Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-174

174. országos ülés 1902 deczember 18-án, csütörtökön. 119 gedély mikor vonathassák vissza, akkor a kor- ( mány keze meg lenne kötve és csak az illető ! vállalkozó rosszakaratával szemben lenne neki j módja eljárni, holott a vállalkozónak tehetetlen- j lensége és ügyetlensége épen olyan fontos ok j arra, hogy tőle az engedély megvonassák. (Helyeslés a széls'ábaloläalon.) Azonban ennek az első bekezdésnek az értelmét teljesen lerontja a szakasznak a további része, mert ott az mondatik, hogy megvonható az engedély ekkor és ekkor. Tehát a mit az j első bekezdés megadott a kormánynak, hogy feltétlenül rendelkezhetik, azt a további része \ a szakasznak lenyomja, és meg van szorítva a | kormánynak a keze nézetem szerint, a midőn a ! szakasz már nem megvonásról, hanem csak megvonhatásról szól. Epén azért első módositványom arra vonat- j kőzik, hogy ezen szó helyett, a második bekez- j désben »megvonható« tétessék »megvonandó«. | (Helyeslés a szélsőbaloldalon,) Hiszen, ha azoknak a követelményeknek, a melyek a 8. stb. szakaszok alá vannak foglalva, az illető többé meg nem felel, természetes, hogy tőle okvetlenül meg kell vonni az engedélyt, valamint akkor is, ha olyan körülmények merültek fel, melyekből látni való, hogy feladata tekintetében megbízhatatlan. De, hogy voltaképen ezt akarta a szakasz mondani, és csak helytelen szót használt, kitűnik az utolsó bekezdésből, a mely azt mondja, hogy ^megvonandó az engedély akkor is«, tehát ez a kifejezés is azt mutatja, hogy »megvonandó« más esetben is, pedig más a szakaszban a mostani szerkezet szerint nincsen. Másik módosításom az, hogy »megvonható az engedóly«, illetve szerintem »megvonandó az engedély« után tétessék még »illetőleg jóváhagyás,« még pedig azért, mert ez a megvonás nemcsak a vállalkozóra, hanem a meghatalmazottakra is vonatkozik, már pedig ő nem engedélyt kap, hanem az ő kirendelése jóváhagyatik. Tehát módosításom ugy hangzik, hogy »rnegvonható« helyett teendő »megvonandó« és ezen szó után »engedély« teendő, ^illetőleg jóváhagyása Széü Kálmán miniszterelnök: T. ház! Á t. képviselő ur második módosítása talán inkább csak kiegészítő, vagy stiláris természetű; magatói értetődik körülbelül, hogy megvonásról lévén szó, akár engedély, akár jóváhagyás alá esik, ezen tilalom, a megvonhatás joga egyforma a kormány szempontjából és ha kiegészítjük az »engedély«-szót a jóváhagyással, inkább csak textuális kiegészítésnek tartom, a melyet én igenis elfogadok, nincs ellene semmi észrevételem. A mi az elsőt illeti, én alaptalannak tar- ! tom a t. képviselő ur kifejezett aggályait, módosítását pedig feleslegesnek. Mert itt az van, hogy megvonható bármikor az engedély, akár a ' vállalkozótól, akár a meghatalmazottól. Mikor \ vonható meg? Azt mondja a szakasz, bármikor. Megvonható különösen, ha a 8. §. rendelkezéseibe ütközik, a hol megvannak a feltételei annak, hogy kinek lehet vállalkozási szerződést adni, kMel lehet azt kötni, hogy állampolgárnak kell lennie, hogy magyar állampolgár helyettest kell állítania, ha nem magyar állampolgár stb., stb. A 14. §ban megint a helyettesre nézve, aztán a 18, §-ban is vannak rendelkezések, a bol körül vannak irva az ügynökök kötelességei, szóval, a ki azokat nem teljesiti, attól az engedély megvonható és azt mondja, hogy megvonható, ha általában megbízhatatlan. Ha a törvényjavaslatnak ezt a szövegét tartjuk fenn és ha ennek alapján hatalma van a kormánynak, hogy megvonja az engedélyt mindenkitől, a ki megbízhatatlan, ez olyan elasztikus discretionárius hatáskör, hogy akár azt mondjuk: megvonandó, akár azt mondjuk: megvonható, az tökéletesen mindegy. Mert ha én rám van bízva, hogy megitéljem, hogy valaki megbízható, vagy megbizhatatlan-e, akár azt mondja a törvény, hogy meg kell vonni, akár azt, hogy meg lehet vonni, nekem jogom van a megvonáshoz. Különben is az utolsó szakaszban a megvonásról imperatM alakban van szó. De ha a képviselő urat megnyugtatja, nincsen ellene kifogásom, hogy a második bekezdésben a helyett, hogy »megvonható«, az tétessék »niegvonandó«. Az értelme, mondom, ugyanaz, a hatása ugyanaz, hanem megnyugtatás czóljából szMesen hozzájárulok és igy mind a két módosítását elfogadom. (Altalános helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát szólani senki sem kMan, a vitát bezárom. Felteszem a kérdést. A szakasz maga meg nem támadtatván, kimondhatom, hogy az általánosságban elfogadtatik. Kérdem a t. házat, elfogadja-e Bizony Ákos képviselő urnak azt a módosítását!: először, hogya szakasz első bekezdésében e szó helyett »megvonható« tétessék »megvonandó«, másodszor, hogy az »engedély« szó után tétessék ^illetőleg jóváhagyása (Igen!) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a t. ház a szakaszt ezzel a módosítással fogadta el. E szerint a ház a módositványokat elfogadja s határozatilag kimondom, hogy a 21. §. ezekkel a módositványokkal fogadtatik el. Dedovics György jegyző (olvassa a javaslat 22—25. szakaszait; észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 26. szakaszt). Simonyi Semadam Sándor: T. ház! A 26. §. 5. pontjához egy módosítást vagyok bátor beadni. (Halljuk! Halljuk!) Az 5. pont ugyanis azt mondja: »A viteldíjnak pontos megjelölését, számokkal és szavakkal«. A »viteldijnak« sző után kérem beszúrni: »A hajóval való utazásnál az ellátási dijnak is.« Ez az egyik módositványom. A másik pedig az, hogy a 6. pont után tétessék hozzá, az utolsó szó után: »Es jelen törvény 24—34. és 38—49. §-ai is.« Indokolásom a következő: Ennek a paragrafusnak a czélja az, hogy a kMándorló a szállító vállalkozóval szemben garancziákat kapjon,