Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.
Ülésnapok - 1901-152
152. országos ülés 1902 november 20-án, csütörtökön. év bármely része nemzeti ünnep alkalmával hivatalosan adja elő. (Ugy van! a szélsöbaíoldalon.) E tiltakozás tényéből vádat emelni, s e vád alapján megtorló hatósági eljárást indítani, semmiféle törvényünk, s törvényes rendeletünk nem parancsolja, sőt meg se engedi. (Ugy van ! a szélsöba loldalon.) A honvédkerületi parancsnokság hivatkozik egy honvédgyalogsági »Gyakorlati Szabályzat «-ra, melyben a zenemű előadása bizonyos katonai alkalmaknál megengedtetik. E szabályzat azonban csupán a katonaság belső szolgálati viszonyaira vonatkozik. Kecskeméthy Ferencz: El kell törölni azt a szabályzatot! Major Ferencz jegyző (tovább olvassa): Az 1899 : XL. t.-cz. 3. és 5. §-ában foglalt törvényes rendelet fogalmának meg nem felel, s a »Gotterhalte«-ra vonatkozó pontja épen ama visszásságok egyike, melyek Magyarország állami különállásának és a nemzet méltóságának meg nem felelnek és melyekben mi soha meg nem nyugodhatunk. Minthogy pedig Nessi Pál képviselő nem tett egyebet, csak a Gotterhalte előadását helytelenítette, e nézetét hangosan is kifejezte, ezzel pedig alkotmányos jogot gyakorlott és hazafias kötelességet teljesített és semmiféle törvényt és törvényes rendeletet nem sértett: ennélfogva e cselekményéből vádat alakítani, s ellene e miatt megtorló hatósági eljárást indítani nem lehet. A másik vádbeli tényt abban látja a katonai hatóság, hogy Nessi Pál képviselőt valamely rendőri közeg a zajongó tömeg szétoszlatása közben tettleg bántalmazta. A katonai hatóság felfogását, melylyel még e körülményből is Nessi Pál képviselő ellen alakit vádpontot, alig lehet komolyan méltatni. (Ugy van! a szélsöbaíoldalon.) Kolozsvárott az emiitett napon nagy nemzeti emlékű leleplezésnek ünnepe volt, s ez ünnep alkalmából nagy néptömeg sereglett össze. Nessi Pál képviselő, mint az országgyűlés küldöttségének tagja, közmegbizatásu feladata és kötelessége alapján, tehát jogosan volt ott. Hogy a néptömeg körülserege]te és állítólag valamely rendőrközeg vigyázatlanul vagy oktalanul bántalmazta : ez az ő akaratán és erején kívüli vis major és teljesen véletlen eset. Ha nem állott volna jogában és kötelességében ott lenni, és mégis odament, vagy ha katonai tiszti és nem polgári öltönyben lett volna ott, talán érhetné a kellő óvatosság hiánya miatt némi szemrehányás, de hogy Nessi Pál képviselőt az ő joga és kötelessége gyakorlása alatt a zajongó néptömeg szétoszlatása közben valamely rendőrközeg vigyázatlanul vagy oktalanul bántalmazta: e körülményből igen is lehetne a rendőrközeg és talán a rendőrkapitány ellen alakítani vádat, de Nessi Pál képviselő ellen semmi képen sem lehet, (Ugy van! Ugy van! a szélsíbuloldalon.) Különösen nem lehet azért, mivel Nessi Pál előadása szerint ezen vád tényleges alappal nem bir. Mindezekből kétségtelen, hogy a honvédkerületi parancsnokság törvényszerűen megtorlandó vagy megtorolható vádbeli cselekményt vagy mulasztást Nessi Pál ellen nemcsak igazolni nem tud, de sőt vádrendeletébcn fel sem emlit, A második kérdés az : vájjon illetékes hatóság, törvény alapján rendelte-e el a megtorló eljárást ? E kérdésnél az 1867-ik évi XII. t.-cz. 14. §-a az irányadó. Minthogy pedig azok a körülmények, hogy Nessi Pál, mint képviselő, a törvényhozásnak tagja, továbbá, hogy mint az országgyűlési küldöttség tagja, hivatásszerűen volt jelen az emiitett ünneplésnél és ott mint jogosult jelenlevő hangosan helytelenítette az osztrák néphimnusz hivatalos eljátszását, — egyáltalán nem a katonai jogviszonyok körébe tartoznak, hanem Nessi Pál képviselőnek magánpolgári és közjogi dolgát képezik: ez okból semmiféle katonai hatóság e cselekmények bírálatába törvénysértés nélkül nem avatkozhatik. (Elérik helyeslés a szélsőbaloldalon.) Minthogy pedig mint szolgálaton kivüli hadnagy egyébként is polgári öltönyben és nem katonai egyenruhában volt ott jelen: ennélfogva a beavatkozásra még ürügy sem található. A törvényhozó függetlensége menten elenyésznék, mihelyt megengednők, hogy a véderőhöz tartozó képviselő ily esetekben is a katonai hatóság fegyelmi jogkörébe bevonható. Mindezekhez képest a vád természete meg nem engedi, s a vád eljárását elrendelő katonai hatóság törvényes illetékességgel nem bir, hogy Nessi Pál képviselő ellen megtorló lépéseket tegyen; ez oknál fogva a képviselőház elhatározza : először, hogy Nessi Pál képviselő közjogi feladatához híven járt el mikor az esetet a képviselőháznak bejelentette; (Elénk helyeslés a szélsöbaíoldalon.) másodszor, hogy Bihar altábornagy, honvédkerületi parancsnok föntidézett rendeletében Nessi Pál képviselő mentelmi jogának törvényellenes megsértését látja; végül harmadszor, hogy utasítja az ország kormányát, hogy Bihar altábornagy ez eljárását megfelelő módon megtorolja és erről a képviselőháznak jelentést tegyen. (Elénk helyeslés a szélsöbaíoldalon.) Budapesten, 1902, évi november hó 14-én. Benyújtják: Olay Lajos s. k., Sebess Dénes s. k. Elnök: Szó illeti a kisebbségi különvélemény előadóját. Major Ferencz jegyző: Olay Lajos ! Olay Lajos: T. képviselőház! Magyarországon a mentelmi jog az alkotmány legfőbb biztositéka. Magyarországnak, sajnos, nincsen nemzeti dinasztiája, nincsen nemzeti kormánya. Nálunk a kormány nem a nemzet kifolyása:
