Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-174

118 Í74. országos ülés 1902 deczember 18-án, csütörtökön. De mindenesetre valami orgánumot kell felállítani, az máskép lehetetlenség. A hajózási vállalat Fiúméban és Budapesten fogja a maga székhelyét tartani; szerződéseket pedig, ha irányítani akarunk, kötni kell az illetőkkel. Ha az illetőket biztosítani akarjuk azok irányában is, a miket az ott ülő t. képviselő urak is a vitában mint igen fontos dolgokat felemlítettek, hát valami instrumentumnak kell lenni, ezt az instrumentumot nem lebet kiállítani Budapesten és Fiúméban, mert akkor kiesik az irányítás a kezünkből. (Ugy van! Ugy van.') Mert az, aki ki akar vándorolni, akkor aztán kénytelen lesz a titkos ügynökökhöz folyamodni és el fog menni megint Hamburg felé, Bréma felé és nem lesz a mi kezünkben. (Ugy van! Ugy van!) A titkos ügynököket és azoknak garázdálkodását csak ugy fogjuk tudni teljesen ellenőrizni, megsemmisíteni és lehetetlenné tenni, ha helyettük egy ilyen szervezetet állítunk fel. (Helyeslés! Ugy van! jobbfelöl.) Mert ha semmit sem állítunk fel, marad a mai állapot. Hiszen ma is törvény van arra, hogy csak olyan ember foglalkozhatik ügynökséggel, a ki a minisztériumtól engedélyt kap, de egyetlenegy sincs ilyen, egy sem kért engedélyt, (Derültség.) pedig százával foglalkoznak ezzel és — amint tegnap mondottam — nem tudunk a nyomára jönni, mert olyan raffinirozott módon csinálják, hogy nem lehet őket tetten kapni és rájuk sem lehet bizonyítani. Ha tehát semmit sem állítunk fel, akkor egyszerűen a mai állapot marad fenn és a titkos ügynökök garázdálkodása megmarad azután is. (Úgy van! Ugy van!) Mert a közigazgatásra ezt nem lehet bízni, ezt már voltam bátor kifejteni. Tehát valami szervvel kell birni. Én erre az állam és a közigazgatási hatalom kezében levő, folytonos ellenőrzés alatt álló ilyen meghatalmazottakat tartom egyedül alkalmasaknak. Ha a törvény dispoziczióit, a melyek ezekre vonatkoznak, ha az egész fejezetet szigorúan alkalmazzuk, nem fognak ezek a közegek semmiképpen sem visszaélést elkövethetni és inkább csak azon korlátok között teljesitik az elkerülhetetlen szolgálatot, a mely korlátokat a törvény a kMándorlásra nézve szem előtt tart: hogy a ki egyszer el akar menni és a kinek nem lehet kibeszólni a fejéből, hogy elmenjen, azzal szerződnek és irányítják ezen szerződés folytán aztán az ő útjukat. Kérem a t. képviselőházat, t. képviselőtársamat is, méltóztassék ebben megnyugodni, mert különben nagy baj lesz és a törvény czélját nem fogja elérni és épen azokat a momentumokat veszélyeztetjük, a miktől őrizkedni akarunk, mert akkor inkább a mai állapot fog fenmaradni, a melyet én ki akarok irtani gyökerestül. (Elénk helyeslés és tetszés a jobboldalon.) Kérem a módosítás elvetését, (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát szólani senki nem kMan, a vitát bezárom. A 15. §. intézkedései önmagukban egészen a harmadik pontig, a melyre nézve a közigazgatási bizottság módosítást ajánl, nem támadta tván meg, ha gróf Wilczek indítványa csak pótlást jelent, , . . Gr. Wilczek Frigyes: A szakaszszal szemben áll! Széll Kálmán miniszterelnök: A gróf Wilczek ur módosítása nem pótlás, az teljes eltörlését kívánja ennek a meghatalmazotti intézménynek s annak következtében nemcsak ezt a szakaszt kellene kihagyni, hanem át kellene dolgozni az egész fejezetet. Ez tehát szemben áll a szakaszszal. Elnök: Gróf Wilczek képviselő ur módositványa e szerint ellentétben áll a szakaszszal. Mindenekelőtt tehát azt a kérdést kell feltennem, elfogadja-e a ház a törvényjavaslatnak 15. §-át gróf Wilczek Frigyes ur módosításával szemben, igen vagy nem, fenmaradván azután még a szavazás külön a közigazgatási bizottság pótló indítványára. A kik a szakaszt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A többség a 15. §-t elfogadja és így gróf Wilczek Frigyes képviselő ur módositványa elesik. A közigazgatási bizottság nem tartotta fenn az ő pótló indítványát és azt senki magáévá nem tette; e szerint, gondolom, felesleges a szavazás. (Helyeslés.) A módositvány a közigazgatási bizottság által visszavontnak tekintetik és így az elesik. Következik a 16. §. Dedovics György jegyző (olvassa a 16—20. §-okat • észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 21. §-t). Bizony Ákos: T. képviselőház! A 21. §-hoz egy módositványt leszek bátor előterjesztem, a mely elvileg nem áll ellentétben a szakasz rendelkezésével, sőt véleményem szerint annak intenczióját csak szabatosabban fejezi ki és jobban kidomborítja. (Halljuk! Halljuk!) T. i. az első bekezdés azt mondja, hogy a vállalkozónak és helyettesének adott engedély, mint a meghatalmazáshoz adott jóváhagyás, a belügyminiszter által bármikor megszorítható vagy megvonható. A szakasz nézetem szerint egészen helyes intézkedést tartalmaz. Egy nagyon szükséges rendszabály van benne, mert a kormányt felhatalmazza arra, hogy ugy a vállalkozótól, mint helyettesétől az engedélyt vagy a meghatalmazást azonnal visszavonhatja, ha ezt szükségesnek látja, minden további intézkedés nélkül. Én szükségesnek látom ezt azért, mert nézetem szerint ennek a törvénynek, ha egyáltalában lesz valami hatása, az csak akkor lesz, hogy ha a vállalkozó, a kMel a szerződés megköttetik, a maga feladatának meg is tud és meg is akar felelni. Már pedig hogy ha bizonyos korláthoz, bizonyos feltételekhez kötjük azt, hogy az en-