Képviselőházi napló, 1901. X. kötet • 1902. deczember 13–1903. január 21.

Ülésnapok - 1901-173

106 173. országos ülés 1902 d) pontot ÍB, mert az humanitárius és feltétle­nül szükséges. (Helyeslés a néppárton.) Dedovics György jegyző: Bornemisza Lajos! Bornemisza Lajos: T. ház! Az előttem szóló Simonyi Semadam t. képviselőtársamnak indo­kolása folytán beadandó határozati javaslatomat bővebben indokolni nem fogom. Határozati javas­latomat azért adom be, hogy — miután a köz­igazgatási bizottságnak javaslatát egészben el nem fogadom — módot nyújtsak, hogy a köz­igazgatási bizottság által benyújtott határozati javaslatnak az az első része, mely az adóhátra­lékosokról szól, egészen kimaradjon, (Élénk he­lyeslés a nép-párton és a szélsöbaloldalon.) az a része pedig, mely a szolgálati és munkaszerző­désekről szól, teljes mértékben fenmaradjon. (Helyeslés halfelöl.) Határozati javaslatom a következő: »Hatá­rozati javaslat: A 2. §-boz g) alatt ezen szavak csatolandók: » Végül azok, kik oly szolgálati vagy munkaszerződési viszonyban állanak, mely viszonynak megszegését a törvény is büntetendő cselekménynek nyilvánítja.« Ajánlom határozati javaslatomat elfoga­dásra. (Helyeslés hal felöl.) Rátkay László jegyző: Barta Ödön! Barta Ödön: T. képviselőház! Nagyon rövid lehetek, mert hisz az igazságügyi bizottság javaslata indokolásával együtt a t. ház előtt fekszik. Ennek a 2-ik §-nak olyatén módositása, mint a minőt a közigazgatási bizottság javasolt, a mi nézetünk szerint és az én egyéni nézetem szerint, most is nem volna egyéb, mint egy rabszolga-törvénynek fokozása. (Ügy van! a szélsö­baloldalon.) Nem is igazságos. És ha mindnyájan azt hangoztatjuk, hogy a különböző közgazda­sági foglalkozások között az éles ellentéteket kidomborítani vagy kihegyezni nem akarjuk. . . Bornemisza Lajos: Hát ki akarja? Barta Ödön: ... akkor kerüljünk minden olyan intézkedést, a mely ennek kihegyezésére alkalmas. Hogy a gyáros a maga munkájának, vagy nagy szállítási kötelezettségének kellő idő­ben eleget tegyen, arra nézve annak a gyári munkásnak fontossága nem olyan evidens-e, mint annak a gazdasági cselédnek fontossága? (Ugy van! jobbról és a szélsöbaloldalon.) Mondjunk egyebet: egy gyermek táplálására felfogadott nőnek szolgálatban maradása nem olyan fontos-e, mint annak a gazdasági béresnek ott tartása? (Zaj balfelöl.) Hiszen méltóztatik nagyon jól tudni, hogy, legalább ilyen kérdésekben, mikor ilyen ellentétek forognak fenn, meg szoktam gondolni, hogy mit mondok. Bornemisza t. képviselőtársamnak javaslata azt mondja, hogy a korlátozás azokra szorittas­sék, a kikre vonatkozólag büntető szankezió alatt áll az elhagyás. Annak a vállalkozónak, annak a kőmMesnek, a ki felvállalja tőlem, hogy őszre hajlékot épit, itt maradása rám nézve nem bir-e oly kMáló fontossággal, mint az, hogy deczember 11-én, szerdán. gazdasági cselédem ott maradjon helyén? (Fel­kiáltások balfelöl: Nem bizony!) Nem? Miért? Mert pótolhatom? Hát a gazdasági cselédet is lehet pótolni. (Élénk ellenmondások balfelöl.) Bocsánatot kérek, én tartom magamat olyan mértékben gazdának, mint a milyen gazdák azok a t. barátaim, a kik olyan nagyon tiltakoznak ellene. Hátha egy gazdasági cseléd el akar menni, akkor azt tilalmi törvényekkel ott tar­tani nem lehet; azt nekem egy gazda sem fogja mondani. (Felkiáltások balfelöl: Dehogy nem lehet!) Hát tisztelem én azt a gazdát, a ki csendőrökkel visszahozott cseléddel akar gazdál­kodni (ügy van! a szélsöbaloldalon.) és e tekintet­ben a t. miniszterelnök úrra mint a kMáló gazdára akarok hMatkozni, hogy merne-e gazdál­kodni olyan cseléddel, a kit a csendőrök kar­hatalommal hoznak vissza? Bujanovics Gyula : Mondjon fel! Barta Ödön: Mondjon le ? (Élénk derültség és felkiáltások balfelöl: Mondjon fel!) Széll Kálmán miniszterelnök: Én mondjak le ? (Derültség.) Barta Ödön: Az 1898. évi törvényre való hMatkozás nem egészen szerencsés dolog. Én nem akarom itt most megismételni, vagy lega­lább nem akarom nagy mértékben szellőztetni azokat az előzményeket, a melyek az 1898:11. t.-cz. meghozatala előtt az országban történtek. Az a nagv szocziális zavargás nagy mértékben befolyásolta a törvényhozás gazda-tagjait, hogy egy törvénybe beiktassák azt, a mi a szabad költözködés tilalmára igen élénken emlékeztet. A mostani törvényjavaslat nem érinti semmiben sem az 1898: II. t.-cz.-et, mert nem mondja azt sehol, hogy az a törvény hatályon kMül helyeztetik, már pedig akkor nincsen semmi szükség arra, hogy a közigazgatási bizottság javaslatának értelmében ujabb intézkedések tétes­senek. Ezért én tisztelettel ajánlom, méltóztassék az igazságügyi bizottság szövegezését fentartani. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon és a jobbol­dalon.) Dedovics György jegyző: Sághy Gyula! Sághy Gyula: T. ház! Én a közigazgatási bizottság módosítását a közadókra vonatkozó rész elhagyásával a maga egész terjedelmében nemcsak hajlandó vagyok elfogadni, de azt el­fogadásra a legmelegebben ajánlom. Én meg­engedem azt; hogy a cselédtörvény egyik-másik intézkedéséből ugyan kimagyarázható lehetne, hogy azok addig nem vándorolhatnak ki, a mig szolgálati viszonyuk meg nem szűnt, de ez még sem föltétlenül világos, és pláne, ha a képviselő­ház a közigazgatási bizottság javaslatát elveti, akkor a contrario épen azon magyarázatnak adhatna tápot, hogy a cselédtörvénynek ez az intézkedése itt hatályát veszti. (Ugy van! Ugy van! a jobboldal egy részén.) A törvényhozás mindig leghelyesebben cselekszik, ha minden in­tenczióját megfelelő világossággal fejezi ki. Már most nem érthetek egyet Barta Ödön t. kép-

Next

/
Oldalképek
Tartalom