Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-174

120 Í74. országos ülés 1902 deczember 18-án, csütörtökön. és ezek a garancziák írásban is statuáltassanak a részére, hogy az bármikor a kezében legyen, azért vannak strikte felhozva oly fontos pontok, a melyek a kMándorlás momentumánál a leglényegesebbek. Miután ón a kMándorlót az egész utón megvédeni óhajtanám, sőt akkor is, ha kiszáll, ennélfogva egyedül a vitelbér pontos megjelölését kevésnek tartom, mert a kMándorlók legnagyobb része Amerikába megy és ott nemcsak a viteldíj, hanem az ellátási dij is nagy sulylyal esik latba. Tehát az ellátási diját is a hajón előre fixálni kell, hogy útközben és az ut végén ne legyen módjában a szállító vállalkozónak a kMándorlótól többet követelni, mint a mennyi előre megállapittatott. Ez vonatkozik az egyik pontra. A másik pontra vonatkozólag még tovább óhajtanék menni. Ha a kMándorló megérkezik Amerikába, tökéletesen elszakadtnak látszik a hazától, mert nincs semmiféle szál a szubjektív momentumokon kMül, a mely őt a hazához kötné. Mi egy törvényt alkotunk azon czélból és azon intenczióból, hogy a kMándorlót ott a tengeren túl is oltalmazzuk; ennélfogva szükségesnek tartom, hogy ez oltalomról és az oltalom minőségéről neki is tudomása legyen. Ha őt hosszú utján egy szerződés kiséri csupán Magyarországból, cikkor ebbe a szerződésbe vigyük bele a törvény összes garancziáit, a melyeket igénybe vehet akkor, a midőn megszorul, vagy a mikor haza akar térni. Azt óhajtanám ennélfogva, hogy a szerződésbe — hiszen az úgyis blanketta lesz — vétessenek bele ezen törvénynek mindazon szakaszai, a melyek a kMándorlónak a szállítóhoz való viszonyát a törvény szerint szabályozzák, a melyek a büntetésre vonatkoznak, illetőleg a melyek a szállitó-vállalkozónak, esetleg meghatalmazottjainak törvényellenes cselekedeteMel szemben némi oltalmat nyújtanak, és a melyekben meg van irva, hogy hova forduljon akkor, mikor künn az idegenben igazát keresi ezen szállítók visszaélései ellen, vagy mikor véginségben haza akar térni. Hiszen mikor az a kMándorló elmegy Magyarországból, sőt még a mikor itt van, akkor sem tudja, hogy mi van abban a törvényben, mert az csak egy nagy fikczió, hogy az állampolgároknak a törvényt ismerni kell. Ismerniök kellene, de nem ismerik, mert ha csak a minimális garancziákat is tudnák az állampolgárok, már sokkal könnyebb volna a kormányzat és sokkal könnyebben tudnának ó'k maguk exisztálni az államban, mert jogaikat, ténykedésük határait maguk meg tudnák állapítani, ós akkor az a töméntelen kihágás, bírságolás etc,, nagyobbrészt eliminálva volna. Annái szükségesebb tehát, hogy még itthon felvilágosittassék az állampolgár jogairól és kötelességeiről. Még inkább szükséges, hogy mikor elszakad az idegenbe, mikor tanácsadója nincs, legyen előtte az a szerződés, a melyben le vannak irva összes jogai és ennek • a törvénynek összes garancziák Kérem tehát, méltóztassék elfogadni indítványomnak azt a részét is, a melyben azt kérem, hogy mindaz, a mi ebben a törvényben a kMándorlóra jó, a mi őt a szállitó-vállalkozó üzelmei és visszaélései ellen megvédi és a miben ő ez ellen orvoslást talál, benne legyen a szerződésben, mert csak azt viszi magával ki a hazából ; mert ez az, a mihez fordulhat és a minek szárnyán visszajöhet. Kérem módositványom elfogadását. (Helyeslés.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! A t. képviselő ur két módosítást óhajt felvétetni ebbe a szakaszba. Az egyik módosítás az, hogy az 5. pontba, a hol meg van állapítva, hogy a viteldijakat számban és szóval a szerződésekbe fel kell venni, azt is fel akarja vétetni, hogy a hajón az ellátási ' dijak, ha a szállítás a tengeren történik, a szerződésben kitétessenek. Nekem ez ellen semmi kifogásom sincs, mert én is azt akarom, hogy lehetőleg garancziák nyújtassanak és szereztessenek a kMándorlók részére minden túlkapás, vagy minden esetleges visszaélés ellen. Különben, ha az állam szerződik valakMel, akkor gondoskodni fog arról is, a mint ez a javaslatban benne is van, minélfogva nem lehet többé tartani olyanoktól, mint a milyenek eddig előfordultak. Azonban nekem semmi kifogásom sincs az ellen, hogy ez felvétessék az 5. pontba. Stiláris szempontból talán jobb volna, ha nem ugy történnék, mint a hogy ezt a t. képviselő ur kívánja. A képviselő ur ugyanis azt mondja, hogy vétessék fel a szövegbe, hogy: »hajóval való utazásnál az ellátási dijak . . .«, e helyett azonban jobb lenne, ha igy mondatnék: »5. a viteldíjnak és hajón való utazásnál az ellátási dijnak« stb. Simonyi Semadam Sándor: Elfogadom! Széll Kálmán miniszterelnök: így jobb textuália tekintetből. Beszélő alakban jó az, a mit a képviselő ur kMan és azt gondolom, hogy a t. képviselő urat ez vitte is arra, hogy módosítását akkép szövegezze, hogy a hajón való szállítás alkalmával a hajón való ellátási dij is felvétessék. De a törvénybe jobb, szövegezése szempontjából, ha azt igy viszszük keresztül: >A viteldíj és hajón való szállítás esetén az ellátási díjnak megjelölését számokkal és szavakkal.^ (Helyeslés jobbfelül.) A képviselő urnak második módosítása abból áll, hogy azok a rendelkezések, a melyek a vállalkozóra vonatkoznak, és a melyek kMándorlók és azok biztosítása érdekében tartalmaznak intézkedéseket, a szerződésben magában is helyet foglaljanak és ott kinyomassanak. (Halljuk! Halljuk!) Ez, azt hiszem, helyes lesz, ha megtörténik, csak az a kérdés, hogy szükséges-e ezt a törvénybe beletenni vagy nem? Minthogy azonban a végrehajtásnál amúgy is akként szándékozom intézkedni, hogy ezek, ha nem is valamennyien. felvétessenek, bár az sem volna nagy dolog, ha valamennyit felvennó'k, kijelentem, hogy ugy fogom végrehajtani a törvényt, hogy ki fogom