Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-174

174. országos ülés 1902 deczember 18-án, csütörtökön. 119 gedély mikor vonathassák vissza, akkor a kor- ( mány keze meg lenne kötve és csak az illető ! vállalkozó rosszakaratával szemben lenne neki j módja eljárni, holott a vállalkozónak tehetetlen- j lensége és ügyetlensége épen olyan fontos ok j arra, hogy tőle az engedély megvonassák. (He­lyeslés a széls'ábaloläalon.) Azonban ennek az első bekezdésnek az értelmét teljesen lerontja a szakasznak a további része, mert ott az mondatik, hogy megvonható az engedély ekkor és ekkor. Tehát a mit az j első bekezdés megadott a kormánynak, hogy feltétlenül rendelkezhetik, azt a további része \ a szakasznak lenyomja, és meg van szorítva a | kormánynak a keze nézetem szerint, a midőn a ! szakasz már nem megvonásról, hanem csak meg­vonhatásról szól. Epén azért első módositványom arra vonat- j kőzik, hogy ezen szó helyett, a második bekez- j désben »megvonható« tétessék »megvonandó«. | (Helyeslés a szélsőbaloldalon,) Hiszen, ha azok­nak a követelményeknek, a melyek a 8. stb. szakaszok alá vannak foglalva, az illető többé meg nem felel, természetes, hogy tőle okvetlenül meg kell vonni az engedélyt, valamint akkor is, ha olyan körülmények merültek fel, melyekből látni való, hogy feladata tekintetében megbíz­hatatlan. De, hogy voltaképen ezt akarta a szakasz mondani, és csak helytelen szót használt, kitű­nik az utolsó bekezdésből, a mely azt mondja, hogy ^megvonandó az engedély akkor is«, tehát ez a kifejezés is azt mutatja, hogy »megvo­nandó« más esetben is, pedig más a szakaszban a mostani szerkezet szerint nincsen. Másik módosításom az, hogy »megvonható az engedóly«, illetve szerintem »megvonandó az engedély« után tétessék még »illetőleg jóváha­gyás,« még pedig azért, mert ez a megvonás nemcsak a vállalkozóra, hanem a meghatalma­zottakra is vonatkozik, már pedig ő nem enge­délyt kap, hanem az ő kirendelése jóváhagyatik. Tehát módosításom ugy hangzik, hogy »rnegvon­ható« helyett teendő »megvonandó« és ezen szó után »engedély« teendő, ^illetőleg jóváhagyása Széü Kálmán miniszterelnök: T. ház! Á t. képviselő ur második módosítása talán inkább csak kiegészítő, vagy stiláris természetű; maga­tói értetődik körülbelül, hogy megvonásról lévén szó, akár engedély, akár jóváhagyás alá esik, ezen tilalom, a megvonhatás joga egyforma a kormány szempontjából és ha kiegészítjük az »en­gedély«-szót a jóváhagyással, inkább csak tex­tuális kiegészítésnek tartom, a melyet én igenis elfogadok, nincs ellene semmi észrevételem. A mi az elsőt illeti, én alaptalannak tar- ! tom a t. képviselő ur kifejezett aggályait, mó­dosítását pedig feleslegesnek. Mert itt az van, hogy megvonható bármikor az engedély, akár a ' vállalkozótól, akár a meghatalmazottól. Mikor \ vonható meg? Azt mondja a szakasz, bármikor. Megvonható különösen, ha a 8. §. rendelkezé­seibe ütközik, a hol megvannak a feltételei annak, hogy kinek lehet vállalkozási szerződést adni, kMel lehet azt kötni, hogy állampolgárnak kell lennie, hogy magyar állampolgár helyettest kell állítania, ha nem magyar állampolgár stb., stb. A 14. §ban megint a helyettesre nézve, az­tán a 18, §-ban is vannak rendelkezések, a bol körül vannak irva az ügynökök kötelességei, szóval, a ki azokat nem teljesiti, attól az enge­dély megvonható és azt mondja, hogy megvon­ható, ha általában megbízhatatlan. Ha a törvényjavaslatnak ezt a szövegét tartjuk fenn és ha ennek alapján hatalma van a kormánynak, hogy megvonja az engedélyt mindenkitől, a ki megbízhatatlan, ez olyan elasztikus discretionárius hatáskör, hogy akár azt mondjuk: megvonandó, akár azt mondjuk: megvonható, az tökéletesen mindegy. Mert ha én rám van bízva, hogy megitéljem, hogy valaki megbízható, vagy megbizhatatlan-e, akár azt mondja a törvény, hogy meg kell vonni, akár azt, hogy meg lehet vonni, nekem jogom van a megvonáshoz. Különben is az utolsó szakaszban a megvonásról imperatM alakban van szó. De ha a képviselő urat megnyugtatja, nin­csen ellene kifogásom, hogy a második bekez­désben a helyett, hogy »megvonható«, az tétes­sék »niegvonandó«. Az értelme, mondom, ugyanaz, a hatása ugyanaz, hanem megnyugtatás czóljá­ból szMesen hozzájárulok és igy mind a két módosítását elfogadom. (Altalános helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát szólani senki sem kMan, a vitát be­zárom. Felteszem a kérdést. A szakasz maga meg nem támadtatván, ki­mondhatom, hogy az általánosságban elfogadtatik. Kérdem a t. házat, elfogadja-e Bizony Ákos képvi­selő urnak azt a módosítását!: először, hogya szakasz első bekezdésében e szó helyett »megvonható« tétes­sék »megvonandó«, másodszor, hogy az »engedély« szó után tétessék ^illetőleg jóváhagyása (Igen!) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a t. ház a szakaszt ezzel a módosítással fogadta el. E szerint a ház a módositványokat elfo­gadja s határozatilag kimondom, hogy a 21. §. ezekkel a módositványokkal fogadtatik el. Dedovics György jegyző (olvassa a javaslat 22—25. szakaszait; észrevétel nélkül elfogadtat­nak. Olvassa a 26. szakaszt). Simonyi Semadam Sándor: T. ház! A 26. §. 5. pontjához egy módosítást vagyok bátor beadni. (Halljuk! Halljuk!) Az 5. pont ugyanis azt mondja: »A viteldíjnak pontos megjelölését, számokkal és szavakkal«. A »viteldijnak« sző után kérem beszúrni: »A hajóval való utazás­nál az ellátási dijnak is.« Ez az egyik mó­dositványom. A másik pedig az, hogy a 6. pont után tétessék hozzá, az utolsó szó után: »Es jelen törvény 24—34. és 38—49. §-ai is.« Indokolásom a következő: Ennek a parag­rafusnak a czélja az, hogy a kMándorló a szál­lító vállalkozóval szemben garancziákat kapjon,

Next

/
Oldalképek
Tartalom