszédja ne tudjon arról, hogy ő bűnvádi feljelentés alatt áll és ő terhelt. Csak a mikor be lett bizonyítva, hogy csakugyan az ő cselekménye büntetendő és hogy ő diffamaló cselekedetet követett el, majd akkor a judikaturának egyéb része gondoskodott arról, hogy büntetését elvegye. De addig, a mig terhelt, ne legyen kiszolgáltatva embertársai megvetésének. Méltóztatik tudni — hiszen talán az igazságügyminiszter ur keze játszott abban közre — a budapesti kir. ügyészség és azt hiszem, az ország minden ügyészsége elrejti a feljelentés aktáit a kérdezősködők elől, senkinek, még az érdekelt ügyvédnek sem ad betekintést az iratokba, íme tehát az a közönséges terhelt, egy közönséges, akármilyen tudatlan ember meg van attól mentve, hogy meghurczoltassék a közvélemény előtt, csupán a képviselő az, a kit kiállítanak a pellengérre, hogy, ha valaki alaptalan váddal megtámadja, ez alaptalan vád folytán az egész országban meghurczoltassék. A kérdés, igen t. képviselőház, most már az, vájjon lehet-e ennek az útját elállni és megtalálni annak a módját, hogy a mentelmi jog alakilag akként kezeltessék, hogy ezek a dolgok elő ne forduljanak. Szerény véleményem szerint a megoldás igen egyszerű lehet, még pedig a kérvények előterjesztésének mintájára. A kérvény tartalma a ház irománytárának anyagát képezi, minden képviselő meggyőződhetik a kérvénynek tartalmáról. Tegye meg a mentelmi bizottság a jelentését ugy, mint eddig, de az ne nyomattassék ki, hanem feküdjék a ház asztalán, vagy akár az elnöknél, akár az irodában; minden képviselőnek módjában lesz megtekinteni annak a mentelmi bizottságnak a javaslatát, hogy minő okból kérik ki az illető képviselőt, illetőleg kérik mentelmi jogának a felfüggesztését. A napirenden azután — ugy, a mint méltóztattak e napokban bölcsen elhatározni — csakis a képviselő mentelmi ügyének kérdése volna feltüntetve, t. i. hogy kérik mentelmi jogának felfüggesztését. Minthogy a mentelmi bizottság amúgy is alaposan megvizsgálja az illető mentelmi esetet; minthogy a mentelmi bizottság jelentése bármely képviselő által betekinthető és így meggyőződés szerezhető arról, hogy zaklatás esete xzember 19-én, pénteken. 139 fenforog-e vagy nem, tehát két fórum, a mentelmi bizottság és a képviselőház minden tagja meggyőződhetik arról, hogy forog-e fenn zaklatás esete vagy nem; minthogy a mentelmi jogában érdekelt képviselő is, ha a zaklatás esetét fenforogni látja, maga kérheti, vagy más képviselő által kéretheti azt, hogy a mentelmi joga a ház által a maga részleteiben nyilvánosan tárgyaltassék: indítványomat akkép tartom keresztülvihetőnek, hogy maga a mentelmi bizottság jelentése, maga a mentelmi eset csak akkor tárgyaltassék a háznak nyilvános üléseiben, ha először vagy különvélemény adatik be, vagy másodszor az a mentelmi jogában magát sértettnek vélt képviselő vagy más képviselő a ház előtt tárgyaltatni kívánja, egyébként jjedig a mentelmi bizottságnak a mentelmi jog felfüggesztését javasló indítványa a részletek szellőztetése nélkül fogadtassák el, a mi már csak azért sem ütközik semmiféle nehézségbe, mert hiszen látjuk, t, képviselőház, hogy a mikor a mentelmi bizottság jelentését az előadó ur felolvassa., a legtöbben nem is figyelnek oda, de nincsen is indok erre akkor, ha. sem különvélemény nem adatott be, sem az illető, sem más képviselő ellenvéleményt nem ad arra nézve, hogy más határozat hozassék, mint a melyet a mentelmi bizottság előadója az igen t. ház elé terjeszt. Ily értelemben kérem indítványomnak napirendre tűzését. Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! A mentelmi jog olyan fontos és eminens joga a törvényhozás mindkét házának, oly nagy alkotmányjogi biztosíték függetlenségének megóvása szempontjából, hogy ahhoz bármily alakban, vagy bármily vonatkozásban nyúlni nagyon aggályos dolognak látszik előttem. (Altalános helyeslés.) A mentelmi jogot meg kell állapítani minden egyes esetben, ez volt egyik szabálya és joggyakorlata a háznak. A ház mérlegeli a kérdést és elhatározza, hogy fenforog-e a mentelmi jog sértésének esete, vagy nem, vagy pedig továbbmenőleg van-e a mentelmi jog felfüggesztésének vagy fel nem függesztésének helye. A mentelmi bizottságot előre, bármilyen alakban megkötni akarni, neki utasitásokat adni, hogy mikép járjon el, vagy ne járjon el, (Általános helyeslés.) a magam részéről épen a mentelem fenséges nagy jogának érdekében nem tartanám helyesnek. (Altalános helyeslés.) Nem is szokás egyetlen egy bizottságnak sem előre utasitásokat adni. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalion és a jobboldalon.) De hová is vezetne ez. hogyha a ház akár a kórvényi bizottságnak, akár az összeférhetetlenségi, vagy más bizottságoknak előre holmi utasításokat adna, hogy mikéjjen, járjanak el. Mert sok esetben az eljárás és jelentés megszerkesztésében lényeg is van; lehetetlen volna tehát azt ugy körülírni vagy körülsánczolni, hogy a két szféra egymást ne érintse, vagy egymással összeütközésbe ne jöjjön. 18*