Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.

Ülésnapok - 1901-169

169. országos ülés 1902 deczember 12-én, pénteken. 455 Széll Kálmán miniszterelnök: Mindenben korrektül jár el! Visontai Soma: Hogy a t. miniszterelnök urnak kellő bepillantást nyújtsak a közállapotokba, ugyancsak a pestmegye! adminisztráezióval összefiiggó'leg szintén akarok egy-két adattal szolgálni; és pedig fel akarom hMni a figyelmét arra, hogy milyen veszedelem fenyegeti. T, i., t, képviselőház, méltóztatnak ismerni azt a rendeletet, a melyet Tisza Kálmán annak idején kiadott és a mely nemcsak a parlament, hanem az egész ország felháborodásával találkozott, s a mely a gyülekezési jogra vonatkozott. Pest megye is felirt a parlamenthez akkor. Tisza Kálmán akkor hozzá akarta kötni a gyülekezési jognak engedélyezését ahhoz, hogy három nappal előbb kell szabályszerűen bejelenteni, hogy 6 —10 tekintélyes egyénnek kell erkölcsileg, anyagilag és irásbelileg kötelezettségeket vállalni stb.; a tárgyat megjelölni. Ezt a rendeletet azonban 'Tisza Kálmán a közvélemény felzúdulása után visszavonta. Soha nem gondolta volna senki, hogy valaha az adminisztráczióban erre a rendeletre hMatkozzanak; és mégis itt van, — előttem feküsznek hiteles rendeletek, az eredetieket is, megjegyzem, megtekintettem, — a halasi polgármester betilt egy népgyűlést és hMatkozik a Tisza-féle rendeletre, olyan rendeletre, a mely nem létezik. Azt mondja, hogy hát izgatottságot kelthetne az a népgyűlés a lakosságban, és kérem, Beniczky alispán ezt a végzést egyszerűen helybenhagyja, azt mondván, hogy Halas város polgármesterének ekkorra és ekkorra egybehívott népgyűlés engedélyezésének megtagadására vonatkozó határozatát helyes indokból helybenhagyom. Egyáltalában nem respektálja a belügyminiszter urnak ezt a határozatát. A t. miniszterelnök ur arról is beszélt legutóbbi felszólalásában, hogy Magyarországon valakit azért, mert a kMáltságos osztályhoz tartozik, nem üldöznek. A nagy gyűjteményemből csak egyet olvasok fel, ez is a t. miniszterelnök urnak a kormányzata alatt történt, ebben az esztendőben, mert a régieket nem akarom tudtára adni. Itt van előttem egy jegyzőkönyv, a melyet Mezőberényben vettek fel, állitólag egy tanulóval, mint a hozzáfűzött kommentár mondja; az illető valami rabbinövendék volt, tehát nagyon messze állt a szocziálistaságtól. (Egy hang a jobboldalon : Nem lehet tudni!) Bauer Károly rendó'rbiztos vette fel ezt a jegyzőkönyvet, és szószerint igy hangzik (olvassa): »Felvétetett Mezőberény község elöljárói előtt 1902. év február hó 27-én, Berliner Simon igazolványnélküli csavargó kihallgatása tárgyában. Jelen voltak alulírottak. F. évi február hó 26-án Berliner Simon, állitólag békési illetőségű nyomdász a községünkben megjelent, itt feltűnő magaviseletével a rendőrség figyelmét felhívta, különösen azért, mert többeknél kérdést tett, hogy Terei István szocziálista vezér hol lakik s hol lehetne vele beszélni, igen fontos beszéde lenne vele, — a zsebében egy csomó irat, jegyzetek és néhány példány szocziálista lapok voltak, a melyekből 3 példányt békési szocziálista egyének közt osztott szét, a kik Várkonyi István szocziálista képviselő-jelölt programmbeszéde meghallgatására megjelentek, azokkal feltűnően érintkezett, a miből azt lehetett következtetni, hogy a népet izgatja, mMel nyilvánosan szocziális beszédet tartott és mindenki előtt szocziálistának vallotta magát. Miután nevezett magát kellően igazolni nem tudta, a további eljárás megejtése végett nevezett egyént rendőri fedezet mellett Békésre kisértetjük, s egyben izgatás elkövetéseért a tekintetes járási főszolgabíró urnak feljelentjük. A fentiekre nézve a letartóztatott a hozzá intézett kérdésekre előterjeszti, hogy a neve Berliner Simon, békési illetőségű, 19 éves, nyomdász és magántanuló, jelenleg foglalkozásnélküli szocziálista vagyis elégedetlen, kijelenti továbbá, hogy ő neki semmi más czélja nem volt, csak Várkonyi szocziálista vezér beszédét meghalgatni. Bauer Károly, r.-biztos, jkönyvvezető.« Ezt a jegyzőkönyvet a következőkben terjesztették fel a főszolgabiróhoz: » Tekintetes Járási Főszolgabíró Urnak, Békés. F. évi február hő 26-án csavargásban talált, állitólag Berliner Simon nyomdászt és magántanulót izgatás elkövetéseért letartóztatva, a mellékelt jkönyvvel, rendőri fedezet mellett átkísérve, az iratokkal együtt hMatalos tisztelettel van szerencsém átszármaztatni, Mezőberény, 1902 február hó 27-én. Pitz Mihály jegyző, P. H. Hoffmann András, biró.« Ezek esetek, t. ház! A t. miniszterelnök ur a legutóbb, mikor Győrben sztrájk volt, két munkásra nézve, a kit azért utasítottak ki, hogy munkájok nem volt — a mi a sztrájk idején nem is lehetett — miután előtte megjelentek és meggyőzték őt arról, hogy más ok nem volt és mégis kiutasították őket, daczára, hogy ott családjuk is van, megsemmisítette az elsőfokú határozatot és mind a két munkást visszaengedte oda, a hol munkakörük volt és intézkedett, hogy a rendőri túlkapás megszüntettessék. És ezzel szemben tudomására hozom t. miniszterelnök urnak, hogy ugyanaz a rendőrkapitány, a kinek az emiitett végzését a t. miniszterelnök ur megsemmisítette, valami Osz Szabó Péter nevű munkást, ugyanazon indokolással onnan kiutasította. Széll Kálmán miniszterelnök: Ugyanazokat? Visontai Soma: Dehogy! Azt csak nem tehette! Széll Kálmán miniszterelnök: Ott más lehet az eset! Azt nem tudjuk! Visontai Soma: Az lehet!